Ukrajna akkor kezd nemzetközi egyeztetést atomerőművei élettartam-hosszabbításáról, amikor már jórészt megtörtént…

A Magyar Természetvédők Szövetségének sajtóközleménye

Környezetvédő szervezetek évek óta tartó nyomásának hatására úgy tűnik, Ukrajna hajlandó nemzetközi konzultációkba kezdeni elöregedő atomerőművei élettartamának meghosszabbításáról. A történetnek azonban vannak szépséghibái.

Ukrajna szomszédai – így Magyarország is – nemrég az ukrán kormánytól levélben tájékoztatást kaptak a Dél-ukrajnai és a Zaporizzsjai atomerőművek környezeti hatásvizsgálatáról és élettartamuk meghosszabbításáról. Ezeket az információkat a felelős minisztériumok a napokban teszik közzé és mindenki számára véleményezhetők lesznek – ahogy erről az Espooi egyezmény is rendelkezik. Ez nagy előrelépés ahhoz képest, hogy az ukrán kormány eddig tagadta, hogy atomerőműveinek bármilyen határon átnyúló hatása lehetséges volna, ami Csernobil után nehezen hihető.

Csernobil verte be az utolsó szöget a német atom koporsójába

Átvétel a Greenfo.hu-ról

A gőzerővel zajló német Energiewende a közhiedelemmel ellentétben nem egy újkeletű hóbort. Németországban már a hetvenes években elindult a gondolkodás arról, hogy ki kéne szállni az atomenergiából. Az ex NDK-ban a greifswald-i szovjet típusú erőművet 1990-ben leállították – úgy, hogy az utolsó blokk éppen akkor épült fel, tehát egy percet sem üzemelt. A leszerelés azóta is tart, és egyelőre nem látni a végét.

Az 1986-os csernobili katasztrófa, amikor Németország nagy része a radioaktív felhő alá került, végképp az atom ellen fordította a német társadalmat. Az antinukleáris mozgalomból kinőtt a zöld párt, amelyik később, kormányra kerülésekor a szociáldemokratákkal koalícióban 2000-ben átvitte a parlamenten az atomerőművek leállításáról szóló törvényt.