Fizikai aktivitással csökkenthető a memóriaromlás

Infostart / MTI

2019. január 9. 22:20

A fizikai aktivitás csökkentheti az Alzheimer-kór okozta emlékezetvesztés mértékét egy brazil tanulmány szerint. A kutatóknak sikerült meghatározniuk a kapcsolatot a betegség alakulása és az irizin nevű, a test által fizikai aktivitás során termelt hormon szintje között.

Az Alzheimer kór könnyebben megelőzhető, mint gondolnánk

Átvétel Szendi Gábor engedélyével a Tények-tévhitek hírlevélből

Georgia Ede: Preventing Alzheimer’s Disease May Be Easier Than You Think

Fordította:Váradi Judit

Új megvilágításban a memóriaproblémák eredendő okai

Nincs rosszabb, mint öregségünk 10-15 évét elbutulásban leélni. Az Alzheimer-betegség a 20-21. század betegsége, korábban alig létezett. Azaz, a betegség okát mi teremtettük, és így mi is tudjuk megszüntetni.

Inzulinrezisztenciája van?

Nincs egyedül, ha ezt nem tudja. Ez talán a legfontosabb kérdés, amit a testi- lelki egészségünkről tudni szeretnénk – mégis a legtöbbünk, még sok orvos sem tudja rá a választ. Az Egyesült Államokban járványos méreteket öltött az inzulinrezisztencia: a lakosság több, mint fele inzulinrezisztens. Az inzulinrezisztencia hormonális állapot, amely a szervezet minden zugában megágyaz a gyulladásnak és a túlnövekedésnek, megszakítja a normális koleszterin- és zsíranyagcserét, és fokozatosan szétrombolja a szénhidrát-feldolgozó képességünket. Az inzulinrezisztencia rengeteg nemkívánatos betegség kockázatát fokozza, mint például az elhízás, szívbetegség, rák és a 2-es típusú cukorbetegség. Még ennél is rémisztőbb, amit a kutatók már megértettek, hogy az inzulinrezisztencia áll a legtöbb közönséges Alzheimer betegség hátterében.

Az időskori enyhe kognitív romlás megelőzhető: számítógép-használattal, barkácsolással, társas tevékenységgel, játékkal

„Kutatócsoportunk úgy találta, hogy azoknak a személyeknek, akik ezeket a tevékenységeket hetente legkevesebb egyszer vagy kétszer végezték, kevésbé hanyatlott a kognitív képességük, mint azoknak, akik ugyanezt a tevékenységet csak havonta kétszer-háromszor – vagy ennél is kevesebbszer – végezték” – mondta Yonas Geda pszichiáter és magatartás-idegtudós, a Mayo Klinika munkatársa.

Ezek a mentálisan stimuláló tevékenységek védik – még idős korban is – az agyat az enyhe kognitív képesség-romlástól. (Az enyhe kognitív képesség-romlás egy közbülső állapot a normális öregedés és az elbutulás között.)

Vannak idős emberek, kitűnő memóriával, akik a plakkok és tau-fehérjék ellenére sem lettek Alzheimer-kórosak

90 éves, és  ennél is idősebb emberek – akiknek kitűnő volt a memóriájuk halálukig – agyában olyan elváltozásokat találtak, ami az Alzheimer-kór kifejlett stádiumára jellemző.

„Ez elképesztő” – mondta a Northwestern University kutatásvezetője, Changiz Geula professzor az amerikai Idegtudományi Társaság éves konferenciáján. „Sohasem vártuk volna. Ez arra figyelmeztet bennünket, hogy vannak olyan tényezők, amelyek megvédték az agyukat és a memóriájukat az Alzheimer-betegségtől.”

Létezhet Alzheimer-kór olyan idősek agyában, akiknek kiváló a kognitív teljesítménye…?

Az alacsony dózisú sugárzás – CT — olyan elváltozást kelt az agyban, ami hasonlít az Alzheimer-kórra

A Dél-Dán Egyetem kutatója, Stefan J. Kempf azt mondja, életbe vágóan fontos kutatni ezt a tényezőt, amely esetleg az Alzheimer-kór mögött áll, mert a következő évtizedben várhatóan meredeken nőni fog az Alzheimer-betegek száma.

Mióta az ionizáló sugárzással működő orvosi berendezések használata elterjedt, és egyre többet utazunk repülőgéppel, a sugárzás okozta kognitív romlás lehetőségét is ideje volt vizsgálat tárgyává tenni.

A nemzetközi összefogással létrejött kutatás kimutatta, hogy az alacsony dózisú ionizáló sugárzás olyan molekuláris változásokat hoz létre az agyban, ami az Alzheimer-kórra hasonlít.

Gyorsabban tanulnak az egerek, ha fahéjat kapnak

„A lassan tanuló egerek jelentős fejlődésen mentek át a fahéj-kezelés hatására” – mondta Dr. Kalipada Pahan, a Rush University kutatója.

„Például, egy ‘rosszul tanuló’ egérnek 150 másodpercbe telt megtalálni a megfelelő helyet (ahol elrejtették a táplálékot) a Barnes labirintus-tesztben. De egy hónapos fahéjjal való kezelés után a rosszul tanuló egér 60 másodpercen belül megtalálta a rejtekhelyet.”

A kutatás szerint a fahéj hatása főként a szervezetben való lebomlásakor keletkező nátrium-benzoátnak köszönhető.

Váratlan fordulat: az Alzheimer-kórt okozó fehérje tartja karban a szemet és az izmokat

Az amiloid prekurzor protein (APP), amelynek az Alzheimer-kór kifejlődésében fő szerepet tulajdonítanak, fontos szerepet tölt be a szem és az izmok egészségében, állítja egy tanulmány, amely a FASEB* Journal-ban jelent meg.

“Reméljük, hogy felfedezésünk kiterjeszti majd ezen APP-hez kötődő fehérjék normális funkciójának az értelmezését” – mondja Jaehong Suh (Massachusetts General Hospital, Boston). “Ebből a kutatásból megtalálhatjuk a kulcsot az okokhoz – és a hatékony kezeléshez – olyan betegségekre, mint a szürke hályog, a veleszületett izomgyengeség és az Alzheimer-kór.”

Hogyan csökkenthetjük kockázatunkat a félelmetes Alzheimer-kórra?

Dr. Mercola interjúja Dr. David Perlmutterrel

Minthogy nincs kezelési mód az Alzheimer-kórra, a megelőzésére kell fektetnünk a hangsúlyt. A demencia fő okai olyan életmódi tényezők, mint az egészséges zsírok kerülése és a szénhidrátban bővelkedő étrend. Az alábbi lista tartalmazza azt a táplálkozási stratégiát, amely egészségesen tartja az agyat öreg korban is.

Az Alzheimer-kór és a stressz

Az Alzheimer-kórnak kevesebb, mint tíz százaléka genetikai eredetű – mondják a Max Planck Pszichiátriai Intézet (München) kutatói. A többi eset kialakulásához vezető tényezők  javarészt ismeretlenek.

Epidemiológiai kutatások alapján feltételezték, hogy a stressz és a stressz idején kibocsátott hormonok felgyorsítják az Alzheimer-kór kifejlődését, a kór biokémiai és viselkedési jellegzetességeit.

A Max Planck Intézet kutatói állatkísérleteikkel kimutatták, hogy a stresszhormonok nagy arányú kibocsátása  az abnormális tau-fehérjék felszaporodásához és végül  emlékezetvesztéshez vezetett az agyban (a hippokampuszban és a prefrontális kortexben).

Az ingergazdag környezet véd az Alzheimer-kór ellen

Dennis Selkoe, a Brigham and Women’s Hospital Neurológiai Betegségek Központjának igazgatója állatkísérletekkel bizonyította, hogy az ingergazdag környezet, a hosszas, intenzív stimulációjával, és főként a rendszeres, új tevékenységekkel késlelteti az Alzheimer-kór tüneteinek megjelenését.

Az űrutazás felgyorsítja az Alzheimer-kór kifejlődését

A PLOS ONE folyóiratban megjelent tanulmány szerint az űrt betöltő kozmikus sugárzás, amely a hosszabb űrutazások alkalmával folyamatosan ‘bombázza’ az űrhajósokat, az agy károsodását okozza, és felgyorsítja az Alzheimer-kór kialakulását.

„A galaktikus kozmikus sugárzás nagy veszélyt jelent a jövő űrhajósaira” – állítja  M. Kerry O’Banion, a University of Rochester Medical Center neurobiológia professzora.