Egyre kevesebb szén-dioxidot kötnek meg a trópusi esőerdők

Átvéve a 444.hu-ról

Sarkadi Zsolt

2020. március 5.

Egy, a Nature folyóiratban szerdán publikált kutatás szerint drasztikusan csökken a trópusi esőerdők szén-dioxid-megkötő képessége.

A kutatásban 300 ezer fa adatait figyelték 30 éven át, ebből becsülték több száz erdőtag adatait, és azt találták, hogy míg a 90-es években a trópusi esőerdők 46 milliárd tonna szén-dioxidot tudtak kivonni a légkörből, mi az emberi tevékenységekből eredő szén-dioxid-kibocsátás 17 százalékának felelt meg, ez a szám az előző évtizedben már csak 25 milliárd tonna volt, azaz az emberi kibocsátás 6 százaléka.

Szénné alakították vissza a szén-dioxidot ausztrál kutatók

Átvéve a 444.hu-ról

2019. február 27., szerda 17:16

Folyékony fém felhasználásával szénné alakították vissza a szén-dioxidot ausztrál kutatók, akiknek a világon először sikerült ilyen áttörést elérniük, ami hatással lehet a légkörben lévő szén-dioxid befogásására, tárolására.

A Melbourne-i RMIT Egyetem kutatócsoportja német, kínai és amerikai tudósokkal együttműködve egy olyan új technikát fejlesztett ki, amely hatékonyan átalakítja a gáznemű szén-dioxidot a szén szilárd részecskéivé.

Nagyra nőtt a magyarok karbonlábnyoma

Átvéve a vg.hu-ról

2018. 05. 29. 18:59

Latyák Balázs

Magyarország szén-dioxid kibocsátása elsősorban a magánháztartások tevékenységéhez, valamint a hazai termelési aktivitáshoz kapcsolódott – áll a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Karbonlábnyom Magyarországon című kiadványában.

A szén-dioxid-kibocsátás termelési megközelítése megmutatja, hogy mekkora emisszió tulajdonítható a magyar gazdaság működésének.

2014-ben ez az érték fejenként elérte a 4,85 tonnát. Ebből 1,31 tonna a magánháztartásokhoz, míg 3,54 tonna a hazai termelési aktivitáshoz kapcsolódott. Ezen belül nagyjából hasonló nagyságrendet képviselt a hazai végső felhasználáshoz kapcsolódó termékek és szolgáltatások, valamint az exportált termékek és szolgáltatások kibocsátása – írja a KSH Karbonlábnyom Magyarországon című kiadványában.

A jelentés szerint hazánkban 2014-ben az egy főre vetített karbonlábnyom elérte a 5,73 tonnányi szén-dioxidot, ami az uniós adatnál (7,19 tonna/fő) lényegesen kedvezőbb.

Csak nyerni tud Magyarország a napenergiával

Átvétel a portfolio.hu-ról

Drámaian csökkentené a szén-dioxid és egyéb, környezet- és egészségkárosító anyagok kibocsátását, ezáltal évente sok ezer élet megmentését tenné lehetővé, emellett a munkahelyek számának nagy mértékű bővülését is eredményezné, ha Magyarország 2050-ig teljes mértékben átállna megújuló energiaforrásokra – azon belül is elsősorban napenergiára.

Ez derül ki a Stanford Egyetem által újonnan publikált jelentésből, amelyben a klímaváltozás fő kiváltójának tartott szén-dioxid-kibocsátás 99 százalékáért felelős 139 ország esetében vizsgálták, milyen hatásokkal járna a teljes energiaátmenet.

A jelentés készítői megvizsgálták, milyen lépéseket kellene tennie az egyes országoknak ahhoz, hogy 2030-ra 80, 2050-re pedig 100 százalékra emelkedhessen a megújuló energiaforrások aránya a teljes felhasználáson belül.

A kagylók héja sokkal vékonyabb, mint ötven évvel ezelőtt

A Csendes-óceánban, Washington partjainál 1970-es években gyűjtött kaliforniai kagylók héja átlagosan 32 százalékkal vastagabb, mint a jelenlegieké, a University of Chicago biológusai szerint.

A széndioxid föld alatti tárolása ötletnek jó, de nem egyszerű

Tudósaink úgy gondolták, hogy a fölösleges szén-dioxidtól legegyszerűbben úgy szabadulhatunk meg, ha természetes föld alatti tárolókba injektáljuk – szakszóval: szekvesztráljuk.
A Penn State Egyetem kutatói rámutatnak, hogy a geológiai szekvesztrálásnak alapvető nehézségei vannak: a szén-dioxid és a környezete – a víz, kőzet, cement – között kémiai reakciók mennek végbe, és azok számos utat nyitnak meg a szén-dioxid kiszabadulása előtt.

Magyarország feladatai az éghajlatvédelemben

Országos konferencia a Parlamentben

Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, a CEEweb a Biológiai Sokféleségért, az Éghajlatvédelmi Szövetség, a Klímabarát Települések Szövetsége, a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács Magyarország feladatai az éghajlatvédelemben címmel konferenciát szervezett 2015. október 15-én az Országgyűlés Felsőházi tanácstermében.

A konferencia célja az volt, hogy a párizsi ENSZ klímakonferenciára készülve rámutassunk Magyarország globális felelősségére és számba vegyük teendőinket a veszélyes mértékű éghajlatváltozás megelőzése és hatásainak csökkentése érdeké­ben, illetve felsorakoztassuk az országos intézményi stratégiákat, bemutatva az alkalmazkodás jó példáit.

A talajmikrobák reagálnak a globális felmelegedésre: megváltozik a DNS-ük

 

A Georgia Institute of Technology környezeti kutatólaboratóriuma – más amerikai egyetemek kutatóival közösen – megállapította, hogy a természet legbonyolultabb ökoszisztémája, a talaj reagál a klímaváltozásra. A levegő 2 Celsius fokos melegedése lényegi változásokat hoz létre a földalatti mikrobiális ökoszisztémában: megváltozik a mikrobák DNS-e, hogy könnyebben megbirkózzanak a növények gyorsabb növekedéséből származó többlet-szervesanyag feldolgozásával  a talajban.

A halak, rákfélék jobban bírják a tengervíz savasodását, mint a korallok

Az óceánok nem csak melegebbek lesznek, de savasabbak is a klímaváltozással. Megváltoztathatja a tengeri ökoszisztémákat az óceánok savasodása az évszázad végére – mondják az Alfred Wegener Institute Helmholtz Centre for Polar and Marine Research (Sarki és Tengeri Kutatások Helmholtz Központja, Alfred Wegener Intézet) tudósai. A vizsgált állatfajok többségét érinteni fogja a savasodás, de az egyes hatások a fajokra specifikusak lesznek.

Az óceánok több, mint a negyedét elnyelik az ember által termelt széndioxidnak a légkörből, így természetes tárolóhelyként funkcionálnak, amely nélkül a Föld sokkal melegebb volna. De tárolókapacitásuk korlátozott, és a széndioxid-elnyelésük nem mentes a következményektől.

Az extrém időjárás erősíti a klímaváltozást

Tartós szárazság, hőhullámok, heves zivatarok, erős viharok egyre gyakoribbá válhatnak. Az, hogy ezek az időjárási események több CO2-t szabadítanak-e fel a szárazföldi ökoszisztémákból, ezzel megerősítik-e a klímaváltozást, megválaszolatlan kérdése volt a klímakutatásnak.

A Max Planck Intézet jénai Biogeokémiai Intézete a kérdésre válaszul felfedezte, hogy a szárazföldi ökoszisztémák körülbelül 11 milliárd tonnával kevesebb széndioxidot nyelnek el az extrém időjárási események éveiben. Ez a mennyiség az évi globális széndioxid-emisszió harmadával egyenlő.

A megemelkedett széndioxid-szinttől zöldebb lesz a Föld

A tudósok már egy ideje gyanítják, hogy a Föld zöldülését, amit az 1980-as évek óta mutatnak a műholdfelvételek, a növekvő széndioxid koncentráció okozza a Föld atmoszférájában.

Egy tanulmány most bizonyítja a Föld száraz területeinek fokozatos zöldülését 1982-től 2010-ig – a CO2 fertilizáló, megtermékenyítő hatására.

Az Amazonas folyó két hét alatt lebontja a fakérget, ágakat

A tudósok sokáig úgy vélték, hogy az esőerdőben keletkező szén leúszik az Amazonas folyón, és az óceán mélyén rakódik le.

A Washington Egyetem kutatói már vagy három évtizede foglalkoznak az Amazonas folyóval, tíz évvel ezelőtt kimutatták, hogy a folyó nagy mennyiségű széndioxidot bocsát ki. Már csak az maradt rejtély, hogyan lehetséges ez, ha a kéreg és az ágak nem emészthetők a folyókban élő baktériumok számára.

A Nature Geoscience-ben megjelent tanulmányukban a kutatók megoldják a rejtélyt: bebizonyítják, hogy a fás anyagot is csaknem teljes egészében megemésztik az Amazonas folyó baktériumai, ez okozza a folyó ‘kilégzését’.

Kaptunk még egy kis időt? az Arktisz egyelőre egyensúlyban van

„Azt vártuk, hogy a felmelegedés miatt a talajból felszabadul az ott tárolt szén, és a légkörbe kerül” – mondja Josh Schimel, környezettudomány professzor (University of California, Santa Barbara).

A fokozatos felmelegedéstől a felső talajrétegekben, amelyek addig fagyottak voltak, felgyorsul a bomlás folyamata, és kikerül az üvegházgáz a légkörbe.

Messze fönn, Északon, az örökké fagyott talaj a globális szénkészletnek csaknem a felét tárolja, így azt gondolták a tudósok, hogy már egy-két fok hőmérséklet-emelkedés is elegendő lehet nagy tömegű széndioxid felszabadulásához – ezzel a széntároló kapacitás szén-felszabadító kapacitássá válna.

„Az Arktisz a leggyorsabban melegedő táj a Földön, ezért fontos megérteni, hogyan reagál a fagyott talaj a változásra.”

Az erdőtüzekből rengeteg oldott faszén kerül az óceánokba

Az erdőtüzek millió és millió fát pusztítanak el minden évben. Az elszenesedett fákat – a faszenet  –  a folyók elszállítják a tengerbe.

„A tudósok úgy vélik, hogy a faszén ellenáll a lebomlásnak. Azt gondolják, ha már egyszer belekerült a talajba, ott is marad” – mondja Rudolf Jaffé (Florida Nemzetközi Egyetem). „De ha ez volna a helyzet, a talaj fekete lenne.”

A faszén, amikor keletkezik, a talajba kerül.

„Kémiai perspektívából nézve, senki nem gondolhatja komolyan, hogy oldódik, pedig azt teszi. Nem akkumulálódik, nem halmozódik fel a keletkezés helyén,