Miért nem bonyolultabb a vándormadarak immunrendszere, mint az itthon maradóké?

Átvéve az index.hu-ról

MTI-hír

2018.04.13. 15:54

Amikor elhagyják a trópusokat, a betegségek elől is költöznek a vándorló madarak.

A vándormadarak számára komoly hasznot jelent, hogy a költési időszakban elhagyják a trópusi területeket és ezzel együtt maguk mögött hagynak számos betegséget is, mert emiatt egy kevésbé összetett immunrendszer is elegendő számukra az életben maradáshoz,

derült ki a svédországi Lundi Egyetem kutatóinak tanulmányából, amit a Nature-ben közöltek.

A szakemberek több mint 1300 énekesmadár-faj származását vizsgálva arra jutottak, hogy mind az Európa északi részén telelő nem költöző madarak, mind az Európában költő, de a téli hónapokat az Egyenlítőhöz közeli területeken töltő vándormadarak is Afrikából származnak, írja az MTI a PhysOrg cikke alapján.

A szakemberek ezután megvizsgálták a trópusi-afrikai és az európai nem vándorló madarak, valamint a költöző madarak immunrendszerét. Az eredményeik szerint az afrikai nem vándorló madaraknak sokkal változatosabb immunválaszra képes, összetettebb az immunrendszere, mint az európai nem költöző madaraknak és a vándormadaraknak.

A szakemberek szerint az evolúció “gondoskodott róla”, hogy az Európába vándorló madárfajok immunrendszere ne legyen túl bonyolult, mivel Európában jóval kevesebb a betegség, mint a trópusokon. Az afrikai nem vándorló madárfajoknak feltehetőleg jóval fejlettebb immunrendszerre van szükségük, hogy megbirkózzanak az őket körülvevő kórokozók garmadájával.

“Ami igazán meglep, az az, hogy a vándormadarak immunrendszere hasonlóan kevésbé változatos immunválaszra képes, mint az európai nem költöző madaraké. Holott a költöző madaraknak nemcsak az Európában, hanem a vándorútjaik során érintett és a trópusi területeken lévő betegségeknek is ellen kell állniuk” – mondta Helena Westerdahl, a vizsgálatot végző kutatók egyike.

A szakemberek szerint a meglepő eredmény egyik lehetséges magyarázata, hogy egy erős, komplex immunrendszer “sokkal költségesebb”, mint azt eddig gondolták. Ilyen költség lehet például az autoimmunitás, vagy egyéb immunrendszeri betegségek, például a krónikus gyulladás.

A kutatók szerint amikor a vándormadarak költeni indulnak, maguk mögött hagynak egy csomó betegséget, ezért nincs szükségük az afrikai felmenőikéhez hasonló összetett, változatosabb immunválaszra képes immunrendszerre. Egy kevésbé bonyolult immunrendszer előnye továbbá, hogy jelentősen csökken a különböző immunbetegségek kockázata.

Forrás: https://index.hu/tudomany/2018/04/13/a_betegsegek_elol_is_koltoznek_a_koltozo_madarak/

 

Hírdetés

Jó hír: idős embernek is lehet fiatal a DNS-e

Vannak olyan emberek, akiknek élemedett koruk ellenére fiatal maradt a DNS-ük, mondják a Leiden-i Egyetem kutatói. Az viszont még kiderítendő, hogy ezek az emberek egészségesek maradnak-e idős korukra.

A fiatal emberek DNS-e szabályosan, a megfelelő gént a megfelelő időben kifejezve működik. Ahogy múlnak az évek, a DNS szabályozásában zavarok állnak be – ez az öregedés egyik fő oka.

A kék szemű embereknek egyetlen, közös ősük van

A genetikai mutáció, amely ezt a jelenséget előidézte, 6000-10 000 évvel ezelőtt következett be.

A szemünk színének változatosságát a barnától a zöldig az írisz melanin-mennyisége magyarázza, de a kék szeműek között nagyon kicsi a különbség melanin tekintetében.
Ezért gondolják úgy a tudósok, hogy a kék szemű embereknek egyetlen közös ősük volt.
A Koppenhágai Egyetem kutatói végigkövették ezt a mutációt egészen az eredetéig.

„Valamennyien barna szeműek voltunk eredetileg”

A női immunrendszer génjei másként működnek

A Stanford Orvosegyeteme az általa kifejlesztett új technikával kimutatta, hogy az immunrendszer génjei egyrészt jóval gyakrabban kapcsolnak ki meg be, mint eddig gondoltuk, másrészt azt, hogy ugyanazok a gének a nőkben másként működnek, mint a férfiakban.

Az arc fizikai jellemzői meghatározzák, hogy hajlamos-e egy férfi a hazugságra és a csalásra?

A tárgyalófelek egymás arcát figyelve könnyen megállapíthatják a feszült arckifejezésből, a tettetett mosolyból az etikailag megkérdőjelezhető viselkedést.

A University of  Wisconsin-Milwaukee kutatói ennél messzebb mennek, azt állítják: az arc struktúrája, arányai, ami egy állandó fizikai jellegzetesség,  előrejelzik az etikátlan magatartásra való hajlamot.

A fahéjjal leállítható a Parkinson-kór súlyosbodása

A Rush Egyetem orvosai felfedezték, hogy egy közönséges fűszer- és ízesítő növény, a fahéj képes visszafordítani a biológiai, sejtes és anatómiai változásokat, amelyek a Parkinson-kóros egér agyában végbe mentek.

Kizárták a koraszülés, születési rendellenességek feltételezett fő okát, de a valódi okot még nem sikerült megtalálni

A Washington State University reproduktív biológusai kizárták azt az eddig uralkodó feltételezést, hogy az idősebb nőknek miért emelkedik meg a kockázatuk a koraszülésre és gyermeküknek fejlődési rendellenességekre.

A majd’ fél évszázados hipotézis azt mondta ki, hogy az első petesejtek, amelyek még a nő magzati stádiumában keletkeztek, jobb átkereszteződési* tulajdonsággal rendelkeznek. A nők, ahogy öregszenek, később keletkezett petesejtek érnek meg bennük, amelyek több hibás kromoszómával rendelkeznek, ez vezet több koraszüléshez és fejlődési rendellenességhez.

De a tényleges kromoszóma átkereszteződések több ezer petesejtben való megszámlálása után, a Washington State University kutatói megállapították, hogy a korán, még magzati állapotban keletkezett petesejtek nem különböztek a későbbiektől.

Egyre karcsúsodik az emberi genom

Folyamatosan korrigálják a tudósok a fehérjét kódoló gének számát az emberi génkészletben: a kezdeti becslések 100 000-re tették, majd valamivel több, mint 20 000-re, ez a mostani becslés már csak 19 000 fehérjét kódoló (fehérjét termelő) génnel számol.

Alfonso Valencia, a Spanyol Nemzeti Rákkutató Központ alapkutatási részlegének aligazgatója – a Human Molecular Genetics folyóiratban megjelent írás egyik szerzője azt mondja, hogy ezeknek a fehérjét kódoló géneknek a 99 százaléka már 50 millió évvel ezelőtt, a főemlősök megjelenésekor létezett.

“Karcsúsodik az emberi genom” – jegyzi meg Valencia, a fehérjét kódoló gének számára utalva. “El sem tudtuk képzelni még néhány éve, hogy ilyen kevés számú gén alkothat egy ilyen komplex élőlényt.”

Genetikailag hasonló társat választunk

“Közismert dolog, hogy az emberek magukhoz hasonló párt választanak: olyan házastársat, aki hasonló jellemvonásokkal, testtípussal stb. rendelkezik. Már csak az a kérdés, hogy genetikai szempontból nézve véletlenszerűnek mondható-e a választás?” – kérdi Benjamin Domingue a Colorado Boulder Egyetem kutatója.

A kutatócsoport 825 amerikai házaspár* génkészletét elemezte, és megállapította, hogy kevés különbség volt a DNS-ükben. Az elemzés során az egy nukleotidos polimorfizmusra koncentráltak, mert a DNS-nek ezek a helyei általában különböznek minden egyednél. 1,7 millió egy nukleotidos polimorfizmust hasonlítottak össze a házaspároknál – és a nem-pároknál – a népességben. Kiderült, hogy a házaspárok kevesebb különbözőséget hordoznak a DNS-ükben, mint a nem-párok.

Összefüggés van a szénhidrát-lebontó gén kópiaszáma és az elhízás között

A King’s College London és az Imperial College London kutatói felfedezték, hogy azoknak az embereknek, akik kevesebb példánnyal rendelkeznek a szénhidrát-emésztő enzimet kódoló génből, nagyobb a kockázatuk az elhízásra. Az étrendi tanácsokat jobban az egyén emésztőrendszerére kellene szabni: megnézni, rendelkezik-e az egyes élelmek emésztéséhez szükséges enzimekkel.