A mikroműanyagok a vizeink után a földjeinket is elárasztják

Átvéve a 444.hu-ról

akiraly

2020. szeptember 17., csütörtök 13:28

Amióta a múlt század közepétől a műszál meghódította a ruhaipart, 5,6 millió tonnányi mikroműanyag szemét keletkezett csupán a mosás során a szennyvízbe került szálakból. Ez, mint a BBC írja, hétmilliárd polárfelsőre elég műszál.

A mikroműanyag-szennyezést ezidáig főként víztisztasági problémának tekintették a világban. Okkal, mivel a szennyezés forrása jórészt a ruhák tisztítása volt.

De egyre inkább a földek szennyezése válik problémává, melynek sajátos módon a szennyvízkezelés sikeressége az oka.

A szennyvíztelepeken egyre hatékonyabban szűrik ki a mikroműanyagokat, ám a kiszűrt szennyezést aztán a többi salakanyaggal együtt vagy szimplán szántóföldeken terítik szét, vagy szeméttelepeken temetik a föld alá.

Így lehet, hogy mostanra már több mikroműanyag kerül évente a földekre, mint amennyi a szennyvízből a vizekbe jut.

Forrás: https://444.hu/2020/09/17/a-mikromuanyagok-a-vizeink-utan-a-foldjeinket-is-elarasztjak

Hírdetés

Több mint harmincféle gyógyszermaradvány van a budapesti ivóvízben

VG Egészségügy

2020. 06. 25. 16:06

Két nagy vízmű mintegy kétmillió embert lát el parti szűrésű ivóvízzel Budapesten és környékén – derül ki a Víz, Gáz, Fűtéstechnika és Hűtő, Klíma, Légtechnika szaklap cikkéből.

Ez azt jelenti, hogy a régióban az ivóvíz mennyiségének nagyjából a kilencven százaléka a Dunából származik a folyó közelébe telepített csápos kutakon keresztül.

A víz természetes szűrését pleisztocén kori (ez a földtörténeti kor két és fél millió évvel ezelőtt kezdődött, és nagyjából 12 ezer évvel ezelőtt ért véget) kavics és homokréteg végzi.

Magyar kutatók megvizsgálták, hogy ez a természetes szűrőrendszer mennyire hatékony azokkal a kémiailag aktív gyógyszerhatóanyagokkal szemben, amelyek az emberi anyagcsere, illetve a vécén lehúzott lejárt gyógyszerek révén kerülnek a folyó vizébe a tisztított vagy tisztítatlan szennyvízzel együtt.

A ruhák viselésével több mikroszál kerül a környezetbe, mint a mosásukkal

Átvéve a 444.hu-ról

Herczeg Márk

2020. március 11. – MTI

A ruhák viselésével több mikroszál kerül a környezetbe, mint a mosásukkal – állapította meg egy új kutatás.

Minden másodpercben egy teherautónyi ruhának megfelelő textilmennyiség kerül a szeméttelepre

Átvéve a greenfo.hu-ról (portfolio.hu)

2020. március 1.

A fast-fashion márkák által is szorgalmazott gyártás – vásárlás -kidobás, valamint a cégek által évenként piacra dobott tíz-húsz kollekció rendkívül környezetszennyező, emellett pedig a fogyasztást is indokolatlanul felgyorsítja.

A Portfolió összeszedett néhány adatot arról, mit tesz a környezettel a divatipar:

• Az évezred eleje óta a ruhagyártás közel megduplázódott a világban.2014-ben az emberek 60 százalékkal több ruhát vásároltak, mint 2000-ben, de csak fele annyi ideig használták átlagosan őket. Egy átlagos felhasználó 36 százalékkal kevesebb alkalommal vesz fel egy ruhadarabot, mint 15 évvel ezelőtt. Ha mindenki kétszer annyi alkalommal venne fel egy ruhát, mint most, akkor 44 százalékkal csökkenhetne az iparág károsanyag-kibocsátása.

Ártalmas anyagokat találtak a Balaton vizében

Infostart

2020. február 19. 04:40

Egy-egy zenei fesztivál után mérhetően megemelkedik a káros hatóanyagok aránya a tó vizében.

Több mint hetvenféle káros hatóanyag található a Balaton vízében.

Gyógyszerszármazékok, a mezőgazdaságban használt műtrágyák, egy-egy zenei fesztivál után pedig kedélyjavítók is kimutathatók a tó vízéből – derült ki a Pécsi Tudományegyetem és a Balatoni Limnológiai Intézet közös kutatásából, amelyet a hirbalaton.hu ismertetett.

Másfél nap alatt több kamionnyi műanyagtól tisztították meg a Felső-Tiszát

Infostart / InfoRádió – Dzsubák Tamás

2020. február 5. 20:32

Hétfő óta mintegy 250 köbméternyi, csaknem 70 tonna vegyes PET- és kommunális hulladékot gyűjtött be a Felső-Tiszán üzembehelyezett hulladékmentesítő munkagép-lánc – tájékoztatta az InfoRádiót Siklós Gabriella, az Országos Vízügyi Főigazgatóság szóvivője.

Egyre rendszeresebbé és nagyobb mennyiségűvé vált a külföldről érkező kommunális hulladékszennyezés a Felső-Tisza vidék folyóin.

Mészáros Lőrinc keményítőgyára mérgezi a Mátrai Erőmű környékét

Átvéve a greenfo.hu-ról

2019. november 19.

Bodoky Tamás – Átlátszó

Kénhidrogén és nitrogén-monoxid egészségügyi határértéket meghaladó koncentrációját, és foszfor-hidrogént (foszfint) mutattak ki a Mátrai Erőműben az elmúlt napokban történt gázszivárgásokban – tudta meg az Átlátszó.

A szennyezés forrása az Őzse-völgyi technológiai víztározóból kivett víz, a hőerőmű elmúlt félévszázados működése során korábban ilyen problémát még soha nem tapasztaltak.

Február óta azonban ide engedi elvileg tisztított szennyvizét és csapadékvizét Mészáros Lőrincnek az erőmű mellé épített hatalmas búzafeldolgozója és keményítőgyára, a Viresol Kft. is. A keletkező gázok nagy mennyiségű szerves anyag anaerob bomlására utalnak, helyi forrásaink szerint ilyesmi csak a Viresoltól kerülhetett a víztározóba.

A Csendes-óceánba kell önteni a fukusimai atomerőmű sugárszennyezett vizét

Átvéve a vg.hu-ról

2019. 09. 10. 11:17 MTI

A Csendes-óceánba kell öntenie a fukusimai atomerőművet üzemeltető cégnek a nyolc évvel ezelőtt természeti katasztrófa áldozatává vált erőműben felgyülemlett sugárszennyezett vizet – közölte kedden Harada Josiaki japán környezetvédelmi miniszter.

Azóta, hogy a létesítményt kilences erősségű földrengés rázta meg 2011. március 11-én, a Tokyo Electric Powernak (Tepco) több mint egymillió tonna sugárszennyezett vizet gyűjtött össze tartályokba a megrongálódott erőmű hűtőrendszeréből.

Az üzemeltető tájékoztatása szerint a tartályok, amelyekbe a radioaktív vizet gyűjtik, 2022-re megtelnek.

Rég nem tapasztalt algainvázió a Balatonban augusztus végén

Átvéve a 444.hu-ról

Szily László

2019.szeptember 5.

Tisztázatlan eredetű algainvázió árasztotta el a Balatont a Keszthelyi-medence irányából augusztus vége felé – írja a balatontipp.hu.

A lapot az augusztusi ünnepek után keresték meg többen is azzal, hogy az 1990-es éveket idéző módon bezöldült a tó víze, hígított spenótszínűvé változtatva a Balatont. A terjeszkedő algaszőnyeg a hónap végére Tihanyig jutott.

A Balatontipp az ügyben megkereste a Tihanyi Limnológiai Intézetet, ahol Vörös Lajos professzor megerősítette, hogy nagyon rég nem látott események zajlanak algafronton.

Hogy mennyire kemény a helyzet, azt Vörös azzal érzékeltette, hogy miközben az algák mennyiségét jellemző szám, az úgynevezett a-klorofill koncentráció az elmúlt 20 évben egyszer sem haladta meg a literenkénti 40 mikrogrammot, az intézet augusztus 26-án 100 mikrogrammot mért a Keszthelyi- és 66-ot a Szigligeti-öbölben.

A képen egy folyó látható, a neve Boldogság

Átvéve a 444.hu-ról

Urfi Péter

2019. augusztus 3., szombat 15:00

Jáva szigetén folyik a Bahagia, vagyis Boldogság nevű folyó, amelyet túlzás nélkül ellepett a szemét.

Photo: Donal Husni/NurPhoto

Napfénnyel bontja le a szennyező anyagokat a szegedi egyetem szupervíztisztítója

Átvéve a qubit.hu-ról

2019. 06.25.

A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kémiai tanszékeinek kutatói, az indiai Amity Egyetem (Noida) alkalmazott anyagtudományi kutatócsoportjával együttműködve, kifejlesztenek egy korszerű, napfénnyel működő víztisztítót.

Európában a mezőgazdasági szermaradványok, míg Indiában a textilipar szerves vegyületei okoznak gondot a vízkészletben, de az európai vizekben emellett jelentős mértékű benzodiazepin-bomlástermékek, vagy éppen a fogamzásgátlókból a tisztított szennyvízen át az édesvizekbe jutó hormonmaradványok találhatók.

2020. március végéig ingyenes vízminta-vizsgálatra van lehetőség: az ólomtartalmat nézik

Átvéve a vg.hu-ról

2019. 05. 02. 10:41

Koncsek Rita

Félmilliárd forint áll rendelkezésre az ivóvíz ólomtartalmának vizsgálatára. A mérések szerint elsősorban a régi épületek vízvezetékei jelentik a nagyobb vízminőségi kockázatot.

Eddig összesen 2700 vízminta érkezett be a Nemzeti Népegészségügyi Központba (NNK), ahol a csapvíz ólomtartalmát vizsgálták meg.

Az idő előtti halálozások és a megbetegedések negyedét a szennyezett környezet okozza

Infostart / MTI

2019. március 14. 05:20

A megbetegedések és az idő előtti halálesetek egynegyedét világszerte a környezetszennyezés és a környezet rombolása okozza – olvasható az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) szerdán bemutatott jelentésében.

Egymillió tonnányi iszappal öntenék nyakon a Nagy-korallzátonyt Ausztráliában

Átvéve a qubit.hu-ról

2019.02.21.

DIPPOLD ÁDÁM

Alig heverte ki a Nagy-korallzátony a queenslandi nagy áradásokat, amelyek túlságosan felhigították a természetvédelmi terület vizeit, máris újabb veszély leselkedik rá: ezúttal egy közeli kikötő kotrásából származó iszapot akarják a tengerbe önteni.

Bár az ausztrál kormány 2015-ben betiltotta az ehhez hasonló akciókat a környéken, a tiltás nem vonatkozik a kikötők karbantartására – amivel egyébként a kikötő üzemeltetője, a Bulk Ports szerint semmi baj nincsen, ugyanis a tervet már a környezetvédelmi minisztérium is jóváhagyta.

Nem diadalmenet a jövő nemzedékek szószólójának lenni

Átvéve a greenfo.hu-ról (Magyar Hang)

Mangel Gyöngyi

2019. január 31. 22:12

Bándi Gyula környezetjogász egyetemi tanár, az alapjogi biztos helyettese, a jövő nemzedékek szószólója munkatársaival a természet és az egészséges környezet védelme érdekében készít jogi és szakmai javaslatokat az Országgyűlés és a kormány számára, véleményezik a stratégiákat, cselekvési terveket és jogszabályokat.

A szószólóval az utóbbi időszak környezeti gondjairól és a javaslataikról beszélgetett Mangel Gyöngyi a Magyar Hangban.

–  Ön decemberben azt javasolta, hogy a kormány módosítsa a környezetvédelmi törvény egy pontját, mert a zöldhulladék égetése és a levegőtisztaság védelem ellentmondásban van egymással.