Elektronikai eszközeink környezeti és társadalmi hatásai – vetélkedő eredménye

Sajtóközlemény

Kiadja a Fenntarthatóság Felé Egyesület és a Magyar Természetvédők Szövetsége

Budapest, 2018. május 29. –

Ma rendezte az elektronikai eszközeink környezeti és társadalmi hatásaival foglalkozó “e-Figyelő” vetélkedő döntőjét a Fenntarthatóság Felé Egyesület és szakmai partnere, a Magyar Természetvédők Szövetsége.

Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalában rendezett döntőn a tíz legjobb csapat mutathatta be az elektronikai kütyükkel kapcsolatos tevékenységeit és mérette meg a vetélkedő során összegyűjtött tudását.

2018 februárjában országszerte több mint 300 csapat mintegy 1000 középiskolai diákja döntött úgy, hogy belevág az e-Figyelő vetélkedőbe.

A fiatalok nap mint nap használnak elektronikai eszközöket, amelyek hátteréről azonban kevés információval rendelkeznek. A készülékeknek – mobiltelefon, tablet, laptop – jelentős globális, környezeti és társadalmi hatásai vannak. Az e-Figyelő program az ezen eszközök életciklusa során felmerült problémákra hívta fel a figyelmet, beleértve a környezeti terheléseket, a gyárakban dolgozók egészségügyi, társadalmi és szociális szempontjait, a hulladék és újrahasznosítás kihívásait.

Reklámok

Bebizonyosodott, hogy súlyos méhpusztulást okoznak a rovarirtók, az EU lépéskényszerben

Átvétel az index.hu-ról

2018.03.02. 08:53

Régen várt vizsgálati eredményeket hozott nyilvánosságra az EU élelmiszerbiztonságért felelős ügynöksége: az EFSA több, mint 1500 korábbi kutatás eredményeinek összevetése után arra jutott, hogy a neonikotinoid tartalmú rovarölő szerek súlyos veszélyt jelentenek a vad- és a háziméhekre.

A neonikotinoid tartalmú rovarölők súlyos problémái már hosszabb ideje terítéken vannak. 2013-ban EU-s szinten már be is tiltották a használatukat az olajrepcén, a napraforgótáblákon és a kukoricán, mert ezeket közismerten szívesen látogatják a méhek. Az akkori vitákban egyébként Magyarország egyértelműen a betiltás ellen volt, a hivatalos magyar álláspont arról szólt, hogy nincs bizonyíték arra, hogy ha a rovarirtó szereket az előírásoknak megfelelően használják, akkor bármilyen jelentős fenyegetést jelentenének a méhállományra.

Tüdőkapacitás csökkenésre, asztmára számíthat, aki takarítószereket használ

MTI-hír

2018. február 19. hétfő 16:00

A takarítószerek rendszeres használata hosszú távon ugyanolyan káros lehet a tüdőre, mint húsz éven át napi 10-20 cigaretta elszívása – állapították meg norvég szakemberek.

A nyugat-norvégiai Bergeni Egyetem kutatói megállapították, hogy azoknak a nőknek, akik rendszeresen használnak az otthonukban takarítószereket, hosszú távon csökken a tüdőkapacitásuk azokhoz a nőkhöz képest, akik nem érintkeznek rendszeresen tisztítószerekkel. A tanulmány 6235 férfi és nő bevonásával készült. A résztvevők egészségi állapotát nagyjából 34 éves koruktól kezdve húsz éven át nyomon követték a kutatók.

Képek a Gangesz vegyszertől habzó mellékfolyójáról

MTI hír, Inforádió

2018.01.09.

A Himalája Jamunotri-gleccserének kristálytiszta olvadékvizéből eredő folyó az indiai fővároson keresztül ömlik a Gangeszbe.

A 2018. január 9-én közreadott képen a Jamuna folyó vegyszerhabbal borított vizében merítkezik meg egy hindu rituálét végző indiai férfi Újdelhiben 2017. október 24-én. A Himalája Jamunotri-gleccserének kristálytiszta olvadékvizéből eredő folyó az indiai fővároson keresztül Uttar Prades szövetségi államban ömlik a Gangeszbe. Mindkét folyót vallásos tisztelet övezi, mivel a hinduk hite szerint a szent vizekben való megmártózás megszabadít a halál gyötrelmeitől.

Forrás: http://infostart.hu/bulvar/2018/01/09/borzalmas_fotok_a_vegyszertol_habzo_folyorol/

A linkre kattintva két újabb képet láthatnak.

A glifozát a német politikát is megmérgezheti

Átvétel a greenfo.hu-ról

24 óra alatt több mint 350 ezren írtak alá azt a petíciót, melyben a német agrárminiszter, Christian Schmidt lemondását követelik, miután Brüsszelben megszavazta a “folyékony kapának” becézett glifozát gyomirtószer uniós engedélyezésének meghosszabbítását – a Barbara Hendricks környezetminiszterrel megbeszéltekkel ellentétben.

A nano méretű műanyag részecskék agykárosodást okoznak az őket elfogyasztó halaknak

A Lund Egyetem kimutatta, hogy a vízben úszó plasztik hulladék nano méretű részecskéi végül a halak agyában kötnek ki, agykárosodást okozhatnak nekik, és valószínűleg ez az oka a halaknál megfigyelt viselkedési rendellenességeknek.

Számítások szerint az összes műanyag tíz százaléka az óceánokba kerül. A tengeri hulladék legnagyobb része – műanyag. Az ember gyártotta mesterséges anyag környezetileg aggályos, mégis kevés kutatás irányul a nano méretű plasztikrészecskék hatásának tanulmányozására.

Tűz tombol a csernobili tiltott zónában

Átvétel a Világgazdaságból

Komoly tűz pusztít a nyári szárazság miatt a csernobili tiltott zónában, a katasztrófavédelem pénteki jelentése szerint jelenleg 25 hektáros területen ég az aljnövényzet.

A rovarölő szerek hatóanyagai felhalmozódnak otthonunkban, akár egy évig is megmaradnak

A meleg idő beköszöntével megjelennek a hívatlan vendégek otthonunkban: a legyek, a szúnyogok, a darazsak, esetleg a bolhák, kullancsok –ez utóbbiak kedvenc állataink közvetítésével. A piretroidok a szokásosan használt elriasztó hatású  kémiai anyagok.

Bár a laboratóriumokban a tesztelés során a rovarölő szert többé-kevésbé biztonságosnak találták az emlősökre a kutatók, attól még okozhatnak bőrirritációt, fejfájást, szédülést és émelygést érzékenyebb embereknek.

Mivel ennek a háztartásban használatos peszticidnek az aktív összetevői gyakran ugyanazok, mint amiket a mezőgazdaságban használnak, ez a kutatás annak ment utána, vajon a szabadban való alkalmazás következményeire nézve különbözik-e a lakásban van való felhasználástól.

A Sao Paulo-i Biológiai Intézet (Brazília) kutatói néhány fontos különbségre mutatnak rá:

A poliészter anyagokból mosás közben jutnak a szennyvízbe a mikroszkopikus műanyag szálak

A Svájci Anyagtudományi és Technológiai Laboratórium (EMPA) munkatársai vizsgálták a műanyag mikroszálak eredetét: hogyan, miből keletkeznek, és hogyan kerülnek ki a környezetbe.

A műanyag hulladékról tudjuk, hogy káros a tengerek élővilágára, az állatok lenyelik és lassú éhhalált halnak tőlük. Keveset tudunk ellenben a legkisebb műanyag-hulladékokról, a mikroszálakról, hogyan keletkezik és kerül ki a környezetbe.

A szennyvízbe a hulladék mikroszálak kétféle módon kerülhetnek be:

Először is: a kozmetikai termékek révén,

Az emberi tevékenység 2000 éve szennyezi Európa levegőjét

Az Amerikai Geofizikai Unió lapjában, a GeoHealth-ben megjelent tanulmány arra a következtetésre jutott a jégfúrás eredményeinek és történelmi feljegyzéseknek összevetése alapján, hogy a fémbányászat és a fémek olvasztása évezredeken át szennyezte a környezetet. Nem állja meg a helyét az az elterjedt feltételezés, hogy a környezetszennyezés az ipari forradalommal kezdődött.

A kutatás bizonyítékot talált arra, hogy az ólom természetes szintje a levegőben gyakorlatilag nulla – eltérően az eddigi feltételezésektől.

Kimutatja, hogy ólom csak a bányászat és a fémolvasztás révén került – kimutatható mértékben – a levegőbe, még jóval az ipari forradalom (1700-1800-as évek) előtt.

Egyetlen egyszer csökkent le az ólomtartalom nem kimutatható mértékre, amikor a Fekete Halál, a pestisjárvány leállította az emberi tevékenységeket, és a levegő újra természetes lett.

Hogyan okoz katasztrófát a szálló ‘finom’ por?

Átvétel az inforadio.hu-ról

Súlyos egészségügyi problémákat okozhatnak a levegőben szálló, például a járművek által kibocsátott szennyező nanorészecskék: belélegezve a tüdőbe és a vérkeringésbe jutnak, ahol növelik a szívroham és a szélütés kialakulásának kockázatát – közölték brit kutatók csütörtökön.

A szakértők ártalmatlan, nagyon finom aranyrészecskéket használtak kutatásuk során, hogy első alkalommal kövessék végig, mi történik, ha az emberek belélegzik ezeket a nanorészecskéket, hogyan haladnak át a tüdőn és jutnak be a vérbe.

Eredményeik londoni bemutatásakor a kutatók elmondták: a legaggasztóbb az, hogy a nanorészecskék felhalmozódnak a már szívkoszorúér-betegségben szenvedők sérült ereiben, így növelik a szívroham kialakulásának kockázatát.

Kadmiummal szennyeződött a Maros mellékfolyója

Átvétel a vg.hu-ról

Mérgező vegyülettel szennyeződött hétfőn az erdélyi Aranyos-folyó, miután meghibásodott Románia legnagyobb ülepítője – közölte az erdélyi Fehér megye környezetvédelmi őrsége.

A hatóság szerint a zagy a Cupru Min abrudbányai bányavállalat szászavinci zagytározójából került az Erdélyi-szigethegység folyójába.

Az ólomlövedékkel meglőtt vadak teteme mérgezi az értékes fehérfejű sasokat

Átvétel a greenfo.hu-ról

Írta Csoma Tamás greenfo

A Trump adminisztráció még a nemzeti jelképnek számító fehérfejű rétisast sem kíméli. A kormányzat eltörölte az ólomlövedékek tiltását, így az ilyen töltényekkel lelőtt vadak tetemeiből lakmározó sasok sorra pusztulnak. A tudósok a tilalom visszaállítását követelik.

Idén már a harmadik fehérfejű rétisas pusztult el ólommérgezés következtében. Az ólomlövedékek használata közvetetten sújtja az amerikai csúcsragadozónak számító fehérfejű rétisasokat, melyek a kis- és nagyvadak korábban meglőtt tetemeiből fogyasztottak. Az ólommérgezésben szenvedő madarakat bénulás és étvágytalanság sújtja, illetve nehezükre esik az állás is. Az ólommérgezés – az emlősökhöz hasonlóan – a fehérfejű rétisasnál is agykárosodást, vakságot és különféle szervi károsodásokat okoz.

A glifozát gyomirtó biztonságosságát sürgősen felül kell vizsgálni

Egyre több a bizonyíték arra nézve, hogy a glifozát, egy széles körben használt gyomirtó szer biztonsági előírásai (biztonsági standardja), nem felelnek meg a közegészségi és a környezet-egészségügyi követelményeknek – áll a Journal of Epidemiology & Community Health című folyóiratban.

A glifozát biztonsági standardja elavult tudományos adatokon alapul, mondják a kutatók, így lehetséges, hogy nem tudja teljes mértékben kivédeni az egészséget fenyegető veszélyeket.

Éppen egy hónappal ezelőtt tisztázta a glifozátot az Európai Kémiai Ügynökség azzal, hogy nem köthető megnövekedett rákkockázathoz az embernél. Ezt a döntést szokta követni később az Európai Bizottság határozata, amely újra megerősítheti a glifozát használatát.

Már a Csendes-óceán mélyét is megmérgeztük

Nagy koncentrációban találtak régóta betiltott szennyező anyagokat tudósok mélytengeri élőlények zsírszöveteiben. Az elvégzett mérések alapján a Csendes-óceán mélyén sokkal több a mérgező anyag, mint például Kína legszennyezettebb vizeiben.

Az 1970-es években az Egyesült Államokban betiltottak több kémiai vegyszert, amit az előtt évtizedekig gyártottak. Ilyen volt a szigetelésre és égésgátlóként használt PCB nevű szerves klórvegyületet, amiből az 1930-as és ’70-es években 1,3 millió tonnát készítettek. Ezek az anyagok nem bomlanak el a természetben, az ipari balesetek és hulladéklerakók miatt a tengerfenékre kerültek, ahol hatalmas koncentrációban vannak jelen, és komoly hatással vannak a helyi ökoszisztémára – írja a BBC.

A felfedezés megvilágítja a környezetszennyezés alattomos természetét, és aláássa azt a hiedelmet, hogy ezek a mélytengeri élőhelyek nagyrészt biztonságban vannak az emberi behatásoktól.