Kiirthatatlanul terjed az Alföldön az Észak-Amerikában honos homoki prérifű

InfoRádió

2019. október 20.

Egy új, észak-amerikai inváziós faj, a homoki prérifű magyarországi elterjedését vizsgálja a Magyar Tudományos Akadémia és a Debreceni Egyetem Lendület csoportja, a Funkcionális és Restaurációs Ökológiai Kutatócsoport.

A Lendület Funkcionális és Restaurációs Ökológiai Kutatócsoport és a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai egymástól függetlenül 2017-ben észlelték először a homoki prérifüvet (Sporobolus cryptandrus), de akkor még nem tudták meghatározni. Eleinte arra gyanakodtak, hogy valahonnan a Közel-Keletről származik, végül azonban amerikai kollégák segítségével sikerült azonosítani, hogy egy, az észak-amerikai prériken előforduló növényről van szó.

Két évvel ezelőtt még csak két előfordulása volt: a Kiskunságban, valamint Debrecen belvárosában, majd a füvet keresve történt bejárások során derült fény arra, hogy gyakorlatilag a Kiskunsági Nemzeti Park számos pontján megtalálható, néhány helyen többhektáros kiterjedésben is – ismertette Török Péter növényökológus az InfoRádiónak nyilatkozva.

Hírdetés

20-30 ezerrel nőtt a parlagfűre allergiások száma tavaly óta

Átvéve a vg.hu-ról

2019. 07. 15. 15:15

MTI

Tavalyhoz képest 20-30 ezerrel nőtt a parlagfűre allergiások száma és a gyomnövény virágzási időszakának még koránt sincs vége – mondta Nékám Kristóf allergológus hétfőn az M1 aktuális csatornán. Hozzátette: a parlagfűre allergiások jelentős része a fiatal, még felnövő generációból kerül ki.

Mint mondta, országos allergia rizikótérképre lenne szükség, mert annak segítségével hatékonyabban lehetne szervezni az ellátást és a pollencsökkentést.

Az allergiás tünetegyüttes csökkentése érdekében érdemes az allergiát okozó növény virágzása előtt két héttel elkezdeni a szükséges gyógyszerek szedését – javasolta Nékám Kristóf.

Forrás: https://www.vg.hu/kozelet/egeszsegugy-kozelet/tizezrekkel-nott-a-parlagfure-allergiasok-szama-1630736/

Túlélik a magok a mosógépet?

Átvéve a greenfo.hu-ról

2018. szeptember 13.

Meglepő eredményre bukkantak a Debreceni Egyetem ökológusai, akik az emberi viselkedésnek a növényvilág elterjedésére gyakorolt hatását vizsgálták. Az újszerű kutatás a Német-Osztrák -Svájci Ökológiai Társaság konferenciáján is sikert aratott.

A mindennapi életünk során az embernek jóval meghatározóbb szerepe van a magok terjedésében, mint azt gondolnánk – ismerték a fel a Debreceni Egyetem kutatói. Számos mikroba, növény- és állatfaj a kereskedelem, közlekedés és utazás révén jutott el, majd telepedett meg távoli tájakon.

A behurcolt, invazív növények is jobbak, mint a semmi…

Az invazív, behurcolt növényfajok képesek értékes ökoszisztéma funkciókat betölteni – például a tengerparton védelmet nyújtanak a viharok ellen, élelmet adnak az állatoknak – ott, ahol a bennszülött növények hiányoznak vagy súlyosan károsodtak, hívta fel a figyelmet a Duke University és az Észak-Karolinai Wilmington Egyetem.

„A tengerparti élőhelyek gyors hanyatlásával – erre figyelmeztet kutatási eredményünk – jobb nekünk, ha hagyjuk létezni a nem-bennszülött élőlényeket-élőhelyeket, mintha semmi nincs” – mondta Aaron Ramus PhD hallgató (Wilmington Egyetem), aki a kutatást vezette.

„Jó esély van rá, hogy több invazív növény vagy állat nem lesz negatív hatással a környezetére, amit gyakran feltételezünk.”