Egyre kevesebb szén-dioxidot kötnek meg a trópusi esőerdők

Átvéve a 444.hu-ról

Sarkadi Zsolt

2020. március 5.

Egy, a Nature folyóiratban szerdán publikált kutatás szerint drasztikusan csökken a trópusi esőerdők szén-dioxid-megkötő képessége.

A kutatásban 300 ezer fa adatait figyelték 30 éven át, ebből becsülték több száz erdőtag adatait, és azt találták, hogy míg a 90-es években a trópusi esőerdők 46 milliárd tonna szén-dioxidot tudtak kivonni a légkörből, mi az emberi tevékenységekből eredő szén-dioxid-kibocsátás 17 százalékának felelt meg, ez a szám az előző évtizedben már csak 25 milliárd tonna volt, azaz az emberi kibocsátás 6 százaléka.

Hírdetés

Kiirthatatlanul terjed az Alföldön az Észak-Amerikában honos homoki prérifű

InfoRádió

2019. október 20.

Egy új, észak-amerikai inváziós faj, a homoki prérifű magyarországi elterjedését vizsgálja a Magyar Tudományos Akadémia és a Debreceni Egyetem Lendület csoportja, a Funkcionális és Restaurációs Ökológiai Kutatócsoport.

A Lendület Funkcionális és Restaurációs Ökológiai Kutatócsoport és a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai egymástól függetlenül 2017-ben észlelték először a homoki prérifüvet (Sporobolus cryptandrus), de akkor még nem tudták meghatározni. Eleinte arra gyanakodtak, hogy valahonnan a Közel-Keletről származik, végül azonban amerikai kollégák segítségével sikerült azonosítani, hogy egy, az észak-amerikai prériken előforduló növényről van szó.

Két évvel ezelőtt még csak két előfordulása volt: a Kiskunságban, valamint Debrecen belvárosában, majd a füvet keresve történt bejárások során derült fény arra, hogy gyakorlatilag a Kiskunsági Nemzeti Park számos pontján megtalálható, néhány helyen többhektáros kiterjedésben is – ismertette Török Péter növényökológus az InfoRádiónak nyilatkozva.

Veszélyben van az európai fafajok fele

Átvéve az index.hu-ról

2019.09.27. 16:41

Az Európában honos fafajok több mint fele veszélyeztetett a Természetvédelmi Világszervezet (IUCN) által végzett állományfelmérés szerint – írja az MTI.

A kártevők mellett a betegségek, a területidegen fajok, a nem fenntartható fakitermelés, a városok növekedése és a turizmus áll a jelenség hátterében – közölte az IUCN Brüsszelben.

Élő mohával kezelnének gyógyíthatatlan idegrendszeri betegségeket

Infostart / MTI

2019. augusztus 16. 17:17

Gyógyíthatatlan idegrendszeri betegségeket kezelne az a kutatócsoport, amely az Alzheimer-kór, valamint egyéb memóriazavarok és neuro-pszichiátriai betegségek molekuláris mechanizmusait vizsgálja magyar részvétellel. Kutatásuk célja, hogy a kórfolyamatok pontos megismerésével, azok befolyásolásával új terápiás utakat nyissanak meg a neuro-degeneratív betegségek kezelése terén.

Az Alzheimer-kórra, a memória-zavarral és a magasabb agyi funkciók fokozatos leépülésével és végül teljes elvesztésével járó betegségre az első leírása óta eltelt több mint egy évszázad alatt sem tudtak kutatók ezrei hatékony terápiát kitalálni – közölte az MTI érdeklődésére Palotás András, aki szerint ez nagy részben annak köszönhető, hogy a mai napig nem értik a betegség lényegét, így nem tudják pontosan, hogy mi ellen is kellene gyógyszert kifejleszteni.

A növények tehetnek mindenről

Átvéve a greenfo.hu-ról

Hargitai Miklós

2019. augusztus 10.

(szerkesztve)

A világban a növények uralkodnak. Ők diktálják a szabályokat, mi csak alkalmazkodunk. Ha azt

gondoljuk, hogy erősebbek vagyunk náluk, meg fognak tanítani rá, hogy hol a helyünk: hogy csak átmeneti vendégek voltunk az otthonukban, és hogy a vendégség véget ért.

Azok után, hogy évmilliárdokon keresztül úgyszólván egyeduralkodók voltak, ma is a növényvilág alkotja a biomassza (az összes élő szervezet) legalább 80 százalékát.

Ha a növényi biomassza egy lángos, akkor a Föld – összességében – legnagyobb tömegű „állatfaja”, az ember legfeljebb egy negyed sajtreszelék rajta, az összes vadon élő emlős állat pedig annak a negyednek is csupán az ötöde.

A madarak, halak és a többiek együttvéve sem tesznek ki annyit, mint egyetlen sószemcse.

Ez a világ a növényeké, az élet szabályait a növények írják, és minden más élőlény számára ők teremtik meg az életfeltételeket.

A növényeknek köszönhetjük az oxigén megfelelő koncentrációjú stabil jelenlétét a légkörben ugyanúgy, mint a kellemes és kiegyensúlyozott hőmérsékletet.

Az erdei ökoszisztéma – szuperorganizmus

Átvéve a qubit.hu-ról

2019.07.26.

BODNÁR ZSOLT

Olyan felfedezést tett két új-zélandi környezetkutató, ami alapjaiban változtathatja meg, mit tudunk a fákról és az erdei ökoszisztémáról, és elősegítheti azokat a törekvéseket, amelyek szerint az erdőkre nem különálló fák összességeként kell tekinteni, hanem egy nagy szuperorganizmusként.

20-30 ezerrel nőtt a parlagfűre allergiások száma tavaly óta

Átvéve a vg.hu-ról

2019. 07. 15. 15:15

MTI

Tavalyhoz képest 20-30 ezerrel nőtt a parlagfűre allergiások száma és a gyomnövény virágzási időszakának még koránt sincs vége – mondta Nékám Kristóf allergológus hétfőn az M1 aktuális csatornán. Hozzátette: a parlagfűre allergiások jelentős része a fiatal, még felnövő generációból kerül ki.

Mint mondta, országos allergia rizikótérképre lenne szükség, mert annak segítségével hatékonyabban lehetne szervezni az ellátást és a pollencsökkentést.

Az allergiás tünetegyüttes csökkentése érdekében érdemes az allergiát okozó növény virágzása előtt két héttel elkezdeni a szükséges gyógyszerek szedését – javasolta Nékám Kristóf.

Forrás: https://www.vg.hu/kozelet/egeszsegugy-kozelet/tizezrekkel-nott-a-parlagfure-allergiasok-szama-1630736/

Kukoricából üzemanyag – ez volna Magyarország nagy dobása?

Infostart

2019. június 23. 10:42

A Magyar Bioüzemanyag-szövetség szerint a visegrádi régióban kiaknázatlan a kapacitás a szántóföldi növények és más biomassza energetikai hasznosítása terén.

A kormány elé került egy javaslat, mely szerint a motorüzemanyagokba kötelezően bekeverendő biokomponensek arányát megnövelnék, ez pedig hosszabb távon biztosíthatná a bioetanol-termelés stabilizálását, valamint a kukoricatermesztők belföldi felvevőpiacát – írja a Magyar Nemzet.

Hódos Ferenc, a Magyar Bioüzemanyag-szövetség alelnöke a lapnak azt mondta, jelenleg a takarmánykukorica nagy része külföldre áramlik, holott itthon is minden adott a megfelelő feldolgozásra.

Halálos veszély fenyegeti a dél-európai olajfaligeteket

Molnár Csaba

Átvéve az index.hu-ról

2019.05.16.

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) közlése szerint a Xylella fastidiosa növényi kórokozó baktérium terjedését ugyan komputermodellek segítségével előre lehet jelezni bizonyos pontossággal, viszont gyógymód ellene nincs. Minthogy egyre több dél-európai országban jelenik meg a kórokozó, ahol főként az olajfaültetvényeket támadja, a szakértők nagyon komoly fenyegetésként értékelik az olivaolaj-iparra.

A Xylella, amelyet a legveszélyesebb kórokozók között tartanak számon, először 2013-ban Olaszországban tűnt fel, azóta pedig szinte minden olivaolaj-termelő országban megjelent. A fő probléma a baktériummal az, hogy sokáig lappanghat, és így észrevétlenül, tüneteket nem okozva terjedhet el nagy területeken.

Már számos gyakori betegségnél leküzdhetetlenné vált a kórokozó

Infostart

2019. április 30. 09:26

Azonnali összefogásra és hathatós cselekvésre van szükség egy nagyon is lehetséges katasztrófa elkerüléséhez.

Ha nem lépünk időben – figyelmeztet jelentésében az ENSZ ad hoc Ügynökségközi Antimikrobiális Rezisztencia Koordinációs Csoportja –, az antimikrobiális szereknek ellenálló fertőzések minden évben 10 millió ember halálához vezethetnek a következő 30 évben, amely a 2008-2009-es világválsághoz hasonló mértékű gazdasági veszteséggel járna.

Aggasztóan melegednek a spanyol városok

Átvéve az elobolygonkhu-ról

2019. március 19.

Az elmúlt harminc évben a spanyol nagyvárosok átlaghőmérséklete egy Celsius-fokkal növekedett, de például Madrid vagy Barcelona esetében ennél még nagyobb emelkedést mutattak a mérések – állapította meg a spanyol fenntarthatósági megfigyelőközpont idei jelentésében.

A határt sem kell átlépni, hogy kiviültetvényt lássunk

Infostart

2018. december 26. 16:00

Magyarországon található Európa legnagyobb egybefüggő fügeültetvénye, de megterem a kivi és a datolyaszilva is Zalában. Varga János autodidakta módon kezdte még 1992-ben a gyümölcsök termesztését, ma már több vállalkozó, gazda is követi a példáját.

Varga János 1992-ben vásárolt egy negyed hektáros szőlőhegyi birtokot, ahol mediterrán gyümölcsök termesztésével kezdett kísérletezni. “Abból a meggyőződésből, hogy ez is működtethető Magyarországon”

Túlélik a magok a mosógépet?

Átvéve a greenfo.hu-ról

2018. szeptember 13.

Meglepő eredményre bukkantak a Debreceni Egyetem ökológusai, akik az emberi viselkedésnek a növényvilág elterjedésére gyakorolt hatását vizsgálták. Az újszerű kutatás a Német-Osztrák -Svájci Ökológiai Társaság konferenciáján is sikert aratott.

A mindennapi életünk során az embernek jóval meghatározóbb szerepe van a magok terjedésében, mint azt gondolnánk – ismerték a fel a Debreceni Egyetem kutatói. Számos mikroba, növény- és állatfaj a kereskedelem, közlekedés és utazás révén jutott el, majd telepedett meg távoli tájakon.

Nincs olyan természeti katasztrófa, ami hatékonyabban pusztítana, mint az ember

Átvéve a qubit.hu-ról

05.22.

Dippold Ádám

Az ember csak az élőlények tömegének 0.01 százalékát teszi ki, mégis ő felelős a vadállatok 83 százalékának pusztulásáért.

A Földön ebben a pillanatban 7.6 milliárd ember él, ez pedig a teljes biomasszában szabad szemmel alig látható, mégis alapvetően meghatározza a bolygó élővilágát: nincs olyan természeti katasztrófa, ami az emberével összemérhető pusztítást végzett volna az emlősök között.

Egy friss, Ron Milo, a Weizmann Intézet biológusprofesszorának vezetésével megjelent kutatás szerint az emberi tevékenység következtében pusztult el a vadállatok 83 százaléka, miközben az emlősök tömegének 60 százalékát az ember által tenyésztett jószágok, legfőképp a sertések adják.

A földi madarak 70 százaléka baromfi, ha pedig egyszer a jövő geológusai – ha még lennének – feltárnák az antropocén kor emlékeit, a leletek nagy része fosszilizálódott csirkecsontokból állna. A kutatás szerint az emlősök mindössze négy százaléka él vadon.

A füves puszták növényei jobban képesek hasznosítani az extra szén-dioxidot, mint az erdők

A Minnesota-i kísérleti parcellák kutatói arra a következtetésre jutottak két évtizedes ökológiai kísérletük alapján, hogy a füves puszták növényei egy bizonyos idő elteltével gyorsabban növekednek extra szén-dioxid adagolás mellett.

Ez a megállapítás szembe megy az eddigi eredményekkel, amelyek szerint a növények nem hasznosítják az extra szén-dioxidot.

A kutatás szerint, amelyet a Science tudományos folyóirat közölt a napokban, két csoportra lehet osztani a Föld növényeit aszerint, hogyan válaszolnak a megnövekedett légköri szén-dioxidra.