A bélmikrobák szünetmentes munkanapja

A bélcsatornában élő mikrobáknak is megvan a maguk napi rutinja. A napjukat elkezdik a bélcsatorna egy bizonyos részén, néhány mikrométert odébb mennek, majd visszatérnek eredeti helyükre.

Egy új kutatás kiderítette, hogy ez a kicsi mozgás befolyásolja a gazdaszervezet napi – cirkadián – ritmusát, azzal hogy eltérő mikrobáknak (és azok anyagcsere-termékeinek) teszi ki a bél szövetét az idő múlásával. Ha megszakad ez az oszcilláló mozgás, az hatással van a gazdaszervezetre.

Reklámok

Összefüggést találtak a bél megváltozott baktériumflórája és a krónikus fáradtság szindróma között

Mint a neve is mutatja, a krónikus fáradtság szindrómát az extrém fáradtság jellemzi, ami a pihenéssel sem javul.

Az állandó fáradtság mellett jellegzetes tünete lehet még a kipihentséget nem hozó alvás, a fejfájás, az ízületi fájdalmak, a nyaki vagy a hónalji nyirokmirigyek fájdalma, koncentrálóképességgel, memóriával fennálló problémák, súlyos kimerültség fizikai aktivitás vagy mentális igénybevétel hatására.

Ha a fenti tünetek közül négy vagy több legalább hat hónapja fennáll, akkor szokták diagnosztizálni a krónikus fáradtságot.

Hogyan változik a bélcsatornánk életünk folyamán?

Az angliai Norwich Egyetem elvégezte az első, részletes vizsgálatot bélcsatornánkról: milyen változásokon megy keresztül, ahogy öregszünk, és miként érinti ez az egészségünket.

A bélmikrobák úgy fejlődtek, hogy vezérelni tudják táplálék-választásunkat

Science fiction-nek hangzik, de így van: a bennünk levő baktériumok befolyásolják, milyen táplálék után sóvárgunk, szabályozzák a hangulatunkat, hogy rávegyenek minket, azt együk, amit ők kívánnak, és igen gyakran meghízlalnak bennünket.

Az edzés megnöveli a bélbaktériumok változatosságát

Nagy jelentősége van a bélbaktériumok diverzitásának  a hosszú távú egészségre, mondja a szerző, Dr. Georgina Hold (Aberdeen University, UK), mert  baktériumok trilliói élnek a bélcsatornánkban, amelyeknek összetételétől függ, mennyi energiát tudunk kinyerni az elfogyasztott élelemből.

Hogyan véd meg a rostban gazdag táplálék az elhízástól és a cukorbetegségtől?

 

Jó húsz éve tudják már a tudósok, hogy a rostban gazdag táplálkozás megvéd az elhízástól és a cukorbetegségtől, csak a mechanizmusára nem sikerült rájönni.

Az édes gyümölcsök és sokféle zöldség (például a káposzta, a feketegyökér, a babfélék) fermentálódó (erjedő) rostokat tartalmaznak. Ezek a rostok nem emészthetők közvetlenül: a vastagbélben élő baktériumok erjesztésével alakulnak át rövid láncú zsírsavakká, propionáttá és butiráttá, amit már asszimilálni tud a szervezetünk.

Gilles Mithieux (Université Claude Bernard Lyon 1) és francia-svéd kutatókból álló csoportja azt feltételezte, hogy a védő mechanizmus összefüggésben lehet a vastagbélnek a glükóztermelő képességével.

A vastagbél valóban képes ezt a fajta cukrot szintetizálni, és a véráramba engedni étkezések közben és éjszaka. A glükóznak azonban különleges tulajdonsága van: érzékelik a vastagbélből kijövő ér falában lévő idegsejtek, és jelzést küldenek az agynak. Válaszul az agy egy sor – cukorbetegség és elhízás ellen védő hatást vált ki: csökken az éhségérzet, az energiafelhasználás fokozódik és a máj kevesebb glükózt termel.

Összefüggést találtak az autizmus tüneteinek javulása és a bélben élő mikrobák között

A Cell (Sejt) folyóiratban megjelent írás, amely arról számol be, hogy a jótékony hatású baktériummal táplált egérnek javultak az autizmus-szerű tünetei, megerősíti a bélcsatornában élő mikrobák és az agyban végbe menő tevékenység között fennálló kapcsolatot.

Sőt, azt is kimutatja, hogy egy speciális probiotikum képes lehet visszafordítani az autizmus-szerű viselkedést az egér esetében.

A bélbaktériumok a szervezet részeként segítenek stabilan tartani a vérnyomást

„A bélbaktériumok szemlátomást hozzájárulnak a vérnyomás szabályozásához és az emberi egészséghez – bármennyire meglepően hangzik is” – jelentette ki Jennifer Pluznick fiziológus a Johns Hopkins Egyetemen. ”Nagyon sok megtanulni valónk van még erről a mechanizmusról, de néhány résztvevőjéről már tudunk, és arról is, azok hogyan működnek együtt.”

Néhány éve egy ‘szerencsés véletlen’ folytán Pluznick felfedezett a vesében egy szagérzékelő fehérjét, olyat, amilyen az orrban található. Ezek közül a fehérjék közül egyre, a szagérzékelő receptor 78-ra (Olfr78) koncentrálva, beazonosította azt a veseartériában, majd a kisebb erek falában szerte a testben: a szívben, a rekeszizomban, a vázizomban, a bőrben.

Amikor a bélflórát alkotó baktériumok egyensúlya fölborul…

Az emberi bélflóra számos, különböző mikroba-közösségből áll, ezek között és a bélfal sejtjei között együttműködés van: a baktériumok segítenek a tápanyagok kinyerésében és az immunrendszer funkcióinak teljesítésében.

Ha hiányoznak a mikroba-közösségek, a bél-nyálkahártya hiányosan működik. Ami fontos ebben a kapcsolatban, nem minden mikroba képes fenntartani az egyensúlyt, biztosítani az immunvédelmet.

A bél baktériumközösségei összetételének felborulását – amit a kutatók diszbiózisnak neveznek – már régebben kapcsolatba hozták a bélbetegségekkel, beleértve a gyulladásos bélbetegséget és a vastagbél-, végbélrákot is.