Gyümölcsevéssel kímélhető a világ édesvíz-készlete

Tóth Balázs

2018.09.11.

Ha az emberek egészségesebb, több gyümölcsöt és zöldséget tartalmazó étrendre térnek át, akár 55 százalékkal csökkenhet a vízfelhasználás az élelmiszeriparban

– erre a megállapításra jutottak az Európai Bizottság Joint Research Center (JRC) kutatóintézetének munkatársai.

Az élelmiszer-fogyasztás miatti vízfogyasztás naponta fejenként 2757 liter Nagy-Britanniában, 2929 Németországban és 3861 Franciaországban.

egészségesebb, húsevő étrenddel 11-35 százalékkal,

hús helyett halat, állati zsírok helyett növényi olajat fogyasztva 33-35 százalékkal,

vegetáriánus étrenddel 35-55 százalékkal mérsékelhető a vízlábnyom.

Hírdetés

Kulisszatitkok a budapesti csapvízről

Átvéve az elobolygonk.hu-ról

2018. május 22.

Kevés olyan hely van a világban, mint Budapest, ahol bátran fogyaszthatjuk a csapvizet. Mégis időről időre hallhatjuk, hogy ne igyunk belőle, mert ólmot tartalmazhat, és tele lehet gyógyszerszármazékokkal. Vajon jogos a félelem? Az M1 Kosár című magazinja utánajárt, hogy honnan és hogyan kerül a poharunkba a víz.

„Sokan azt hiszik, hogy közvetlenül Duna-vizet termelünk ki, és ezt kezeljük, majd ez kerül be a hálózatba. Ám ez tévhit. Van egy kavicsterasz, amely a Duna hordalékából halmozódott föl, és ebbe vannak a kutak lefúrva” – közölte Tamás Lehel víztermelési mérnök.

Már 150 éve így történik a vízellátás Budapesten

„A Szentendrei-szigeten, ahonnan a betáplált vizünk 70 százaléka származik, semmilyen tisztítási technológiát nem kell alkalmaznunk, hanem a természet elvégzi helyettünk a tisztítási folyamatokat” – mondta László István, a Fővárosi Vízművek Zrt. üzemirányítási csoportvezetője.

Egy új anyag, aminek révén örökre megszűnik a mosás: nem kell víz, nem kell mosószer

A Melbourne-i RMIT Egyetem kutatói a mosás olcsó és hatékony helyettesítését fejlesztették ki: egy speciális nanostruktúrát gyártanak a ruhaanyagokhoz, amely – ha fénynek teszik ki az anyagot -, lebontja a rajta levő szerves anyag szennyeződést.

Ezzel megtették az első lépést a különleges, nano-anyaggal ‘felturbózott’ textil felé, amely önmagát tisztítja, ha fény vagy napsugárzás éri.

„Az a textil előnye, hogy eleve 3D-s struktúrával rendelkezik, remekül felveszi a fényt, ami felgyorsítja a szennyeződés lebontásának folyamatát” – mondja Dr. Rajesh Ramanathan.

„Azért van még mit tenni, mielőtt kidobhatnánk a mosógépet, de azt elmondhatjuk, hogy meg van alapozva a jövő öntisztító textilje.”

Hiába önti a sok pénzt az EU a Dunába…

Az inforadio.hu-ról átvett írás
Hiába a feladatra adott euró milliárdok, a nem eléggé ambiciózus tervek miatt csak kis mértékben javult a Duna vízminősége – állapította meg új jelentésében az Európai Számvevőszék.

A Luxemburgi székhelyű testület a Duna négy vízgyűjtő területén lévő tagállamra, Csehországra, Magyarországra, Romániára és Szlovákiára összpontosító tanulmánya azt állapította meg, alig javult csak a helyzet azt követően, hogy ezen tagállamok 2004 óta végrehajtják az uniós Víz Keretirányelvet.

A testület nem végzett saját méréseket, hanem az érintett államok által 2009-ben és 2015-ben elkészített vízgyűjtő-gazdálkodási terveit hasonlította össze, vagyis a tagországok adataiból dolgozott.

23 millió köbkilométernyi talajvizet rejt a Föld

Becslések szerint 23 millió köbkilométernyi talajvizet rejt a Föld, és ennek a mennyiségnek kevesebb mint hat, de az is lehet, hogy csupán egyetlen százaléka – emberi mércével mérve – megújuló energiaforrás – állapították meg a szakemberek.

A Nature Geoscience című folyóiratban közölt eredmények szerint a 23 millió köbkilométerből 0,35 millió köbkilométert tesz ki az ötven évnél fiatalabb talajvíz.

Magyaros furfang: palackozott vezetékes víz…

Az Út a Jövőbe weboldalán olvastuk:

Amikor egy mosonmagyaróvári háztartásban lehúzzák a WC-t, ugyanaz a víz folyik, mint amit Budapest egyik legdrágább kávéházában a vendégeknek felszolgálnak – poharanként 890 forintért.

Amit helyben a csapból engedve isznak az óváriak, az a fővárosi Gerbaud cukrászdában 7600-szor, vagy akár húszezerszer drágább. A mosonmagyaróvári önkormányzat külön céget gründolt az értékesítésre, állítólag természeti kincsen ül a város, jöhet még a kínai export is.

Magyarország nem tanult a palagáz európai bukásából

Sajtóközlemény — Kiadja a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Levegő Munkacsoport

Magyarország nem tanult a palagáz európai bukásából?

A Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) és a Levegő Munkacsoport (LMCS) elfogadhatatlannak tartja, hogy bármiféle hatástanulmány vagy szakértői, társadalmi egyeztetés nélkül, salátatörvényben akarja a magyar kormányzat sebtében drasztikusan csökkenteni a palagáz bányajáradékát. Ez ugyanis sem az energiabiztonságot, sem a lakosság érdekeit nem szolgálja.

Kedden kezdte az energetikai salátatörvény-javaslat tárgyalását az Országgyűlés. Ebben szerepel a bányajáradék 12%-ról 2%-ra olyan csökkentése, amely a palagáz, azaz a nem hagyományos szénhidrogének közvetett állami támogatását jelenti.

Az Európai Bizottság jelenleg nem tartja indokoltnak a ciánalapú bányászat tilalmát

A greenfo.hu híre felhasználásával:

Az  Európai Bizottság jelenleg nem tartja indokoltnak a ciánalapú bányászati technológiák általános tilalmára vonatkozó intézkedések meghozatalát – közölte Janez Potocnik környezetvédelmi biztos.

Tilos a golfpálya-építés Kínában, kezdik lerombolni a megépülteket

A kínai hatóságok most akarnak érvényt szerezni 2004. évi rendeletüknek, amely a termőföld és a vízbázis védelme érdekében tiltja golfpályák építését.

A greenfo.hu híréből idézünk:

“Az elmúlt hónapokban féltucatnyi, teljesen kész golfpályát romboltatott le a Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság Kínában.

Az akciókhoz egy 2004-ben meghozott rendelet szolgáltat jogi alapot, amely megtiltja a golfpályák építését, a dél-kínai üdülőközpont, Hajnan szigetének kivételével.

Az emberi tevékenység miatt szárad ki Ausztrália déli része

A National Oceanic and Atmospheric Administration* – NOAA tudósainak új klímamodellje szerint az üvegházgázok miatt szárad ki Ausztrália.

*Nemzeti Óceán- és Atmoszféra Minisztérium, USA

A NOAA tudósai kifejlesztettek egy új, nagy felbontású klímamodellt, amely azt mutatja, hogy a dél-nyugat ausztráliai esők csökkenését az ember által a légkörbe juttatott üvegházgázok növekedése és az ózonlyuk okozza.

Hó helyett eső: csökken a folyók vízhozama

A hóval borított területeken átfolyó folyóvizek vízhozama nagy mértékben függ attól, mennyi csapadék hullik le hóként. Ez azt jelenti, hogy melegedő éghajlatnál a folyók kevesebb vizet fognak szállítani, mint jelenleg.

A Bristoli Egyetem kutatói történeti adatokból kiindulva, az Egyesült Államok területén húzódó több száz folyómedernél vizsgálták az olvadó hómennyiség hatását a folyók vízhozamára.

Nehézséget okoz pontos képet kapni a hóolvadással a folyóba kerülő vízmennyiségről, mert nincsenek megfelelő mérőeszközök erre. Az előző kutatások a folyók vizének éves eloszlását mérték, ami szerint nincs nagy jelentősége a hóolvadásnak az átlagos vízhozamra.

Klímajelentés – Így tudnánk alkalmazkodni

Rosszabbul állnak a dolgok, mint az ENSZ 2007-es klímajelentése jósolta, ez derül ki a szervezet legújabb nyilvánosságra hozott dokumentumából – mondta az InfoRádiónak Mika János éghajlatkutató, az egri Eszterházy Károly Főiskola tanára.

“Ez a jelentés a cselekvésnek azzal a részével foglalkozik, hogyan tudnánk alkalmazkodni a várható változásokhoz – mondta Mika János. Az éghajlatkutató hozzátette: “a cselekvés másik feladata: lelassítani, megállítani a melegedést, elérni, hogy az ne legyen nagyon mértékű.”

Mint az egri Eszterházy Károly Főiskola tanára elmondta: “az alkalmazkodáshoz tíz-húsz esztendő elég szokott lenni, a kibocsátás mérsékléséhez hosszabb idő kell.” Hozzátette: “ennyivel hamarabb tudnunk kellene, hogyan fog alakulni és azt is, hogyan tudjuk az éghajlat változását fékezni.”

Most arról szól ez a jelentés, hogy milyen hatásai vannak az éghajlatváltozásnak, és milyen alkalmazkodási lehetőségek vannak – hangsúlyozta az éghajlatkutató.

Ingyen öntözővizet a gazdáknak!

A kormány döntött arról, hogy a mezőgazdasági vízfelhasználók részére ingyenesen biztosítja az öntözésre használt vizet – közölte a Belügyminisztérium.

Sötét jövő vár az emberiségre

Pesszimista jövőképet vázol az ENSZ legújabb, ma kiadott jelentése. A több mint 2600 oldalas vizsgálat a klímaváltozás következményeit figyelte meg, és arra a következtetésre jutott: nagy a baj. A felmelegedés élelmiszer- és ivóvízhiányt okozhat, emiatt pedig súlyosbodnak a polgárháborúk, az államközi konfliktusok és romolhat a közbiztonság is. Az előző, 2007-es jelentés magas kockázatról írt, azóta a helyzet még rosszabb lett, most már magas kockázatúnak minősítették a helyzetet

Hiányzik a talajvíz az Alföldön

 

Az Alföld középső területein a sokéves átlaghoz képest 50-100 centiméterrel alacsonyabb szinten áll a talajvíz.