Mi lesz veletek, királylepkék? két ismert védelmezőjüket meggyilkolták Mexikóban

Átvéve a 444.hu-ról

Horváth Bence

2020. február 3., hétfő 13:29

A királylepkék mexikói élőhelyének egy újabb védelmezőjét gyilkolhatták meg Michoacán államban erdőirtásban érdekelt bűnszervezetek.

A világ legnagyobb királylepke-rezervátumának, az El Rosarió-i lepkemenhelynek január közepén eltűnt vezetője után holtan találták szombaton a világörökségi listán is szereplő rezervátum idegenvezetőjét, Raúl Hernández Romerót is, aki szintén a veszélyeztetett rovarfaj ismert védelmezőjének számított.

Hírdetés

Csökkent a pálmaolaj iránti kereslet

Átvéve a penzcentrum.hu-ról

2019. június 30.

MTI

A pálmaolaj ára 7,4 százalékkal csökkent a második negyedévben, és ezzel már a hetedik egymást követő negyedévben jegyeztek fel áresést – közölte Bloomberg.

Elemzők szerint egyelőre biztosan nem várható drágulás, mert a vezető előállító Indonéziában és Malajziában továbbra is magas a pálmaolaj-tartalék, miközben mérséklődik a pálmaolaj iránti kereslet.

Aktivisták megmentették saját kormányuktól Bulgária egyik legcsodásabb helyét

Átvéve a 444.hu-ról

Boros Juli környezetvédelem

2019. január 30. 22:53

Január közepén óriási csatát nyertek a környezetvédők Bulgária legfelsőbb bíróságán: hiába szerette volna a kormány, nem engedélyezik, hogy még jobban tönkretegyék az ország egyik legszebb hegyvidékét, a Pirin Nemzeti Parkot. A döntés ellen nem lehet fellebbezni, ami persze még nem jelenti azt, hogy végleg az aktivisták nyertek. Az ítélet mégis nagyon fontos mérföldkő a környezetvédelemben.

Pirin Nemzeti Park Fotó: IUCN

A Pirin Nemzeti Park csodálatos vidék: hatalmas fenyveseiben élnek zergék, barnamedvék és szürkefarkasok is, ráadásul itt van a Balkán-félsziget egyik legidősebb fája, a felfedezője után Bajkusev-fenyőnek nevezett, 1300 éves páncélfenyő.

A térség még a nyolcvanas években felkerült az UNESCO világörökségi listájára, de egy részét a környezetrombolás miatt kizárták a területből. A Pirinben van ugyanis egy síparadicsom, aminek a kiépítése és forgalma komoly károkat okozott a környezetben.

Fanövekmény: 35 év alatt 24 magyarországnyi

Átvéve a greenfo.hu-ról

2018. augusztus 19.

A közhiedelemmel ellentétben 35 év alatt nem csökkent, hanem 7 százalékkal emelkedett a globális erdőterület, ez derül ki a Nature című tudományos lapban közzétett friss tanulmányból.

A kutatók összegyűjtötték és kielemezték az utóbbi évtizedek műholdképeit, kifejezetten a magas növényzetre koncentrálva. Az adatokat 1982 és 2016 között vizsgálták, és arra jutottak, hogy 35 év alatt több mint 2.24 millió négyzetkilométerrel nőtt a Föld faállománya, ami körülbelül 24 magyarországnyi területnek felel meg.

Globális tragédia az őserdők elpusztítása

Infostart / MTI 2018. június 23.

Évente több mint 87 ezer négyzetkilométerrel csökkent a világ őserdeinek területe 2014 és 2016 között, 20 százalékkal gyorsabban, mint az előző tíz évben.

Az éghajlati stabilitás fenntartása mellett az erdők kulcsfontosságú szerepet játszanak a biológiai sokféleség, az időjárás, a tiszta levegő és a vízminőség megőrzésében.

A műholdas felvételek tanúsága szerint 2000 óta a világ háborítatlan őserdőinek csaknem 10 százaléka feldarabolódott, pusztulásnak indult, vagy egyszerűen a fakivágás áldozatává vált.

A század első 17 évében naponta több mint 200 négyzetkilométerrel csökkent ezen erdőségek területe.

Mekkora kárt okozna a Normafának a hóágyúzás?

Átvéve a greenfo.hu-ról

2018. május 10. 12:13

Folyamatban van a kivilágított és hóágyúzott sífutó- és szánkópálya környezetvédelmi engedélyezése a Normafán. A Védegylet élt a jogszabályi lehetőséggel, és ügyfélként bejelentkezett. A most elkészült egy beadvány, melyben a tervek alapos vizsgálatát kérték a hatóságtól.

A Védegylet különösen fontosnak tartja annak vizsgálatát, hogy a tervezett beruházás milyen károkat okozhat a környezetben, különös tekintettel az éjszakai kivilágításra, a környezetbe kikerülő, a szokásos csapadék mennyiség többszörösét kitevő vízmennyiségre és a zajhatásokra.

A Liget Budapest kincse, amit meg kell őrizni, mondja Bálint gazda

Via HVG

2018. március 17.

“A fák kivágása nagy bűn”- fogalmazta meg véleményét Bálint gazda. A nemzet kertésze, Bálint György hosszabb interjút adott a szombaton már második éve aktív Ligetvédőknek, amelyben elmondja gondolatait a Liget Projektről, a budapesti Városligetről, és arról, kellenek-e múzeumok a városi parkokba.

Megszavazták: 2020-ig kivágják az összes nőivarú kanadai nyárfát Budapesten

Átvétel az Otthon a fővárosban című blogról

augusztus 30., 22:03 ·

„Kedves Barátaim!

Hol tudatlanság van, ott tudatlanság van…

Vagy 1 bolond 19-et csinál?

Vagy minek nevezzem, ami a fővárosi közgyűlésen történt? Tokody Marcell, mint jobbikos képviselő üldözőbe vette a szocialista nyárfákat, akiket azért ültettek, mert gyorsan nőnek. De mert vattát termelnek, most 19 hozzá hasonló tudós elme igen gombot nyomott arra a javaslatra, hogy vágják ki az összeset! Nem az összes tudatlan képviselőt….a parlamentből…., hanem a nyárfákat.

A szocialista, kanadai, vattatermelő nyárfákat. Igaz, hogy sajnos nem vattát termel a nyomorult, hanem repítőszőrös tok termést, igaz, hogy ezek a szőrök az orrunkat ugyanúgy bosszantják, mint a szemünket, de az is igaz, hogy csak a termős ( nőivarú ) fák ontják a havat májusban.

Valóban sok ez akkor, még a porszívónak is, és sok azoknak, akik futnak, sportolnak. Borzasztó, amikor a tavaszi városligeti futóversenyek idején harapni lehet a “szöszt” Sokan azt hiszik, hogy ez allergia, de ritkán van erről szó. Ugyanis a nyálkahártyáinknak az a munkaköri kötelessége, hogy váladékozással eltávolítsa szemünkből, orrunkból az idegen testet. És eltávolítja.

Valóban javasolt (lett volna, már nagyon régen), hogy folyamatosan cseréljék őket.( A nőivarú nyárfákat!) Általában a kivágásig el is jutnak, de “új fa” nem kerül a helyére, mert arra már nincs pénz! vagy ha ültetnek és alkalmatlan helyre, majd sorsára hagyják, soha nem lesz belőle 50 éves fa.

Nézzük, mi előtt nyit utat ez a mi derék képviselő testületünk?

Sokat érnek a városi fák

greenfo/MTI

A világ nagyvárosaiban lévő fák évente több mint 500 millió dollár értékű “szolgáltatást nyújtanak” azzal, hogy tisztábbá, élhetőbbé teszik a városi környezetet – számította ki egy nemzetközi kutatócsoport. Kár, hogy ez a hazai városvezetőket kevésbé érdekli.

Az Ecological Modelling című online folyóiratban közzétett tanulmányukban a szakemberek tíz megapoliszt – Peking, Buenos Aires, Kairó, Isztanbul, London, Los Aneles, Mexikóváros, Moszkva, Mimbi és Tokió – tanulmányozva jutottak arra a következtetésre, hogy a fa alapú ökoszisztéma előnyeinek évi átlag értéke 505 millió dollárt tesz ki nagyvárosonként, ami azt jelenti, hogy egy négyzetkilométernyi fa 1,2 millió dollár hasznot hoz, egy városlakóra lebontva 35 dollár haszna van a fáknak.

Tisztelt Tarlós István! Emeljen már végre szót a fairtásokkal szemben!

Mióta az Orbán-kormány több lépésben megváltoztatta a kiemelt beruházásokról szóló törvényt, a kormányzati érdekből megvalósuló beruházások esetében semmilyen jogi vagy intézményes garancia nem érvényesül a fővárosi zöldterületek védelme érdekében.

Schmuck Erzsébet nyílt levele Tarlós Istvánnak.

NYÍLT LEVÉL TARLÓS ISTVÁNNAK – EMELJEN SZÓT VÉGRE A FAIRTÁSOKKAL SZEMBEN!

Tisztelt Főpolgármester Úr!

A Budapesten élő, az egészséges környezethez való alkotmányos alapjogukhoz budapesti lakosként is ragaszkodó polgároknak legutóbb (az elmúlt hétvégén) az Orczy-kert ideiglenes bezárása, valamint a közszolgálati egyetem építése kapcsán megvalósult és tervezett fakivágások miatt kellett demonstrálniuk. Más eszköz, mint a figyelemfelhívó és tiltakozó akciók szervezése, nem maradt a kezükben, mivel sem a főváros vezetése, sem az államigazgatás nem áll melléjük azokban az ügyekben, amikor a kormányzati akarattal szemben kell megvédeniük a saját környezetüket.

Közlemény az Orczy-park lezárásáról

átvétel a greenfo.hu-ról

2017. március 1. 21:13

Közlemény az Orczy-park lezárásáról

Az Orczy Park bezárásáról közleményt adott ki a Nemzeti Közszolgálati Egyetem. A piár szakot jól elvégezték, de pechükre most a szövegüket egy igazmondó korrektúrázta: Jakabfy Tamás, az LMP józsefvárosi képviselőjének írása.

Tisztelt Kerületi Polgárok!

Ahogy azt már többször kihangsúlyoztuk, a 2013-ban megkezdett Ludovika Campus projekttel nem csak az ország egyik legmodernebb egyetemi campusa jön létre Józsefváros szívében, hanem újjászületik/ kiirtjuk az ország első tájképi kertjének 10-20%-át. Jó úton haladunk, kb 400 fától már megszabadítottuk az Orczy parkot. A több évtizedes elhanyagoltság után 26 hektárnyi megújult területet adunk vissza a családoknak és sportolni vágyóknak, miután jól megszórtuk hatemeletes betonmonstrumokkal.

Örüljünk-e Tarlós „Tízezer új fát Budapestre!” programjának?

A greenfo.hu jóvoltából olvashatják az alábbi írást, mert a Greenfo  hívta föl figyelmünket Bardóczi Sándor kettosmerce.blog.hu-n megjelent szakértői véleményére.

Az alábbiak Bardóczi Sándor tájépítész mérnök sorai:

Hiba lenne azt mondani egy elért részeredményre, hogy nem kell neki örülni: Tarlós bejelentésének indokai mögött civil tiltakozások, petíciók, jegyzékek, viszonylag nagy létszámú tüntetések sora áll, amelyek a nyári ligetvédős rendőr-attack vagy a Római-parti erős demonstráció miatt átlépték a politika ingerküszöbét is. Éppen úgy szól ez a választói akaratnak való megfelelési kényszerről, mint a politikai kárenyhítésről, amely a Liget-Budapest program vagy a Római-parti mobilgát fővárosi lakosság általi egyértelmű elutasítottsága miatt előállt helyzetet akarja kezelni.

Csak a főváros által birtokolt és kezelt közterületeken évtizedek óta várják üres fahelyek (a Főkert nyilvántartása szerint több mint 8000) azt, hogy egyszer majd legyen a ma szomorú aszfaltlukakban, az elszáradt tönkök helyén újra élő fa.

Sípálya építés miatt kiirtják a Csillaghegyi strand fáit

Átvétel a Greenfo.hu-ról

Az Átlátszó szúrta ki a Közbeszerzési Értesítőben, hogy a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában lévő Budapest Gyógyfürdői és Hévízei (BGYH) Zrt. közbeszerzést írt ki a Csillaghegyi Strandfürdő területén létrehozandó sípálya, valamint futballpálya építésére és üzemeltetésére, hasznosítására. Havi 686 millió forintért adnák koncesszióba a két létesítményt 15 évre.

A Római után a Csillaghegyi a főváros második legrégebbi strandja, területének jelentős részét öreg fák borítják, ezek jó részét természetesen ki kell majd vágni.