Az Európa Tanácsnak nem tetszik az, amit a magyar kormány a civilekkel művel

Átvéve a 444.hu-ról

Sarkadi Zsolt

2019. február 11., hétfő 21:10

Dunja Mijatovic, az Európa Tanács emberi jogi biztosa kritikával illette a magyar kormányt azért, ahogyan a magyar civilszférával bánik.

Reklámok

Olyan rohamos ütemben pusztulnak a rovarok, hogy még ebben az évszázadban összeomolhat az élővilág

Átvéve a 444.hu-ról

Sarkadi Zsolt

2019. február 10., vasárnap 20:13

Egy új tanulmány szerint rohamosan csökken a Földön élő rovarok száma, nagyjából nyolcszor gyorsabban, mint ahogy az emlősök, a hüllők vagy a madarak pusztulnak. A rovarfajok 40 százalékának már most stabilan csökken az egyedszáma, a rovarfajok harmada pedig a veszélyeztetett kategóriába esik.

Globálisan a rovarok teljes tömege évente 2,5 százalékkal csökken, ami azt jelenti, hogy még ebben az évszázadban eltűnhet a teljes rendszertani osztály.

Így húznak le minket a bankjaink

Átvéve a portfolio.hu-ról

Turzó Ádám Pál

2019. február 9.

(rövidítve)

A nettó jövedelmekhez viszonyítva minden jövedelmi kategóriában drágábbak a magyarországi bankok, mint a vizsgált 11 másik országban. Úgy is, hogy a pénzügyi tranzakciós illetéktől (PTI) tisztítjuk az adatsorokat.

A nálunk lényegesen többet kereső, jó eséllyel lényegesen nagyobb pénzforgalmat bonyolító dánok, svédek, franciák és spanyolok is kevesebbet fizetnek a bankoknak.

Átfogó reformokkal még 1,5 Celsius fokon tarthatnánk a klímaváltozást

Átvéve a Qubit.hu-ról (rövidítve)

2019. február 8.

Ürge-Vorsatz Diána fizikussal, a CEU oktatójával, az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) mérsékléssel foglalkozó munkacsoportjának alelnökével beszélgetett a Qubit munkatársa, Balázs Zsuzsanna.

•  A szakemberek és érdeklődő laikusok egyaránt arról vitáznak a 2015-ös párizsi klímacsúcs óta, hogy 1,5, vagy 2 Celsius-fokon kell-e megállítani a felmelegedést. A gyakorlatban mi a legfontosabb különbség a két cél között?

A 2 fokos határt be lehet tartani technológiai újítások segítségével, a megújuló energiaforrások felhasználásának csúcsra járatásával. A 1,5 fokhoz nem elég az ipari reform, átfogó gazdasági és társadalmi reformok is kellenének, az ipar és a háztartások energiafelhasználását egyaránt új, 21. századi alapokra kellene helyezni.

Magyarországon például a teljes épületszektor mélyreható felújítására és a városi közlekedés újraszervezésére lenne szükség. Ez úgy értendő, hogy a felújításoknak 90 százalékos energiamegtakarítást kellene elérniük. Ehhez képest a valóságban azt nevezzük modernizálásnak, ami legfeljebb 20-30 százaléknyi fűtési energiát spórol meg és a felújítási ütem évente egy százalékos. Így a végeredmény többnyire fényévekre jár a passzív házak elterjesztésétől.

Már nyolc városban rossz a levegő minősége, javulás egyelőre nem várható

Átvéve a 444.hu-ról

Botos Tamás

2019. február 8., péntek 17:38

Az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzése szerint szombaton fátyolfelhők, köd, mérsékelt légmozgás és 6-12 fokos csúcshőmérséklet várható. És por. A Nemzeti Népegészségügyi Központ tájékoztatása szerint ismét több városban romlott a levegő minősége a magas szálló por tartalom miatt.

Pénteki jelentésük szerint kifogásolt a levegő minősége nyolc településen. Ezek: Budapest, Miskolc, Putnok, Salgótarján, Székesfehérvár, Szombathely, Vác, Várpalota.

Európa nem erre megy – Magyarországon stabilan csökken a zöld energia aránya

Átvéve a 444.hu-ról

Magyari Péter

2019. február 7., csütörtök

Magyarország az egyetlen tagállama az EU-nak, ahol 2013 óta minden évben csökken a zöld energia aránya.

Magyarországon kívül csak három tagállamban 10 százalék alatti a megújulók aránya az áramtermelésben, de az a három az EU legkisebb országai között van: Máltáról, Luxemburgról és Ciprusról van szó.

A magyar megújuló energia a legtöbb esetben tűzifát jelent.

Riasztó hír a Himalájáról

Infostart / MTI

2019. február 5.

A régió jégborításának 36 százaléka akkor is elolvad 2100-ig, ha 1,5 Celsius fokban sikerül korlátozni a felmelegedést.

A Himalája és a Hindukus hegység jégborításának legalább egyharmada el fog tűnni a globális átlaghőmérséklet emelkedése miatt az évszázad végéig – derült ki egy Katmanduban ismertetett új tanulmányból.

A fideszes médiaalapítvány kuratóriumi elnöke szerint az igényes, jó tollú újságírók a másik oldalon vannak

Átvéve a 444.hu-ról

Botos Tamás

2019. február 4., hétfő 14:36

“Meg kéne szüntetni a szalagcímeket, amik mögött nincsen semmi, talán nem csak azzal kellene az újságíróknak foglalkozni, hogy hogyan rémisztik az embereket, és milyen negatív híreket terjesztenek,” mondta a 476 médiatermékből, köztük a Ripostból és a Lokálból is álló Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány kuratóriumi elnöke a Behir.hu-nak adott interjújában. Bár az alapítványnak elvileg semmi köze a kormányhoz, Varga István egykori fideszes országgyűlési képviselő, a kuratórium elnöke mégis azt mondta, hogy

“nyilvánvaló, hogy keresztény nemzeti konzervatív kormány nem tehet mást, mint megpróbál egy ilyen újságíró-társadalmat kialakítani.”

Dr. Varga a tizenhét perces beszélgetés második felében kicsit elengedte magát, és nyíltan kritizálta a jelenlegi kormánypárti sajtót. Szerinte

“igényes, jó tollú újságírókat, és nem kell megsértődni, nyugodtan mondhatom, inkább a másik oldalon látok.”

A németeknek az erős autók kellenek

MTI, Portfolio

2019. február 3.

Minden környezetvédelmi kampány ellenére is évről évre egyre nagyobb és erősebb autókat vásárolnak a németek.

A Duisburg-Essen Egyetem autóipari kutatóintézete, a CAR-Institut tanulmánya szerint tavaly 153,4 lóerő volt a Németországban forgalomba helyezett új autók átlagos teljesítménye, 1,8 lóerővel, 1,2 százalékkal magasabb az előző évinél. Ezen belül is a dízelmotoros autók átlagos teljesítménye meghaladta a benzinesekét. A dízelek átlagos teljesítménye 168 lóerő volt, a benzineseké pedig 146 lóerő.

A dízeles autók részaránya tavaly harminc százalék körül ingadozott a forgalomba helyezett új autók között, míg a dízelbotrány kitörése előtt még ötven százalék körül volt ez az érték.

Példátlan német fenyegetést kapott a magyar kormány

Átvéve a portfolio.hu-ról

2019. február 4. 17:54

A diplomáciában példátlan keménységgel támadta meg a múlt pénteki EU-tanácsi ülésen a német nagykövet a magyart amiatt, mert utóbbi továbbra is akadályt gördített az EU és az Arab Liga között készülő megállapodás megkötése elé egy migrációs utalásra hivatkozva – írja a 444.hu a megszerzett jegyzőkönyv szövege alapján.

20 halászhajó támadt a delfineket védő Sea Shepherd hajójára

greenfo/MTI/index

2019. február 3. 14:46

Halászhajók támadtak a Sea Shepherd környezetvédő szervezet egyik hajójára a mexikói Kaliforniai-öbölben.

A Sea Shepherd szerint 20 halászhajó támadt a hajójukra, amit kövekkel dobáltak meg, és részben felgyújtaniuk is sikerült. A környezetvédők hajóját már másodszor éri támadás ebben a hónapban az öbölben. Korábban, 2014-ben pedig japán bálnavadászok támadták meg a környezetvédőket.

A Sea Shepherd Farley Mowat nevű hajója azért kezdett járőrözni a térségben, hogy megóvják a kihalás szélére sodort kaliforniai disznódelfineket.

Nem diadalmenet a jövő nemzedékek szószólójának lenni

Átvéve a greenfo.hu-ról (Magyar Hang)

Mangel Gyöngyi

2019. január 31. 22:12

Bándi Gyula környezetjogász egyetemi tanár, az alapjogi biztos helyettese, a jövő nemzedékek szószólója munkatársaival a természet és az egészséges környezet védelme érdekében készít jogi és szakmai javaslatokat az Országgyűlés és a kormány számára, véleményezik a stratégiákat, cselekvési terveket és jogszabályokat.

A szószólóval az utóbbi időszak környezeti gondjairól és a javaslataikról beszélgetett Mangel Gyöngyi a Magyar Hangban.

–  Ön decemberben azt javasolta, hogy a kormány módosítsa a környezetvédelmi törvény egy pontját, mert a zöldhulladék égetése és a levegőtisztaság védelem ellentmondásban van egymással.

Brüsszel elé kerül a magyar túlóratörvény

Átvéve a portfolio.hu-ról

MTI

2019. február 2. 15:30

Kordás László a a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz) elnöke a túlóratörvény ügyében levélben fordult Joost Kortéhoz az Európai Bizottság Foglalkoztatás-, Szociális Ügyek és Társadalmi Befogadás Főigazgatóságának a vezetőjéhez, amelyben azt kérte, hogy a bizottság illetékes szervezetei vizsgálják meg, a jelzett törvénymódosítás mennyiben felel meg az EU jogrendjének és azon belül a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló uniós irányelvnek.

Elárasztotta a műanyag szemét a legkedveltebb horvát üdülővárost

Átvéve a portfolio.hu-ról

2019. február 2. 18:10

Nagyon szomorú kép jelentet meg a Severe Weather Europe Facebook-oldalán, amelyen az látszik, hogy a turisták által legkedveltebb horvát város, Dubrovnik tengerpartját elöntötte a műanyag szemét.

Egyre súlyosabb problémákat okoz a Földközi-tengeren és annak partvidékén található hatalmas mennyiségű szemét, amely a Természetvédelmi Világszervezet (WWF) tavaly nyáron kiadott tanulmánya szerint 95 százalékban műanyagból áll. A hulladék főként Törökországból, Spanyolországból, Olaszországból, Egyiptomból és Franciaországból származik.

A felhalmozódást és egyben a problémát részben az okozza, hogy a tenger közelében nem biztosítottak a hulladékdepók, a folyóknál lévő illegális szemétlerakók miatt pedig rengeteg műanyag szemét kerül a tengerbe.

A WWF anyaga rámutatott arra is, hogy a probléma fő okozója, hogy a legtöbb partvidéki országban hiányos a hulladékgazdálkodás. A folyók ezért a szemetet a tengerbe szállítják, elsősorban a Nílus, a Pó, az Ebro és a török Ceyhan és Seyhan folyók.

Mindez most nagyon szomorú hatással volt Horvátország turisták által leginkább kedvelt üdülővárosára, Dubrovnikra is. A Severe Weather Europe Facebook-oldalára töltötték fel az alábbi képet, amelyen az látszik, hogy a város tengerpartját valósággal elöntötte a műanyag szemét. A leírás szerint a nagy mennyiségű műanyag szemetet a tengerről a szárazföld felé fújó, közepes erejű délkeleti szél, a jugó mosta partra.

Elárasztotta a műanyagszemét a legkedveltebb horvát üdülővárost

Forrás: https://www.portfolio.hu/vallalatok/elarasztotta-a-muanyagszemet-a-legkedveltebb-horvat-udulovarost.312731.html

Jógaharisnyákból származó mikroműanyaggal van tele a delfinek gyomra a Brit-szigeteknél

Átvéve a QUBIT.HU-ról

2019. 02.01.

A műanyagszennyezés átfogó és növekvő veszélyt jelent a tengeri ökoszisztémákra: az 5 milliméternél kisebb átmérőjű mikroműanyagok a Föld legtávolabbi, a civilizációs ártalmaktól látszólag érintetlen pontjain is szennyezik a környezetet.

Az Exeteri Egyetem ökológusai és tengerbiológusai átfogó vizsgálatot végeztek az óceáni tápláléklánc csúcsán álló tengeri emlősöket fokozottan veszélyeztető plasztikhulladékkal kapcsolatban. A Nature folyóiratba január 31-én megjelent tanulmány beszámol a Brit-szigetek partjai mentén élő 10 delfin- és bálnafajra kiterjedő kutatás eredményeiről.

Jógaharisnya és zokni

A kutatók arra jutottak, hogy a vizsgált fajok minden egyedének emésztő traktusában volt kisebb-nagyobb mennyiségű mikroműanyag. Az elsősorban a gyomorban, kisebb részben a belekben megtalált maradványok 84 százaléka valamilyen plasztik szál volt, a fennmaradó rész pedig műanyagtörmelék.