Futóköröket jelölnek ki a Fiumei úti sírkertben

Infostart / MTI

2019. szeptember 6. 15:56

A Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) a nemzetközi példákat követve futóútvonalakat jelöl ki a Fiumei úti sírkert területén. Az indokok között szerepel, hogy a nemzeti emlékhelyet szorosabban bekapcsolják a főváros vérkeringésébe.

Nagy az igény olyan zöldfelületre Budapest szívében, ahol mozogni, kikapcsolódni lehet. A mozogni vágyók számára futóútvonalak megjelölésével és információs tábla kihelyezésével teszi kényelmesebbé a sportolást a NÖRI – közölte az intézmény pénteken.

Hírdetés

A halál oka: testedzés

Szendi Gábor írása

Átvétel a szerző engedélyével a tények-tévhitek.hu-ról

A sport jó dolog, és nem kell ahhoz halálra hajszolnunk magunkat, hogy belehaljunk. Elég, csak ha mi testesítjük meg a papírformát.

Fiatal koromban rendszeresen futottam, s bibliám James Fixx: Futók, kocogók könyve volt. Így aztán elég megdöbbentő volt hallani, hogy 1984-ben infarktusban meghalt. Boncoláskor súlyos atheroszklerózis volt kimutatható koronária ereiben. Fixx sokáig renyhe életmódot folytatott, majd hirtelen észbekapott, hogy apja 43 évesen halt meg infarktusban, s onnantól vált a kocogás prófétájává. Idén márciusban a Wellnes Resources egészségügyi webszájt, melynek vezéralakja az étrend kiegészítők és az egészséges élet kutatója, Byron J. Richards volt, körlevélben tudatta olvasóival, hogy Richards március 14-i rendszeres futóedzésén hirtelen összeesett és meghalt.

A sportolást, fizikai aktivitást általában összekapcsoljuk az egészséggel. Kevesen tudják, hogy a sport tud veszélyes is lenni. A rendszeres fizikai aktivitást nem végző, magukat a sportba alkalmilag belevető embereknek 56-szor nagyobb a kockázata, hogy közvetlenül sportolás után infarktust kapjanak a nyugalmi helyzethez képest (Siscovick és mts., 1984).

A kutyasétáltatással fizikailag aktívak maradnak az idősek

A University of East Anglia kutatói, kimutatták, hogy a rendszeres kutyasétáltatás az idős emberek fizikai aktivitását növelte – különösen téli időszakban.

A kutatást a Norfolk vizsgálat adatai alapján végezték, amely egy angol megye, Norfolk lakosainak egészségi állapotát és jóllétét követte éveken át.

Így bukkantak rá a kutatók arra a figyelemfelkeltő információra, hogy azok az öregek, akiknek kutyájuk van – vagy sétáltatják valakinek a kutyáját, a leghatásosabb módszerrel rendelkeznek az öregkori inaktivitás ellen, mert még akkor is kimennek a szabadba és tesznek egy sétát, amikor rossz az idő.

A fizikai aktivitás, a testedzés bizonyíthatóan véd a demencia, az elbutulás ellen

Számos, pozitív eredménnyel kecsegtető kutatás született már arról, mennyire előnyös a fizikai aktivitás a kognitív romlás és az elbutulás ellen. A Frankfurt am Main-i Goethe Egyetem gerontológus és sportorvos kutatói most közelebbről megvizsgálták, biológiailag hogyan hat a fizikai aktivitás az idősödő agy anyagcseréjére.

Az egész test rázatása egy vibrációs padon jót tesz az egészségnek

Ha megkapja a testünk a napi adag vibrációját – ami az egereknél 20 perc – , az csökkenti a zsírlerakódásokat a hason, csökkenti az inzulinrezisztenciát, és növeli az izmok és a csontok erősségét.

Húsz perc három hónapon át futópadon vagy rázó platformon – ez volt az ‘ára’ a szívre, a májra és általában az egészségre nagyon káros hasi zsírréteg ledolgozásának. A májban a hasi zsír hasonló kárt tesz, mint a túlzott alkoholfogyasztás, magyarázza Dr. Alexis M. Stranahan, aki idegtudós a Georgia-i Augusta University idegtudományi tanszékén.

A kórosan elhízott és cukorbeteg egerek csontjain ugyan nem látszott a változás, de a vibráció (illetve a lépegetés) megnövelte az oszteokalcin nevű fehérje cirkulálását. Ezt a fehérjét a csontképző sejtek, az oszteoblasztok termelik, beépítik a csontba, ettől lesz az szilárd és erős.

A fejsérülés gének százait érinti, ami a későbbiekben súlyos betegségeket okozhat

A Kalifornia Egyetem (UCLA) kutatói azonosították azokat a mestergéneket, amelyek véleményük szerint más gének százait képesek befolyásolni, Alzheimer-kórt, Parkinson-kórt vagy poszt-traumás stressz rendellenességet, figyelemhiányos hiperaktivitást, autizmust, depressziót, skizofréniát és egyebeket kiváltva.

„Úgy véljük, a mestergének a felelősek azért, hogy a fejsérülések változásokat okoznak több más génben”

Az amfetamin, bár fokozza a kitartást, túlhevíti az izmokat

A Georgia State University felfedezte, hogy az amfetamin úgy fokozza a fizikai teljesítményt-, hogy lelassítja a testhőmérséklet emelkedését, és megszünteti a fáradtságérzetet.

Egy újabb érv a pszichostimuláns drogok ellen, amelyekkel a sportolók az edzés alatti teljesítményüket szokták javítani.

Az állatkísérletek azt mutatták, hogy az amfetaminnal kezelt patkányok (2 milligramm amfetamin testsúly-kilogrammonként) lényegesen többet tudnak futni a mókuskerékben, mint kezeletlen társaik.

Krónikus alváshiányban idegeket védő hatást nyújt a testedzés

Az Uppsala-i Egyetem kutatócsoportja azt vizsgálta, vajon az endocannabinoidok – amelyek ugyanazzal a receptorral kapcsolódnak, mint a kannabisz – hogyan hatnak a kevés alvásidő állapotában, és vajon az edzés változtat-e a hatáson.

A krónikus alváshiányt összefüggésbe hozzák a túlsúllyal és az elhízással, korábbi kutatások bebizonyították, hogy egészséges személyek, akik keveset aludtak, többet ettek, egészségtelen ételeket választottak, és nagy kalóriatartalmú ételek után vágyakoztak.

„Az előző kutatások kimutatták, hogy az éhséghormonok szintje alvás-megvonás után megváltozik, de az eredmények nem voltak eléggé egyértelműek. Továbbá, mivel az edzésnek sok kedvező hatása van, kíváncsiak voltunk rá, hogy az edzés befolyásolni tudja-e az alváshiány hatását a különböző hormonális utakra, amelyeket még nem is ismerünk” – magyarázta Jonathan Cedernaes, vezető szerző, az egyetem kutatója.

A szabad idős sportolás csökkenti egyes bakteriális fertőzések kockázatát

A vírusos fertőzésekről már tudjuk, hogy befolyásolja őket az edzettség, de a komolyabb fertőzést okozó baktériumok és az edzettség kapcsolatáról kevés az ismeretünk.

Dán tudósok egy olyan kutatással álltak elő, amely egy éven át vizsgálta a szabad időben végzett fizikai aktivitás és a bakteriális fertőzés összefüggését.

Az öregkori jó agyműködés nem csak az erek állapotának függvénye

A Helsinki Egyetem több mint 3000 iker évtizedeken át tartó megfigyelésével arra a megállapításra jutott, hogy ha az életük delén mértékletes, de a sétánál erősebb fizikai aktivitásban vesznek részt az emberek,  öregkorukra jobb lesz az agyműködésük.

Ez az összefüggés statisztikailag függetlennek bizonyult a negyvenes években fellépő magas vérnyomástól, a dohányzástól, az iskolai végzettségtől, nemtől, elhízástól és az esetenkénti ‘nagyivástól’.

„Ebből arra lehet következtetni, hogy a fizikai aktivitás jó hatása az agyra és a memóriára nem kizárólag azzal van kapcsolatban, hogy az erek kockázati tényezőit csökkenti”

A gyógytorna ugyanolyan hatásos, mint a műtét középkorú páciensek térdsérülésénél

A középkorú páciensek térdízületi porcának sérülése ugyanolyan jól gyógyítható gyógytornával, mint sebészi úton – állítja egy kutatás, amely a British Medical Journalban jelent meg.

Dán és norvég kutatók szerint a gyógytornát úgy kell tekinteni, mint kezelési lehetőséget a térdsérült, középkorú páciensek esetében.

Évente kétmillió emberen végeznek térd artroszkópiás műtétet: ‘kulcslyuk’ sebészeti eljárással enyhítik a térd fájdalmát és javítják a mozgást, több milliárd dollárért.

Ebből a legújabb kutatásból arra lehet következtetni, hogy az artroszkópiás térdműtétből kevés haszon származik a legtöbb páciens számára.

A testedzés mint rákellenes terápia

Számos kutatás kimutatta, hogy az edzés javítja a rákos emberek életminőségét.

De a Montreal-i Egyetem kutatója, Dr. Fred Saad urológus-onkológus még tovább ment: ő hisz abban, hogy a testedzésnek közvetlen hatása van a rákra, hogy olyan hatékony, mint a gyógyszerek, még a betegség előrehaladott állapotában is.

„Az áttéttel rendelkező páciens tipikusan elzárkózik a mozgástól, csak üldögél. Úgy véljük, ez  a rák előrehaladását mozdítja elő.”

A sprint-tréning megárthat annak, aki nem rendszeresen sportol

Kanadai és európai kutatók felfedezték, hogy az ultra-gyors láb- és karkörzés edzetlen embereknél az izomszövet sérülésének jeleit mutatja.

Ami még aggasztóbb, az edzetlen embereknek gyenge a képességük ahhoz, hogy megküzdjenek a szabad gyökökkel – azokkal a molekulákkal, amelyek megváltoztathatják a DNS-t és károsítják az egészséges sejteket.

„Kutatásunk azt szeretné megválaszolni, milyen a helyes testedzés, mennyiségben és intenzitásban –  egy átlagos személynek” – mondja Robert Boushel, a Brit Kolumbia Egyetem Kineziológiai* Intézetének igazgatója, az írás szerzőinek egyike.

Az iskolázottság – és a lépcsőmászás – megfiatalítja az agyat

A Concordia Egyetem (Ausztrália, Montreal) kimutatta, hogy az oktatás és a fizikai aktivitás jelentősen lecsökkenti az agy  szürkeállományának öregedését.
Ha a lehetőségek közül mindig a lépcsőt választjuk, jó erőben és egészségben tartjuk a fizikumunkat – szokták mondani. Eszerint az új kutatás szerint viszont az agyunknak is jót tesz – a tanulással egyetemben.

Az erőteljes fizikai aktivitás és az egészség

Az intenzív fizikai aktivitás növeli az agyban két neurotranszmitternek (jel-átadónak) a koncentrációját: a glutamátnak és a gamma-aminobutiric savnak, a GABA-nak a szintjét.

Ezért a fizikai aktivitásnak fontos szerepet kell tulajdonítsunk a depresszió és más rendellenességek kezelésében, amely betegség a jelátadás nehézségeivel kapcsolatos. A neurotranszmitterek az agysejtek közötti kommunikációt irányítják, ami a fizikai és érzelmi egészségünket szabályozza.
„A depressziót a glutamát és a GABA elégtelen szintjével szokták jellemezni. Ha sikerül visszavinni a normál szintre, helyreáll a mentális egészség” – mondja Richard Maddock professzor (University of California, Davis – pszichiátria és magatartástudományi tanszék).

„Kutatásunk kimutatta, hogy az erős fizikai edzés újra feltöltötte a neurotranszmitterek – jelátadók – ‘raktárait'”.