Az óceánba ürítené Japán a nukleárisan szennyezett vizet

Átvéve a portfolio.hu-ról

2020. január 31. 19:19

MTI

Egy japán szakértői bizottság azt javasolja a kormánynak, hogy eresszék a Csendes-óceánba a Fukusima I. atomerőműben keletkezett, radioaktívan szennyezett vizet, és így szabaduljanak meg tőle – jelentette saját forrásaira hivatkozva a Reuters hírügynökség pénteken.

Hírdetés

33 éve robbant fel a csernobili reaktor

Átvéve a vg.hu-ról

2019. 04. 26. 16:45 – Latyák Balázs

Sokan úgy tudják, hogy Csernobilban nukleáris robbanás történt, azonban ez nem igaz, az erőművet gőzrobbanás rázta meg. Ennek oka az ott üzemelő RBMK típusú reaktor tervezési hibája, valamint a szakértelem hiánya és a felelőtlenség volt.

A gőzrobbanást egy szabálytalan kísérlet és számos biztonsági rendszer kikapcsolása idézte elő, így

a robbanás következtében simán lerobbant a reaktortartály teteje, és ennek, valamint a hűtésnek a hiánya miatt bekövetkezett grafittűznek a következtében a légkörbe juthattak a sugárzó anyagok.

Ennek mértékét nem igazán tudni még ma sem, egyes becslések szerint a reaktorban lévő plutónium és urán csupán 4, pesszimistább vélemények szerint 90 százaléka került a légkörbe.

Az olvadó gleccserek visszaadják az elnyelt sugárszennyezést

Átvéve a greenfo.hu-ról

2019. április 10. 23:12

Veszélyes mértékű radioaktivitást rejthetnek a gleccserek: a csernobili és fukusimai reaktorok katasztrófái, valamint az atomfegyvertesztek radioaktív nyomot hagytak az Alpok, az Északi- és Déli-sarkvidék, Kanada, Izland és a Kaukázus gleccserein – jelentette be Caroline Clason brit kutató ma az Európai Földtudományi Egyesület (EGU) bécsi közgyűlésén.

Még mindig sugárszennyezett a fukusimai erőmű vize

greenfo/MTI

2018. november 14. 9:34

Japánnak sürgősen kezelnie kell a 2011-es földrengésben és szökőárban megrongálódott fukusimai atomerőműnél felhalmozódott sugárszennyezett vizet – szólította fel tegnap az országot a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ).

A NAÜ szakértői nemrég felkeresték a Tokió Elektromos Művek (TEPCO) tulajdonában álló létesítményt, és egy hetet töltöttek a tisztítási munkák ellenőrzésével. A TEPCO az előző hónapban beismerte: az erőműnél kezelt víz továbbra is tartalmaz radioaktív részecskéket, holott korábban évekig ennek ellenkezőjét állították.

Még mindig sugárszennyezett víz szivárog a tengerbe Fukusimánál

Átvéve a vg-hu-ról

2018. 03. 29. 08:28.

MTI-hír

Hét évvel a fukusimai atomkatasztrófa után még mindig szivárog sugárszennyezett víz a tengerbe a fukusimai erőműből – állapította meg tanulmányában egy japán tudós.

A Kyodo hírügynökség csütörtöki jelentése szerint Aojama Micsio, a fukusimai egyetemen működő, környezeti sugárzással foglalkozó kutatóintézet professzora egy oszakai konferencián mutatta be kutatásainak eredményét.

A sugárszennyezett vízzel a tengerbe ömlő cézium 137-es izotóp napi mennyisége kétmilliárd becquerel, ami jelentős csökkenést jelent a hűtőfal üzembe helyezése előtt, 2013-ban mért 30 milliárd becquereles értékhez képest. A tanulmány szerint a fukusimai atomerőműtől nyolc kilométerre délre fekvő egyik településnél egy liter tengervízben, 0,02 becquerel sugárzóanyag-koncentrációt mértek.

A biztonságos atomenergia – illúzió

Átvétel a greenfo.hu-ról

2018. március 11. 9:51

Fabók Márton

Hét évvel ezelőtt ezen a napon még a közel húszezer halálos áldozatnál is több rázta meg Japánt: a biztonságos életbe vetett hit alapjai rendültek meg. Ehhez önmagában még a hatalmas földrengés és cunami pusztítása is kevés lett volna. A természeti katasztrófára ugyanis felkészült az ország. A fukusimai katasztrófára nem. Száz évig is kísérthet még a fukusimai katasztrófa.

Az atomerőmű haváriájával egyszerre nyilvánvalóvá vált, hogy mennyi elhallgatásra és hazugságra épült a modern Japán mindennapi életének biztonságába vetett hit.

Így terjedne szét a radioaktív sugárzás, ha Észak-Korea tényleg atomot robbantana

hvg.hu

A Csendes-óceán felett elvégzett atomrobbantás utáni első hét óra lenne a legpusztítóbb, a radioaktív felhő pedig az egész északi félgömböt beterítené.

Az elmúlt néhány hónap történései alapján sajnos lehetetlen megmondani, mikor fajul odáig az Észak-Korea és Amerika közti diplomáciai konfliktus, hogy a végén valaki megnyomja a piros gombot. Az ázsiai rezsim nemrég arról beszélt, a Csendes-óceán térségében terveznek egy kísérleti atomrobbantást: a rakétát átlőnék Japán felett, amit aztán valahol a tenger felett robbantanának fel.

A vadkender is jó valamire: gyógyítja a csernobili sugárfertőzött talajt

Átvétel a greenfo.hu-ról

3 évvel az atomerőmű 1986-os katasztrófája után a szovjet kormány meghívására a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség szakértői érkeztek Csernobilba, felmérni, mennyi szennyeződés maradt a környéken a talajban és az élővilágban. A kárenyhítés főszereplője a Cannabis sativa lett – persze nem letüdőzve.

Bár a baleset után az erőmű 30 kilométeres körzetét kiürítették és lezárták, a kutatók azt találták, hogy a radioaktív szennyeződés ennél nagyobb területet érintett: még az egykori reaktortól 100 kilométerre is mérhető volt a talajban a radioaktív izotópok, a cézium, a stroncium, a plutónium jelenléte. Ez pedig elég nagy baj, hiszen a földből ezek a veszélyes anyagok belekerülnek a talajvízbe, a növényekbe, az egész táplálékláncba, és ennek a végén az emberi fogyasztásra szánt ételekbe is.

Az index szerint a szakértők tanácsára egyrészt nagyobbra húzták a kört Csernobil körül, ahol tilos növénytermesztéssel, vagy állatok tartásával foglalkozni, másrészt bevetettek egy friss, amerikai fejlesztésű csodafegyvert a talaj méregtelenítésére: a fitoremediációt. A módszert a Rutgers egyetem kutatói fejlesztették ki, akik észrevették, hogy egyes növények nagyon hatékonyan szívják fel a talajból a szennyezőanyagokat,

Ukrajna akkor kezd nemzetközi egyeztetést atomerőművei élettartam-hosszabbításáról, amikor már jórészt megtörtént…

A Magyar Természetvédők Szövetségének sajtóközleménye

Környezetvédő szervezetek évek óta tartó nyomásának hatására úgy tűnik, Ukrajna hajlandó nemzetközi konzultációkba kezdeni elöregedő atomerőművei élettartamának meghosszabbításáról. A történetnek azonban vannak szépséghibái.

Ukrajna szomszédai – így Magyarország is – nemrég az ukrán kormánytól levélben tájékoztatást kaptak a Dél-ukrajnai és a Zaporizzsjai atomerőművek környezeti hatásvizsgálatáról és élettartamuk meghosszabbításáról. Ezeket az információkat a felelős minisztériumok a napokban teszik közzé és mindenki számára véleményezhetők lesznek – ahogy erről az Espooi egyezmény is rendelkezik. Ez nagy előrelépés ahhoz képest, hogy az ukrán kormány eddig tagadta, hogy atomerőműveinek bármilyen határon átnyúló hatása lehetséges volna, ami Csernobil után nehezen hihető.

A fukushimai katasztrófából származó radioaktív cézium-csapadék üvegporrá koncentrálódott

A radioaktív szennyező anyagnak, ami Tokióra hullott néhány nappal a fukushimai katasztrófa után, a legnagyobb része nem-oldódó üveg-mikrorészecskékké koncentrálódott, úgy rakódott le, mint valami üvegpor.

Ez azt jelenti, hogy a radioaktív anyag többsége nem került az esőbe, sem a csapadék-vízbe, és valószínűleg a környezetben fog maradni addig, amíg közvetlenül le nem mossák, fizikailag el nem távolítják.

Az üvegporban radioaktív cézium van. Ebből következik, hogy sok esetben nem állapítható meg a szennyezés dózisa.

Hova lett 600 tonna radioaktív hulladék Fukushimában?

Átvétel a greenfo.hu-ról

Mintegy 600 tonna rendkívül radioaktív anyag után kutatnak a fukusimai atomerőműben, mert nem tudni, hogy a megolvadt fűtőanyag és fém, valamint beton keveréke pontosan hol van. Ha megtalálják, akkor sincs technológia az anyag eltávolításához. Ennyit a biztonságos atomenergiáról.

Csernobil verte be az utolsó szöget a német atom koporsójába

Átvétel a Greenfo.hu-ról

A gőzerővel zajló német Energiewende a közhiedelemmel ellentétben nem egy újkeletű hóbort. Németországban már a hetvenes években elindult a gondolkodás arról, hogy ki kéne szállni az atomenergiából. Az ex NDK-ban a greifswald-i szovjet típusú erőművet 1990-ben leállították – úgy, hogy az utolsó blokk éppen akkor épült fel, tehát egy percet sem üzemelt. A leszerelés azóta is tart, és egyelőre nem látni a végét.

Az 1986-os csernobili katasztrófa, amikor Németország nagy része a radioaktív felhő alá került, végképp az atom ellen fordította a német társadalmat. Az antinukleáris mozgalomból kinőtt a zöld párt, amelyik később, kormányra kerülésekor a szociáldemokratákkal koalícióban 2000-ben átvitte a parlamenten az atomerőművek leállításáról szóló törvényt.

Ukrán rulett – 30 évvel Csernobil után

Sajtóközlemény – kiadja a Magyar Természetvédők Szövetsége

A csernobili katasztrófa 30. évfordulóján aktuális a kockázatokkal foglalkozni. Ukrajna meg akarja hosszabbítani az elöregedő atomrektorainak élettartamát, miközben a nemzetközi kötelezettségeit nem tartja be és a biztonsági kockázatokat sem kezeli.

Az aszalt szilva kivédi a sugárkezelés miatti csontvesztést

Egy új kutatás, amelyet a Scientific Reports-ban tettek közzé, nem kevesebbet állít, minthogy az aszalt szilva megvédi a szervezetet a radioaktív sugárzás okozta csontvesztéstől.

A Texas A&M University táplálkozástudósai amellett érvelnek, hogy felfedezésük rendkívüli jelentőséggel bír az erős radioaktív sugárzásnak kitett emberek számára.
Megoldást jelenthet a rákos betegeknek, akiket sugárkezeltek, az űrhajósoknak, akiket a hosszabb űrutazás alatt ér nagy erejű sugárzás, de segít a sugárzást alkalmazó dolgozóknak és nem utolsó sorban az atomerőmű-balesetek áldozatainak is.

Harminc éve volt Csernobil, és ki tudja, meddig tart a hatása

A csernobili nukleáris katasztrófa óta eltelt harminc év, de ma is nagy tömegben érkeznek Európa fölé a radioaktív részecskefelhők és terjednek szét fölötte.
A javarészt cézium-137 -ből álló részecskefelhők igaz, hogy alacsony, de nagyon tartós ionizáló sugárzásnak teszik ki az állatokat és a növényeket.

A tudósok kimutatták, hogy a hosszan tartó, krónikus expozíció több állatfaj megritkulásához vezet, ami egyaránt igaz mind a csernobili, mind a fukushimai atomerőmű balesetre vonatkozóan. Számtalan kutatás demonstrálta a magas radioaktív sugárzásnak kitett élőlények károsodását, de az alacsony sugárzás következményei többnyire ismeretlenek.

Ez az új, finn tudósok vezette ( Philipp Lehmann és Tapio Mappes, University of Jyväskylä) kutatás arra enged következtetni, hogy az alacsony sugárzásnak való tartós kitettség a vadon élő állatok szemét károsítja.