Az ‘égből potyognak’ a földre a vírusok

Elképesztő mennyiségű vírus kering a Föld légkörében – állítják a kutatók.

Nagyobb mennyiségben a vírusok, kisebb mennyiségben a baktériumok tesznek meg hatalmas távolságokat – több ezer kilométert – az időjárási zónák feletti troposzférában, mielőtt a Föld felszínére lehullanának, a Szaharában keletkező porviharokkal vagy az atlanti-óceánról jövő esőzés következtében.

Reklámok

A generációk közötti baktérium-átadás előnyösebb

A baktériumok, amelyeket a gyerekek közvetlenül a szüleiktől kapnak, kedvezőbbek az egészségükre, mint amit a környezetükből szereznek be – állítják az Oxford University kutatói.

Antibiotikum hatására az ártalmas baktériumok nemcsak ellenálló képességet fejlesztenek ki, de gyorsabban is szaporodnak

A University of Exeter kutatói E.coli* baktériumokat tettek ki antibiotikus kezelés hatásának – nyolc kezelést végezve, négy napon át. Az lett az eredménye, hogy minden egyes kezeléssel tovább nőtt az antibiotikum-rezisztencia.

* az E.coli komoly gyomorfájdalmat, hasmenést és veseelégtelenséget okozhat

Ezt az eredményt várták a kutatók, de az már meglepetést okozott, hogy a mutálódott baktériumok gyorsabban szaporodtak, mint mielőtt az antibiotikummal találkoztak volna, és háromszor akkora populációt alkottak,

Hogyan kerül a táplálékláncba a mérgező metilhigany?

A Harvard Egyetem kutatói miközben a vízi erőművek környezeti hatását értékelték, pontosabban előre kikalkulálták a labradori (Kanada) Muskrat Falls vízi erőmű hatását, amely miatt 2017-ben, amikor üzembe lép, óriási területet fognak vízzel elárasztani, erre is rájöttek.
Nem mellékesen, a tervezett tó túlnyomó része az inuitok földjén, Nunatsiavutban fekszik, és az inuitok elsődleges élelemforrása a Melville-tó, amely folyásirányban lefelé van az elárasztott területtől, ahol a Sarki-tengerbe ömlik.

Elsie Sunderland professzor, aki környezeti engineering és környezet-egészségügyi kérdésekkel egyaránt foglalkozik, azt állapította meg, hogy a vízi erőművel kapcsolatos elárasztás sokkal több metilhiganyt juttat be az ökoszisztémákba, mint a klímaváltozás.

A szociális konfliktusok megoldása a kulcs a közösség túlélésében

A bakteriális közösségek ugyan nem emberi közösségek, de ott ugyanúgy előfordulnak konfliktusok, és azoknak ugyanúgy kezelniük kell az egyedek önzését, mint az emberi társadalomban. Ugyanis kizárólag a saját túlélésük és reprodukciójuk az egyetlen cél, ami vezérli őket.

Viszont a baktériumközösségek a ‘közjót’ tartják szem előtt, amikor megoldják az egyedek közti konfliktusokat, hogy biztosítsák az egész közösség túlélését.

Egészséget hozó baktériumok – az anyatejben

A zürichi Élelmiszer, Táplálkozás és Egészség Intézet professzora, Christophe Lacroix és csapata ugyanazt a Bifidobacterium breve törzset, és a Clostridium baktériumnak ugyanazt a néhány típusát találták meg az anyatejben, mint az anya és az újszülött székletében.

Nehezebb a higanyt eltakarítani a környezetből, mint eddig gondolták

A higany sorsát kutatók úgy képzelték, hogy a baktériumok nem tudják az elemi higanyt átalakítani metilhigannyá, mert az párolog és kevéssé reakcióképes. Úgy vélték, ahelyett, hogy mérgezőbb alakot öltene az elemi higany, átbuborékol a vízen, és szétoszlik. A higany-oxidot elemi higannyá változtatva, remélték, hogy el lehet hárítani a metilhigany keletkezésének – a mérgezésnek – veszélyét az élővizekben.

Az Oak Ridge National Laboratory-nak több tudományág képviselőiből álló kutatócsoportja azonban felfedezett két fontos gént, amelyek a baktériumokban a higany-oxid metilhigannyá való átalakításáért felelősek.

Az Amazonas folyó két hét alatt lebontja a fakérget, ágakat

A tudósok sokáig úgy vélték, hogy az esőerdőben keletkező szén leúszik az Amazonas folyón, és az óceán mélyén rakódik le.

A Washington Egyetem kutatói már vagy három évtizede foglalkoznak az Amazonas folyóval, tíz évvel ezelőtt kimutatták, hogy a folyó nagy mennyiségű széndioxidot bocsát ki. Már csak az maradt rejtély, hogyan lehetséges ez, ha a kéreg és az ágak nem emészthetők a folyókban élő baktériumok számára.

A Nature Geoscience-ben megjelent tanulmányukban a kutatók megoldják a rejtélyt: bebizonyítják, hogy a fás anyagot is csaknem teljes egészében megemésztik az Amazonas folyó baktériumai, ez okozza a folyó ‘kilégzését’.