A nano méretű műanyag részecskék agykárosodást okoznak az őket elfogyasztó halaknak

A Lund Egyetem kimutatta, hogy a vízben úszó plasztik hulladék nano méretű részecskéi végül a halak agyában kötnek ki, agykárosodást okozhatnak nekik, és valószínűleg ez az oka a halaknál megfigyelt viselkedési rendellenességeknek.

Számítások szerint az összes műanyag tíz százaléka az óceánokba kerül. A tengeri hulladék legnagyobb része – műanyag. Az ember gyártotta mesterséges anyag környezetileg aggályos, mégis kevés kutatás irányul a nano méretű plasztikrészecskék hatásának tanulmányozására.

Reklámok

Tűz tombol a csernobili tiltott zónában

Átvétel a Világgazdaságból

Komoly tűz pusztít a nyári szárazság miatt a csernobili tiltott zónában, a katasztrófavédelem pénteki jelentése szerint jelenleg 25 hektáros területen ég az aljnövényzet.

A rovarölő szerek hatóanyagai felhalmozódnak otthonunkban, akár egy évig is megmaradnak

A meleg idő beköszöntével megjelennek a hívatlan vendégek otthonunkban: a legyek, a szúnyogok, a darazsak, esetleg a bolhák, kullancsok –ez utóbbiak kedvenc állataink közvetítésével. A piretroidok a szokásosan használt elriasztó hatású  kémiai anyagok.

Bár a laboratóriumokban a tesztelés során a rovarölő szert többé-kevésbé biztonságosnak találták az emlősökre a kutatók, attól még okozhatnak bőrirritációt, fejfájást, szédülést és émelygést érzékenyebb embereknek.

Mivel ennek a háztartásban használatos peszticidnek az aktív összetevői gyakran ugyanazok, mint amiket a mezőgazdaságban használnak, ez a kutatás annak ment utána, vajon a szabadban való alkalmazás következményeire nézve különbözik-e a lakásban van való felhasználástól.

A Sao Paulo-i Biológiai Intézet (Brazília) kutatói néhány fontos különbségre mutatnak rá:

A poliészter anyagokból mosás közben jutnak a szennyvízbe a mikroszkopikus műanyag szálak

A Svájci Anyagtudományi és Technológiai Laboratórium (EMPA) munkatársai vizsgálták a műanyag mikroszálak eredetét: hogyan, miből keletkeznek, és hogyan kerülnek ki a környezetbe.

A műanyag hulladékról tudjuk, hogy káros a tengerek élővilágára, az állatok lenyelik és lassú éhhalált halnak tőlük. Keveset tudunk ellenben a legkisebb műanyag-hulladékokról, a mikroszálakról, hogyan keletkezik és kerül ki a környezetbe.

A szennyvízbe a hulladék mikroszálak kétféle módon kerülhetnek be:

Először is: a kozmetikai termékek révén,

Az emberi tevékenység 2000 éve szennyezi Európa levegőjét

Az Amerikai Geofizikai Unió lapjában, a GeoHealth-ben megjelent tanulmány arra a következtetésre jutott a jégfúrás eredményeinek és történelmi feljegyzéseknek összevetése alapján, hogy a fémbányászat és a fémek olvasztása évezredeken át szennyezte a környezetet. Nem állja meg a helyét az az elterjedt feltételezés, hogy a környezetszennyezés az ipari forradalommal kezdődött.

A kutatás bizonyítékot talált arra, hogy az ólom természetes szintje a levegőben gyakorlatilag nulla – eltérően az eddigi feltételezésektől.

Kimutatja, hogy ólom csak a bányászat és a fémolvasztás révén került – kimutatható mértékben – a levegőbe, még jóval az ipari forradalom (1700-1800-as évek) előtt.

Egyetlen egyszer csökkent le az ólomtartalom nem kimutatható mértékre, amikor a Fekete Halál, a pestisjárvány leállította az emberi tevékenységeket, és a levegő újra természetes lett.

Hogyan okoz katasztrófát a szálló ‘finom’ por?

Átvétel az inforadio.hu-ról

Súlyos egészségügyi problémákat okozhatnak a levegőben szálló, például a járművek által kibocsátott szennyező nanorészecskék: belélegezve a tüdőbe és a vérkeringésbe jutnak, ahol növelik a szívroham és a szélütés kialakulásának kockázatát – közölték brit kutatók csütörtökön.

A szakértők ártalmatlan, nagyon finom aranyrészecskéket használtak kutatásuk során, hogy első alkalommal kövessék végig, mi történik, ha az emberek belélegzik ezeket a nanorészecskéket, hogyan haladnak át a tüdőn és jutnak be a vérbe.

Eredményeik londoni bemutatásakor a kutatók elmondták: a legaggasztóbb az, hogy a nanorészecskék felhalmozódnak a már szívkoszorúér-betegségben szenvedők sérült ereiben, így növelik a szívroham kialakulásának kockázatát.

Kadmiummal szennyeződött a Maros mellékfolyója

Átvétel a vg.hu-ról

Mérgező vegyülettel szennyeződött hétfőn az erdélyi Aranyos-folyó, miután meghibásodott Románia legnagyobb ülepítője – közölte az erdélyi Fehér megye környezetvédelmi őrsége.

A hatóság szerint a zagy a Cupru Min abrudbányai bányavállalat szászavinci zagytározójából került az Erdélyi-szigethegység folyójába.

Az ólomlövedékkel meglőtt vadak teteme mérgezi az értékes fehérfejű sasokat

Átvétel a greenfo.hu-ról

Írta Csoma Tamás greenfo

A Trump adminisztráció még a nemzeti jelképnek számító fehérfejű rétisast sem kíméli. A kormányzat eltörölte az ólomlövedékek tiltását, így az ilyen töltényekkel lelőtt vadak tetemeiből lakmározó sasok sorra pusztulnak. A tudósok a tilalom visszaállítását követelik.

Idén már a harmadik fehérfejű rétisas pusztult el ólommérgezés következtében. Az ólomlövedékek használata közvetetten sújtja az amerikai csúcsragadozónak számító fehérfejű rétisasokat, melyek a kis- és nagyvadak korábban meglőtt tetemeiből fogyasztottak. Az ólommérgezésben szenvedő madarakat bénulás és étvágytalanság sújtja, illetve nehezükre esik az állás is. Az ólommérgezés – az emlősökhöz hasonlóan – a fehérfejű rétisasnál is agykárosodást, vakságot és különféle szervi károsodásokat okoz.

A glifozát gyomirtó biztonságosságát sürgősen felül kell vizsgálni

Egyre több a bizonyíték arra nézve, hogy a glifozát, egy széles körben használt gyomirtó szer biztonsági előírásai (biztonsági standardja), nem felelnek meg a közegészségi és a környezet-egészségügyi követelményeknek – áll a Journal of Epidemiology & Community Health című folyóiratban.

A glifozát biztonsági standardja elavult tudományos adatokon alapul, mondják a kutatók, így lehetséges, hogy nem tudja teljes mértékben kivédeni az egészséget fenyegető veszélyeket.

Éppen egy hónappal ezelőtt tisztázta a glifozátot az Európai Kémiai Ügynökség azzal, hogy nem köthető megnövekedett rákkockázathoz az embernél. Ezt a döntést szokta követni később az Európai Bizottság határozata, amely újra megerősítheti a glifozát használatát.

Már a Csendes-óceán mélyét is megmérgeztük

Nagy koncentrációban találtak régóta betiltott szennyező anyagokat tudósok mélytengeri élőlények zsírszöveteiben. Az elvégzett mérések alapján a Csendes-óceán mélyén sokkal több a mérgező anyag, mint például Kína legszennyezettebb vizeiben.

Az 1970-es években az Egyesült Államokban betiltottak több kémiai vegyszert, amit az előtt évtizedekig gyártottak. Ilyen volt a szigetelésre és égésgátlóként használt PCB nevű szerves klórvegyületet, amiből az 1930-as és ’70-es években 1,3 millió tonnát készítettek. Ezek az anyagok nem bomlanak el a természetben, az ipari balesetek és hulladéklerakók miatt a tengerfenékre kerültek, ahol hatalmas koncentrációban vannak jelen, és komoly hatással vannak a helyi ökoszisztémára – írja a BBC.

A felfedezés megvilágítja a környezetszennyezés alattomos természetét, és aláássa azt a hiedelmet, hogy ezek a mélytengeri élőhelyek nagyrészt biztonságban vannak az emberi behatásoktól.

A fémhulladékból gyártott edényekből ólom, kadmium és alumínium kerül az ételbe

Az Ashland University és az Occupational Knowledge International nevű nonprofit szervezet kutatói figyelmeztetnek, hogy tudomásukon kívül komoly egészségkockázatot vállalnak emberek milliói, akik fejlődő országokban gyártott alumínium főzőedényt használnak.

42 mintát teszteltek, ennek egyharmada ólommérgezésnek tette volna ki használóit, de jelentős mennyiségben bocsátottak ki az edények alumíniumot, arzént és kadmiumot is.

A teszteléskor mért legmagasabb ólomszint egy vietnami fazékból származott: 2800-szor nagyobb volt, mint a biztonságosnak mondható 0,5 mikrogramm/napi érték.

Miért borítja el gyilkos füst Magyarországot? mert szeméttel: PET- palackkal, autógumival, rongyokkal fűt a magyar

Átvétel a Greenfo.hu-ról

PET-palackokkal és állattetemekkel fűtenek Észak-Magyarországon.

Levágjuk a palack alját, a rongyot felhasogatjuk, majd kis gombócokba gyűrve beletuszkoljuk a palackba. Ez ám a hungarikum rezsicsökkentés.

A MagyarNarancs nyomtatott kiadása karácsonyi dupla száma megrázó írást közöl arról, hogy mivel mérgezi magát és környezetét télen a magyar, ha nem akar megfagyni. Nos, nem válogatunk. Ahol pedig gyerek is él, különösen drámai a helyzet.

Felébred az emberiség vagy szembenéz a környezeti katasztrófával?!

Az emberiségnek ébrednie kell vagy szembenéznie a környezeti katasztrófával

Átvétel a greenfo.hu-ról – Domján Dénes Péter

Sir David Attenborough, a BBC természettudós műsorvezetője aggódik a Földért, minthogy karrierjének kezdete óta a népesség megtriplázódott. Ugyanakkor hisz benne, hogy összefogással elkerülhető a tragédia.

A természetfilmezés doyenje megfújta a fejlett világ „vészkürtjét” és felszólított mindenkit az együttműködésre, mely a Föld jövőjét fenyegető túlnépesedésen és környezetromboláson való felülkerekedés kizárólagos módja. Egy Bristoli fesztivál közönségéhez intézett ébresztő-beszédében bevallotta, hogy a Föld előtt tornyosuló problémák gyakran kétségbe ejtik: „Nem nehéz elcsüggedni. Nagyon-nagyon elcsüggedni. El is szoktam. De fontos hosszútávon tekinteni a dologra.”

A város természetet ünneplő fesztiválján (Wildscreen Festival) egy természetbúvár társának Chris Packham-nek adott interjújában figyelmeztetett: „Szinte biztosra veszem, hogy e teremben majdnem mindenki látott már jobb világot, mint amit unokáink bármelyike a jövőben fog. A Föld egyre szegényebb lesz és egyre zsúfoltabb, az időjárás egyre szélsőségesebb, és a tengerek is kevéssé lesznek termékenyek. De reménykedem, hogy az emberiség eszmélni fog – méghozzá globális értelemben – és képes lesz kezelni ezeket a kihívásokat. Bízom benne, hogy mindez véghezvihető.”

Hogyan szívhatják be a legkevesebb mérget biciklisek és gyalogosok a forgalmas városi utakon?

Milyen sebességgel érdemes bicikliznünk vagy sétálnunk a forgalmas városi utakon, ha a minimálisra akarjuk csökkenteni a szennyezett levegő belélegzését? – a Brit Kolumbia Egyetem kutatója foglalkozott ezzel a témával.

Azbesztmentesítik a Közlekedési Múzeumot is – de hogyan?

Átvétel a greenfo.hu-ról

A Ligetvédők további tájékoztatást kérnek a városligeti Közlekedési Múzeum azbesztmentesítési munkálatairól

Örülünk annak, hogy a Közlekedési Múzeum 2016. júliusa, azaz 3 hónapja tartó bontási munkálatai kapcsán a Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. 2016. október 18-án sajtóközleményt adott ki, hogy ismét azbeszt tartalmú építőanyag bontása zajlik a Városligetben. Mindannyian emlékszünk arra, hogy a korábbi, a Hungexpo területen végzett bontási munkálatoknál csak a sajtó nyilvánossága segítségével sikerült elérni, hogy az Ingatlanfejlesztő Zrt. és a bontást végző alvállalkozói az azbeszt tartalmú építőanyag bontásához értő és jogosult szakértőket alkalmazzanak, akik a Hungexpo épületek azbesztmentesítését végül körültekintően ellátták.