Súlyosan szennyezettek antibiotikummal a világ legnagyobb folyói, a Duna különösen az

Átvéve a 444.hu-ról

Rényi Pál Dániel

2019. május 27., hétfő 12:10

Egy friss nemzetközi tanulmány összesítése szerint több száz folyót érint a világon az egyre súlyosabb antibiotikum-szennyezés.

Az antibiotikum-szennyezés egyik legkárosabb hatása, hogy a baktériumok ellenállóvá válnak a gyógyszeres hatóanyagokkal szemben – szuperbaktériumok lesznek belőlük -, és ezáltal az antibiotikumok elveszítik gyógyító hatásukat.

A probléma súlyosságát szemlélteti, hogy az ENSZ szerint ha a tendencia folytatódik, és az antibiotikum-rezisztens baktériumok tovább szaporodnak, az 2050-re akár 10 millió ember halálát is okozhatja.

Botulinum-toxint hordozhat egy közönséges bélbaktérium?

A súlyos idegmérgezést, botulizmust okozó toxinhoz (amely a Clostridium botulinum baktériumban található) nagyon hasonló természetes méreganyagot találtak a kutatók egy teljesen más típusú bélbaktériumban.

Úgy tűnik, a botulinum toxin képes volt »átugrani« az Enterococcusba.

Az Enterococcus egy nagyon ellenálló mikroba, amely az összes szárazföldi állat bélcsatornájában – beleértve az embert is – megtalálható, és általában nem okoz problémát. De épp az ellenálló képessége tette ezt a baktériumot képessé arra, hogy a gyógyszereknek ellenálló fertőzéseket okozzon, főként a kórházakban, ahol az antibiotikumok használata felborítja a bélmikrobák természetes egyensúlyát.

A bélflóra befolyásolja a gyógyszerek hatását

Az antibiotikumok és a baktériumölő gyógyszerek, amelyek megváltoztatják a bélflórát – valamint az emberek közötti genetikai különbségek is – hatással lehetnek a gyógyszerek lebontására, kiürítésére, sőt, a mellékhatásokra is.

Egy antibiotikum-kúra hatása a bélbaktérium-összetételre egy évig is fennállhat

Egy amszterdami kutatóközpont ( Academic Centre for Dentistry) professzora vezette azt a kutatást, amely egészséges angol és svéd felnőtteken vizsgálta a kérdést: mi történik a bélcsatornájukban, illetőleg a szájüregükben, ha különböző antibiotikumokat rendelnek nekik.

A kísérleti személyeknek (66-an voltak) egy teljes antibiotikum terápiát kellett végigvinniük. Négy antibiotikum fajta valamelyikét kapták véletlenszerűen: ciprofloxacint, clindamycint, amoxicillint, minocyclinet – illetve placebót.

Az antibiotikumok rombolják a bélfal sejtjeit is

Az Oregon Állami Egyetem kutatói rájöttek, hogy sokkal nagyobb pusztítást képes végezni az antibiotikum a bélben, mint eddig gondolták.
Azt eddig is tudtuk, hogy az antibiotikumoknak vannak mellékhatásaik, hogy a gyomor és bélrendszerben elpusztítják a hasznos baktériumokat. A tudósok azt is gyanították, hogy az antibiotikumok gyakori használata kihat az immunrendszeren kívül a glükóz anyagcserére, a táplálék felszívódására, az elhízásra, a stresszre, a viselkedésre.
„Az elmúlt évtizedben egy egészen új világ tárult fel előttünk az antibiotikum-használattal kapcsolatban, most ezt a világot készülünk felfedezni”- mondja Andrey Morgun, az egyetem munkatársa.
„A legtöbb ember azt gondolja, az antibiotikumok csak a bél baktériumflóráját pusztítják, és ezzel csökkentik az immunrendszer működését. Valójában ez csak egy harmadát teszi ki a rombolásnak, mert megölik a bélfal sejtjeit is. Pedig ez a táplálék felszívódásának helye, része az immunrendszerünknek, és vannak egyéb, az egészségünk szempontjából igen fontos biológiai funkciói is.”