Greenpeace: Orbán lesöpörte az emberiség legégetőbb problémáját

Átvéve a 444.hu-ról

plankog

2020. szeptember 25., péntek 13:16

„Abszurditásig emelt klímacélok – Orbán Viktor politikai évadnyitó esszéjében ennyivel söpörte le az emberiség legégetőbb problémáját”, írja a Greenpeace.

A hétfőn megjelent Orbán-cikkből ugyan inkább a sok libernyákozás maradt meg a legtöbbeknek (vagy az, hogy Orbán utólag már úgy emlékszik, 2010-ben is Soros ellen harcolt), de a brüsszeli klímacélokról valóban azt írta benne, hogy azok abszurditásig emeltek.

Hírdetés

Ez a Föld már nem tud eltartani ennyi embert

InfoRádió

2020. szeptember 13. 18:50

 

2050-re 10 milliárdnyian leszünk a Földön, harcban vízért és energiáért, a partvidékeket pedig az emelkedő tengerszint fenyegeti – ezáltal az élelmiszer-termelést is.

A népességnövekedés és a csökkenő természeti erőforrások miatt 2050-re több mint egymilliárdan kényszerülhetnek otthonaik elhagyására – áll a Gazdasági és Békekutató Intézet jelentésében.

Öt magyar település már felvette a harcot a klímaváltozással a WWF és a BM segítségével

InfoRádió

2020. augusztus 16.

 

A klímaváltozás hatására egyre szélsőségesebb a csapadékeloszlás Magyarországon. Európai uniós forrásból a WWF Magyarország és a Belügyminisztérium öt településen indított vízmegőrzési mintaprojektet.

Ők az igazi magyar klímaharcosok

Átvéve a HelloVidék-ről

Steiner Petra

2020.08.08.

Ők az igazi magyar klímaharcosok: 200 ezer fát ültettek egyetlen év alatt

Békés megye szívében, Békéscsabán egyként dobban több ezer „klímaharcos” szíve, akik a természetet ért károk rehabilitálásával tesznek azért, hogy a jövő a most felnövekvő generációk számára is élhető és egészséges legyen. Mivel Földünk erdei az egyik legnagyobb fegyver az üvegházhatású gázok megkötésében, mi más eszköz lenne a kezükben, mint a faültetés?

Az egyesület megalapítása négy főhöz, Ulbert Zoltán egyesületi elnökhöz, Poliák Pál vadászmesterhez, dr. Duray Balázs tájgeográfushoz és Frankó Róbert erdőmérnökhöz köthető.

A Hatvanezer Fa Egyesület 2019. augusztus 31-ével alakult meg. Pár napon belül már csatlakoztak is hozzá a helyi szakemberek, néhány hét alatt több ezer civil is mellénk állt. Munkánk vezérfonala: az utóbbi években mindenki a saját bőrén tapasztalhatta meg a klímaváltozás katasztrofális hatásait. Ezen az úton jutottunk el ide.

51,8 fokot mértek Bagdadban

Átvéve a 444.hu-ról

Szurovecz Illés

2020. július 30., csütörtök 13:59

Rekordmeleget, 51,8 fokot mértek kedden Irak fővárosában, Bagdadban, amit 51,1 fokos szerda követett.

A Washington Post cikke szerint a hőség miatt sokan otthon maradtak, az utcai árusok pedig nagy küzdelmek árán próbáltak árnyékot találni.

Ráadásul meghibásodott az állami villamosenergia-hálózat, így sokan generátorral voltak kénytelenek működtetni a hűtőt, a ventilátort vagy a légkondit, súlyosbítva az amúgy is erős utcai zajt. Hétfőn tüntetések is voltak az áram és az alapszolgáltatások hiánya miatt, két embert lelőttek.

Más közel-keleti országokban is tombol a hőség,

Libanonban, Bejrúttól nem messze 45,4 fok volt kedden, ami szintén rekord. Ott is villamosenergia-krízis van, így az embereknek fejenként három órányi, államilag biztosított áram jut egy napra, ami az egekbe röpítette a generátorok árát.

Szíriában, Damaszkuszban is megdőlt a melegrekord, 46 fok volt szerdán.

Forrás: https://444.hu/2020/07/30/518-fokot-mertek-bagdadban

Sikerült tovább pontosítani a globális felmelegedés várható mértékét

Átvéve a 444.hu-ról

Neuberger Eszter

2020. július 22. 21:02

Meglehetősen széles skálán mozogtak eddig a bolygó klímájának felmelegedésére vonatkozó tudományos becslések. A legoptimistább forgatókönyv szerint az ipari forradalom előtti értékhez képest hamarosan megduplázódó széndioxid-koncentráció a levegőben 1,5 Celsius fokkal melegíti fel az átlaghőmérsékletet. A legpesszimistább számítás szerint viszont 4,5 Celsius fokkal.

Rekordmagas a globális metánkibocsátás

Átvéve a 444.hu-ról

Herczeg Márk

2020. július 15. 18:52

A mérések kezdete óta a legmagasabb szintjét érte el a globális metánkibocsátás a Stanford Egyetem tanulmánya szerint.

Az Earth System Science Data és az Environmental Research Letters tudományos folyóiratokban közzétett tanulmány szerint a metánkibocsátás rekordszintjét elsősorban a szénbányászatból, a kőolaj- és földgáz-kitermelésből, a szarvasmarha- és juhtenyésztésből, a szemétlerakókból eredő növekedés idézte elő.

Iszonyatosan meleg van Szibériában

Átvéve a 444.hu-ról

Bede Márton

2020. június 23.

A hűvös-esős júniusi Magyarországról nézve talán nem nyilvánvaló, de 2020 májusa ismét a legmelegebb május volt a mérések kezdete óta. Azért „ismét”, mert az évről évre, hónapról hónapra megdöntött hőmérsékleti csúcsok a globális felmelegedés korában olyan természetesek lettek, hogy az újságokba ugyan bekerülnek, de ezekre a hírekre az olvasók már fel sem kapják a fejüket. Arra talán igen, hogy június 20-án 38 fok volt Verhojanszkban.

A mostani kánikula nem csak Verhojanszkot sújtja, hanem Szibéria nagy részét is, köszönhetően a térség feletti magas légnyomású úgynevezett hőkupolának. A szintén szibériai Katangában, ahol júniusban fagypont körül szokott lenni a hőmérséklet, és az eddig legmelegebb hőmérséklet 12 fok volt, most 25-öt mértek. (Meg kell itt említeni, hogy ezek a rekordok, köztük a verhojanszki is, még hivatalos megerősítésre várnak, de mivel most Verhojanszk felett még 1500 méteres magasságban is 21 fokot mértek, ahhoz nem férhet kétség, hogy talajszinten nagyon meleg volt.)

Nagyobb a biológiai sokféleség a városok jómódú negyedeiben

Infostart / MTI

2020. június 15. 21:08

Egy új tanulmány szerint a nagyvárosok gazdagabb negyedeiben, különösen a száraz vidékeken nagyobb a biológiai sokféleség, mint a szegényebb környékeken. A feltárt mintázatot a kutatók “luxushatásnak” nevezték el.

A tanulmányt egy nemzetközi – az olaszországi Torinói Egyetem, a Fokvárosi Egyetem és a Dél-afrikai Witwatersrand Egyetem, valamint a magyar Ökológiai Kutatóközpont kutatóiból álló – csoport készítette.

Esélytelen a célul kitűzött másfél fokon belül tartani a felmelegedést – derült ki az újabb modellszámításokból

Átvéve az index.hu-ról

K.Á.

2020.06.13.18:42

A legújabb modellszámítások szerint a klíma jóval érzékenyebben reagálhat a szén-dioxid-szintre, mint ahogy idáig gondolták. Ez azt jelentené, hogy a jövőben annál is sokkal gyorsabban melegedhet az éghajlat, ahogy idáig kalkuláltak, és esélytelen a célul kitűzött másfél fokon belül tartani a felmelegedést.

Az óceánjárók korma felhőket képez, és csökkenti a felszínt elérő napsugárzást

Átvéve az index.hu-ról

NAK

2020.06.11.

Érdekes eredményre jutott a Washington Egyetem kutatócsoportja, aki azt vizsgálta, milyen hatással vannak az óceánjáró személy- és teherszállító hajók Földünk légkörére, különös tekintettel a klímaváltozásra: a tíz év adatait elemző kutatásuk szerint számottevő hűtőhatása van a tengeri hajózásnak, írja a NASA Earth Observatory.

Azt valószínűleg kevesen tudják, hogy a rendkívül környezetszennyező, jellemzően hatalmas dízel vagy gázüzemű motorokkal hajtott konténerhajók, nyersanyagot vagy éppen nyaralók ezreit szállító monstrumok a repülőgépekhez valamelyest hasonlatosan “csíkot húznak”, nagyjából hasonló elven képződnek mesterséges felhők a legforgalmasabb tengeri útvonalak mentén a légkör alacsonyabb rétegeiben.

A felhőképzés oka a hajók motorjai által kibocsátott koromszemcsékben keresendő. Ezek gócképzőként működve, megfelelő hőmérsékleti viszonyok és páratartalom mellett hozzájárulnak a levegőben lévő nedvesség kicsapódásához, azaz a felhőképződéshez. Műholdas felvételeken ez jól megfigyelhető. A kutatók feltételezése az volt, hogy valamilyen formában hozzájárulhatnak a helyi klíma változásához.

A korlátozások ellenére is rekordszinten a légköri szén-dioxid koncentráció májusban

greenfo/MTI

2020. június 6.

Sarkadi Péter

A válság lelassította ugyan a kibocsátást, de ez a növekedés feltartóztatásában nem játszik jelentős szerepet.

A légkör szén-dioxid koncentrációja májusban elérte a 417,2 ppm-et, ami 2,4 ppm-mel volt magasabb, mint a 2019-ben mért legnagyobb – 414,8 ppm – érték – derült ki az amerikai Mauna Loa obszervatórium méréseiből.

A Duna-Tisza közére nem kellene erdőt ültetni

Átvéve a greenfo.hu-ról

2020. május 4.

Forrás: 24.hu

Átfogó kutatás bizonyítja, hogy a sztyeppébe hajló környezeti feltételekkel rendelkező Duna–Tisza közén biztosan nem jó ötlet újabb erdőket telepíteni.

Míg máshol a fák javítják a talaj vízellátottságát, itt ellenkező hatást érnek el, az elsivatagosodás veszélyét növelik.

Kínai szivacsvárosok

Átvéve az index.hu-ról

Molnár Réka

2020. 5.5.

A szivacsvárosok környezetbarát alternatívát nyújtanak a hagyományos árvízvédelemhez és vízelvezetéshez képest. Átalakítják a városok területeit, esőkertekkel, speciális áteresztő járdákkal, mesterséges tavakkal látják el: a szivacsvárosok elsődleges célja az adott terület természetességének visszaállítása. Mivel ez nem mindig oldható meg, sokszor indokolt a mesterséges felületek kialakítása is.

Így fel tud szívódni a heves esőzések utáni csapadékmennyiség, amit ezután föld alatti alagutakban vagy tartályokban tárolnak, és csak akkor bocsátják ki a közeli folyóba, ha annak a vízszintje megfelelően alacsony hozzá.

A Balaton ökológiai rendszere megpróbál alkalmazkodni az emberhez és a klímaváltozáshoz

Infostart

2020. április 23.

Változik a Balaton ökoszisztémája, egyrészt a klímaváltozás miatt, másrészt az új vízszint-szabályozási rend miatt – derült ki az elhalasztva most online pótolt Víz Világnapi Konferencián, amelynek gazdája a Balaton Fejlesztési Tanács volt.

A HellóVidék beszámolója szerint ez a változás vízminőségi aggályokat is felvethet.

A szakemberek szeretnék megérteni, hogy a tóban élő ökológiai közösség hogyan viselkedik, hogyan hat rájuk például a klímaváltozás, a környezeti problémák és más jelenségek.