A csomagolóanyagok káros hatásától igyekszik megvédeni bennünket az új uniós szabályozás

Átvétel az inforadio.hu-ról

Életünk során akár 40 dekagrammnyi, az élelmiszerbe oldódott csomagolóanyagot is megeszünk, ezek azonban károsak lehetnek, így az EU új vizsgálati ajánlásokat léptetett életbe.

Az Európai Unióban érvényes szabályozás adataival számolva becslések szerint életünk során 30-40 dkg élelmiszer-csomagolóanyagokból származó vegyületet fogyasztunk el. Ezalatt nem kifejezetten a csomagolóanyagok tényleges anyagára kell gondolunk, hanem a belőlük kioldódó komponensekre: monomerek, oligomerek, stabilizátorok, lágyítók, síkosítók, színezékek, habosítóanyagok és egyéb, a csomagolóanyagokhoz nem szándékosan adagolt szennyezők.

Ilyenek például a – főként a papírtermékekből – származó ásványolajok.

Ezek közül az MOAH-anyagok (ásványolajok aromás szénhidrogénjei) a legveszélyesebbek a melegvérű szervezetekre, így az emberekre is, ugyanis a szervezet genetikai rendszerében súlyos zavarokat okoznak –

Az emberi tevékenység 2000 éve szennyezi Európa levegőjét

Az Amerikai Geofizikai Unió lapjában, a GeoHealth-ben megjelent tanulmány arra a következtetésre jutott a jégfúrás eredményeinek és történelmi feljegyzéseknek összevetése alapján, hogy a fémbányászat és a fémek olvasztása évezredeken át szennyezte a környezetet. Nem állja meg a helyét az az elterjedt feltételezés, hogy a környezetszennyezés az ipari forradalommal kezdődött.

A kutatás bizonyítékot talált arra, hogy az ólom természetes szintje a levegőben gyakorlatilag nulla – eltérően az eddigi feltételezésektől.

Kimutatja, hogy ólom csak a bányászat és a fémolvasztás révén került – kimutatható mértékben – a levegőbe, még jóval az ipari forradalom (1700-1800-as évek) előtt.

Egyetlen egyszer csökkent le az ólomtartalom nem kimutatható mértékre, amikor a Fekete Halál, a pestisjárvány leállította az emberi tevékenységeket, és a levegő újra természetes lett.

A városi hősziget jelenség meg fogja duplázni a városok költségeit

A klímaváltozás költségei minimum kétszer akkorák a városokban, mint vidéken – a városi hősziget jelenség miatt, mutatták ki a kutatók.

A hősziget-jelenség ott fordul elő, ahol a természetes felszíneket, a növényzetet és a vizet felváltotta a hőt felvevő beton és aszfalt. És ezt tovább súlyosbítja az autók és a légkondicionálók leadott hője.

Ezek miatt a hatások miatt plusz két fokot hozzászámíthatunk a globális felmelegedéshez a világ nagyvárosaiban 2050-re.

A magasabb hőmérséklet többféleképpen is károsíthatja a gazdaságot: több energiára van szükség a hűtéshez, szennyezettebb a levegő, romlik a víz minősége, csökken a produktivitás, hogy csak néhányat említsünk.

A fák titkos illat-nyelvvel is kommunikálnak egymással

Átvétel a greenfo.hu-ról

A legtöbb ember a fákat – az állatokkal ellentétben – hajlamos tárgyként kezelni, nem élőlényként. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a fák rendkívül lassúak, növekedésük nem látványos, beszélni nem tudnak, igényeiket nem tudják kommunikálni felénk. Vagy mégis?

Az egyik legizgalmasabb kutatási terület a fák nyelvének vizsgálata. Vajon hogyan tudnak egymással kommunikálni? Hiszen az ember számára hallható módon nem beszélnek egymással. Vagy létezik más módja is a kapcsolatfelvételnek, mint a hang? Bizony, és ez számunkra sem ismeretlen, ha jobban belegondolunk! A fák ugyanis illatanyagok révén hívják fel magukra a figyelmet. Az emberi test szaga, vagyis az izzadságban megtalálható feromonok meghatározó jelentőségűek abban, hogy kit választunk partnerünknek. Ezt a titkos illatnyelvet a fák is ismerik és alkalmazzák.

Mi a bizonyíték erre?

A kutatók 40 évvel ezelőtt az afrikai szavannákon élő zsiráfok étkezési szokását megfigyelve vették észre, hogy miközben az állatok megrágják az ernyőakáciákat – aminek a növény természetesen cseppet sem örül – rövid idő elteltével odébb állnak egy másik faegyedhez. Igen ám, de nem a szomszédoshoz, hanem a 100 méterrel odébb állóhoz. Vajon miért? – tették fel a kérdést. Az ernyőakácia, hogy elriassza a zsiráfot, méreganyagokat raktároz el a leveleiben. Majd – és itt jön a meglepetés! – figyelmezteti a veszélyről a szomszédos példányokat azzal, hogy etilént bocsát ki.

Jön Orbán feudális Magyarországa

Az Agrárkamara koncepciója alapján megkezdik a termelők integrációját a jó politikai kapcsolatokkal rendelkező oligarchák alá szervezését. Ángyán József két éve megjósolta a “földesúr-törvényt” – jönnek a kormány által kijelölt agrárintegrátorok.

A Népszava birtokába került az a mezőgazdasági integrációról szóló törvénytervezet, melyből kiderül, hogy az új termelési rendszer politika által vezérelt lesz. Az integrátoroknak előjogokat ad, viszont a gazdákra főként kötelezettségeket ró ki. Ettől a törvénytől a feudális viszonyok felélesztése várható.

2012-ben módosították úgy az alaptörvényt, hogy “az integrált mezőgazdasági termelésszervezéssel” kapcsolatos szabályozást kétharmados törvénybe kell foglalni. Akkor ez módosítás a Fidesz több agrár vonalon dolgozó képviselőjét is váratlanul érte. Ők a választási ígéretek alapján arra számítottak, hogy a családi gazdaságoknak lesz kitüntetett szerepe az alkotmányban, és nem a tőkeérdekeltségeknek.

A Városligetben is gyilkol a Vizes VB

Minden év május 22-én a biodiverzitás, illetve az azt fenyegető veszélyre hívják fel a figyelmet világszerte. Ma van a biológiai sokféleség világnapja. Idén 25 éves az ENSZ Biológiai Sokféleség Egyezménye. A szintén ma tartott Magyar Természet Napján + a költési időszakban csonkítják a 200 éves platánokat a Városligetben.

A múlt héten erőszakkal távolították el a ligetvédő aktivistákat a vizes vb helyszínének kinevezett városligeti tópartról. A rendőrség úgy ítélte: a demonstrálók alkotmányos jogainál fontosabb a vizes vb. Most pedig, a költési időszak közepén csonkítják a fákat- szúrta ki a b1 blog.

Kell a hely, a fák útban vannak: lelátók épülnek a tóra és a tópartra a naponta milliókkal dráguló vizes vb-re.

Csakhogy a városligeti tó partján állnak a Liget legöregebb, komoly természeti értéket képviselő platánjai.

Ezeket csonkolják reggel óta – nyilvánvalóan a vizes vb rendezőinek megrendelésére – a Főkert munkatársai.

Légtisztító tábla lesz Óbudán

Kisebb erdőnyi fa légtisztító erejével felérő utcabútort telepítenek Budapest III. kerületében.

Az intelligens informatikai megoldásokat is tartalmazó, önfenntartó CityTree mohakazetták segítségével javítja a nagyvárosi közterek levegőjét. A légszennyezettség csökkentése érdekében, kísérleti jelleggel, Óbuda képviselő-testülete egy Magyarországon eddig még nem alkalmazott légtisztító utcabútor hat hónapos bérléséről döntött – tájékoztatta a Magyar Időket a III. kerületi önkormányzat.

Forrás: greencitysolutions.de

A különleges utcai berendezést Németországban fejlesztették ki. A CityTree névre keresztelt innovatív termék 275 városi fa levegőszűrő, -tisztító képességével rendelkezik. A találmány a légszennyezettséget mohakazettákkal csökkenti.

Napi háromszori adag zöldség és gyümölcs megmenti a lábartériákat

A New York Egyetem orvosi karán, hatalmas résztvevő gárdával végzett felmérés azt mutatta, hogy azoknál, akik naponta háromszor vagy ennél is többször fogyasztottak egy-egy adag zöldséget-gyümölcsöt, 18 százalékkal csökkent a perifériás artériás megbetegedés esélye.

Ez a betegség (PAD) szűkíti a láb artériáit (verőereit), csökkentve a vérnek az izmokhoz áramlását, ezzel megnehezítve vagy fájdalmassá téve a járást és az állást.

Amikor a 3,7 millió résztvevő adatait elemezték, kiderült, hogy az alacsonyabb perifériás artériás megbetegedési kockázat nagyobb arányú zöldség-gyümölcs fogyasztás mellett,  a dohányzókat, illetve a már leszokott dohányzókat érinti.

A szennyezett levegő zavarja az alvást

Átvétel az utajovobe.eu-ról

A szennyezett levegő zavarja alvásunkat, állítja egy új tanulmány. A Washingtoni Egyetem kutatói kapcsolatot találtak alvásunk minősége és a levegőben lévő nitrogén-dioxid és szálló por koncentrációja között.

Helyreállítják az ítéletnapi vetőmag-tároló megrongálódott bejáratát

Átvétel az utajovobe.eu-ról

Helyreállítják a Norvégiában lévő globális vetőmagbank bejáratát, amely a váratlanul nagy mennyiségben megolvadt és betörő sarki jég miatt októberben megrongálódott.

Az Északi-sarktól 1000 kilométerre, Longyearbyen-szigeten lévő magbank feladata, hogy a benne elhelyezett magokat olyan kataklizmák esetén is megvédje, mint a nukleáris háború.

A Spitzbergákon (Svalbard-szigetek) létrehozott földrengés- és atombiztos “ítéletnapi tárolóban” (Svalbard Global Seed Vault) mínusz 18 fokon akár 1000 éven át megőrizhető az ott elhelyezett 4,5 millió vetőmagminta.

2016 azonban az eddigi legmelegebb év volt a mérések kezdete óta, aminek következtében októberben olvadásnak indult a permafroszt (állandóan fagyott talaj), így az olvadékvíz mintegy 15 méter hosszan beszivárgott a vetőmagbank 100 méteres bejárati alagútjába. A víznek nem volt hatása a hegy belsejében tárolt vetőmagokra, de váratlan problémát jelent a bunker számára.

Fogaink és a napfény-vitamin hiánya

A McMaster University kifejlesztett egy új módszert, amely megmutatja, mikor volt hiányuk a napfényben az embereknek: ezzel követni lehet az emberiség kirajzását Afrikából – és a D-vitaminhiány néma károkozását, amely ma is vagy egy milliárd embert sújt világszerte.

A fogaink a tanúi az emberiség több százezer éves fejlődésének: a D-vitamin hiánya a fogzománc alatti dentinben hagyott nyomot – mondják el a kanadai tudósok a Current Anthropology című folyóiratban.

A születésüktől fogva világtalan emberek ugyanúgy rendelkeznek vizuális térképpel, mint látó társaik

Amikor feldolgozzuk a látott információt: egy tárgyat, egy arcot, az agyunk különböző területeket használ a tárgyak, arcok, helyszínek felismeréséhez. A Leuveni Egyetem kutatói kimutatták, hogy azok az emberek, akik születésük óta vakok, ugyanúgy használják az agyi térképet ugyanezeknek a kategóriáknak a megkülönböztetésére.

Az agyunknak csak egy pillanatra van szüksége ahhoz, hogy megállapítsa, mi az, amit látunk. Az az agyterület, amelyik a vizuális tapasztalatokat kategorizálja (a ventrális-temporális kortex), nagyon gyors. Ez az agyterület – a ventrális-temporális kortex – kisebb régiókra oszlik, mindegyik a megfigyelt dolog kategóriája szerint ismeri fel az arcokat, a testrészeket, a helyszíneket, a tárgyakat.

A sérült szövetek, szervek regenerációja a makrofágoktól függ

Angol kutatók felfedezték, hogy az egyes emlősöknél előforduló szerv-regenerációt a makrofágok teszik lehetővé: azok az immunsejtek, amelyek normálisan a sérült szövetekből eltakarítják a hulladékot, a halott sejteket.

A Kentucky Egyetem biológus tanársegédje, Ashley Seifert ezt mondja:

„Nagyon keveset tudtunk az emlősök szerv-regenerációjáról – a kevés kutatási anyagnak köszönhetően. A legtöbb, ami hozzáférhető volt, a gerinctelenek szerv-regenerációját írta le: a kétéltűekét és halakét. … Az lett volna segítségünkre, ha megértjük, milyen sejttípusok és molekulák szabályozzák az emlősökben a regenerációt – már ahol ez természetesen előfordul.”

A kutatók éveken át tanulmányozták, hogy egyes állatoknak – a szalamandrának és a zebrahalnak például – miért nő ki újra egy testrésze annak elvesztése után, míg másoknak – az embereknek például – miért csak hegszövet keletkezik a helyén.

A Magyar Természet Napja

Sajtóközlemény

Magyarország három legnagyobb természetvédelmi civil szervezete, a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület és a WWF Magyarország sok szeretettel várja az érdeklődőket a harmadik alakalommal megrendezésre kerülő Magyar Természet Napján.

Helyszín, időpont: 2017. május 21. (vasárnap) 10.00 -16.00 óra Budapest, Csillebérci Szabadidő Központ

Programok:

Mi lett volna a ligetnépszavazás tétje?

Átvétel a greenfo.hu-ról

Amikor 2013 decemberében, néhány nappal karácsony előtt Papcsák Ferenc fideszes politikus, aki jelenleg milliós havi díjazású jegybanki jutalomállásban dolgozik, vasárnap este benyújtotta a városligeti törvényjavaslatot, valószínűleg nem gondolta, mekkora vihart kavar majd ez évekkel később.

Minden nagyon gyorsan, gördülékenyen zajlott. Rá egy napra, hétfőn volt a bizottsági vita, kedden pedig már az Országgyűlés is megvitatta.

Így került 99 évre a Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. vagyonkezelésébe a liget, és így vonták ki a parkokat védő szabályozások hatálya alól. Az időzítés ugyanazt szolgálta, mint maga a törvény: minél kevesebb közösségi ellenőrzéssel, szakmai vagy társadalmi vitával, a meglévő korlátozásokat megszüntetve egy szűk kör kezébe juttatni a kétszáz éves közparkot.