Pécs elutasítja a város alá benyúló uránbánya tervét

Átvéve az index.hu-ról

2019.12.10. 18:50

A Kóbor József LMP-s képviselő kérésére tárgyalt határozatok egyike alapján

a pécsi közgyűlés

ellenzi, hogy a városban és közvetlen környezetében mélyművelésű uránbánya létesüljön.

• egyben elvárja, hogy a kormány és az Országgyűlés tartsa tiszteletben a pécsiek jogát arra, hogy véleményt formáljanak a kérdésben.
• a fideszes Bognár László javaslatára pedig a határozat kiegészült azzal, hogy az önkormányzat jelentkezzen be ügyfélként a mecseki uránbánya újranyitásával kapcsolatos jogi és környezetvédelmi eljárásokba.

A másik, szintén kedden elfogadott nyilatkozat értelmében

a közgyűlés ellenzi, hogy Boda térségében bárminemű nagy aktivitású hulladéklerakót létesítsenek.

Hírdetés

A tengerszint-emelkedés miatt megrepedhet az USA atombomba temetője a Marshall-szigeteken

Átvéve az index.hu-ról

Földes Máté

2019.11.12. 21:01

Az évszázad végére a tengerszint emelkedése miatt megrepedhet az a Marshall-szigeteken található betonépítmény, amiben az USA atomkísérleteinek nukleáris hulladékát, és más, rendkívül szennyező anyagokat temettek el – írja a Sky News.

A Runit Dome nevű betonsír tárolja azokat a nukleáris hulladékokat, amelyek a Marshall-szigeteken felrobbantott atombombák után képződtek 1946 és 1958 között. Ez 67 atombomba nukleáris szemetét jelenti.

Azonban a Los Angeles Times vizsgálatai szerint az Egyesült Államok kormánya tucatnyi biológiai fegyverpróbát is végzett a szigeteken, mielőtt összekeverte a halálos törmeléket és a talajt a betonnal, majd eltemette azt a kupolában. Ráadásul az újság arra is talált bizonyítékot, hogy az építmény szivárog.

Ugyanakkor az óceán szintjének emelkedése is folyamatosan növekvő veszélyt jelent a kupolára.

Magyarország 95 százalékban szén-dioxid-mentes energiatermelést céloz meg – az atomenergiára alapozva

Átvéve a greenfo.hu-ról

Palkovics a nagy zöldrefestő

2018. július 22. 7:20

Magyarország 95 százalékban szén-dioxid-mentes energiatermelést céloz meg – jelentette ki a héten Palkovics László innovációs és technológiai miniszter az ENSZ fenntartható fejlődésről szóló tanácskozásán. Tervei szerint az atomenergia mellett szerepet kap a jövőben Magyarországon a biogáz, a geotermikus- és a napenergia is.

Hol fogjuk tárolni 250 ezer évig Paks 2 atomhulladékát?

Átvéve az index.hu-ról

2018.03.25.

Az atomerőművek elhasznált üzemanyagainak 250 ezer évig biztosítani kell a sérthetetlenséget, ám a legidősebb ismert emberi építmények romjai is csak 10 ezer évesek.

Erről tartott figyelemfelhívó akciót ma a Greenpeace Magyarország a Dunán, ahol egy óriás atomhulladékot jelképező hordót úsztattak. A civil szervezet szóvivője kifejtette, hogy az atomhulladékok végleges tárolását eddig a világon sehol sem tudták megoldani.

Magyarországon a végleges atomhulladék-tároló kialakítását 2047-re ígérték, de aztán eltolták 2064-re. De azt sem lehet tudni, hogy találnak-e erre alkalmas helyet és technológiát.

Ennyi magyar atomhulladék gyűlt már össze

Átvétel az InfoRádió-tól

Magyarország atomhulladék-tárolója a tervek szerint a Mecsekben lesz 1000 méter mélyen, a létesítménynek 300 ezer évig kell bírnia. A jó hír: 30 ezer év múlva a bezárt anyag sugárzása a mostani 10 ezred részére csökken.

A hulladéknak három fajtája van a sugárzás mértéke, ha úgy tetszik „veszélyesség” szerint osztályozva:

Kis aktivitású hulladék: elszennyezett ruhák, szerszámok, a kutatólétesítményekből származó anyagok.

Nagy aktivitású hulladék: ezek már közvetlen veszélyt jelentő olyan anyagok, mint például a hűtővíz szűrésére, tisztítására használt iongyanta. Mostanra több, mint száz köbméternyi gyűlt össze belőle.

Kiégett fűtőelem: ez konkrétan a hasadóanyagot tartalmazó egység, amelyben a láncreakció folyik. Ezeket 3-4 évente cserélni kell, jelenleg 9000 kazettát tárolunk biztonságos, de ideiglenes helyen.

Hol vannak a ‘biztonságos’ atomtemetők?!

Átvétel a greenfo.hu-ról

atomcsapda.blog.hu

Atomtemetők márpedig nincsenek!

Ha atomról van szó, nincs vidám temetés. Azt hitted, hogy az atomhulladék halála után atomtemetőbe kerül? Szépen elhantolják, búcsúbeszéd, pár könnycsepp. Porból lettél, porrá leszel. Tévedtél. Soha nem fogod elhinni, hogy a kiégett fűtőelemektől meg lehet szabadulni!

Az atomtemető egy álom, ma még nem léteznek ilyen létesítmények. Illúzió, pontosabban tévedések és hazugságok keveréke. Az igazság az, hogy a sugárzó hulladék biztonságos végleges elhelyezése mai tudásunkkal és technológiánkkal nem lehetséges.

Ukrajna akkor kezd nemzetközi egyeztetést atomerőművei élettartam-hosszabbításáról, amikor már jórészt megtörtént…

A Magyar Természetvédők Szövetségének sajtóközleménye

Környezetvédő szervezetek évek óta tartó nyomásának hatására úgy tűnik, Ukrajna hajlandó nemzetközi konzultációkba kezdeni elöregedő atomerőművei élettartamának meghosszabbításáról. A történetnek azonban vannak szépséghibái.

Ukrajna szomszédai – így Magyarország is – nemrég az ukrán kormánytól levélben tájékoztatást kaptak a Dél-ukrajnai és a Zaporizzsjai atomerőművek környezeti hatásvizsgálatáról és élettartamuk meghosszabbításáról. Ezeket az információkat a felelős minisztériumok a napokban teszik közzé és mindenki számára véleményezhetők lesznek – ahogy erről az Espooi egyezmény is rendelkezik. Ez nagy előrelépés ahhoz képest, hogy az ukrán kormány eddig tagadta, hogy atomerőműveinek bármilyen határon átnyúló hatása lehetséges volna, ami Csernobil után nehezen hihető.

Csernobil verte be az utolsó szöget a német atom koporsójába

Átvétel a Greenfo.hu-ról

A gőzerővel zajló német Energiewende a közhiedelemmel ellentétben nem egy újkeletű hóbort. Németországban már a hetvenes években elindult a gondolkodás arról, hogy ki kéne szállni az atomenergiából. Az ex NDK-ban a greifswald-i szovjet típusú erőművet 1990-ben leállították – úgy, hogy az utolsó blokk éppen akkor épült fel, tehát egy percet sem üzemelt. A leszerelés azóta is tart, és egyelőre nem látni a végét.

Az 1986-os csernobili katasztrófa, amikor Németország nagy része a radioaktív felhő alá került, végképp az atom ellen fordította a német társadalmat. Az antinukleáris mozgalomból kinőtt a zöld párt, amelyik később, kormányra kerülésekor a szociáldemokratákkal koalícióban 2000-ben átvitte a parlamenten az atomerőművek leállításáról szóló törvényt.

A kősóbányák nem alkalmas helyek nukleáris hulladék tárolására

Kősó sziklák között tárolják a radioaktív hulladékot Németországban és az Egyesült Államokban, mert eddig úgy vélték a tudósok, hogy azok áthatolhatatlan réteget képeznek a talajvíz számára akkor is, ha a kapszula vagy a szigetelőanyag megsérülne.

A University of Texas (Austin) kutatói most a terepen is, és a legkorszerűbb laboratóriumi eszközökkel (3-D mikro-CT képalkotó eljárással) is kimutatták, hogy a folyadékok számára a sótömbök átjárhatóak.

„Eredményünkből az a fontos új információ származik, hogy az áteresztés képességének lehetősége létezik, és fontolóra kell venni, hogy szabad-e ilyen helyen nukleáris hulladékot tárolni” – mondta Masa Prodanovi, az egyetem tanársegédje.
„És ha ilyen helyen van egy létező nukleáris hulladéktárolónk, az új információ a helyzet újraértékelését igényli.”