Hogyan védi meg a bor az idegsejteket?

Félreértések elkerülése végett: a túlzott alkoholfogyasztás nem tartozik az idegsejt-védő tevékenységek körébe. Kizárólag a mérsékelt borfogyasztásról beszélnek a kutatók, amikor hangsúlyozzák a bor áldásos hatását az öregedéssel járó kognitív romlás késleltetésére, illetve a Parkinson-kór és az Alzheimer-kór kialakulására, ezekre az idegrendszeri degeneratív betegségekre.

Dr. Esteban-Fernández és munkatársai a madridi Táplálkozástudományi Kutató Intézetből a bor idegrendszert védő hatásának molekuláris mechanizmusát vizsgálták.

Ahelyett, hogy közvetlenül a bort vizsgálták volna, azokat a vegyületeket nézték meg alaposabban, amelyek a bor emésztőrendszerben való lebontása után visszamaradnak.

A napozás áldás – vagy átok?

Több időt kellene tölteni a napon – az egészségünk érdekében, mondja Joseph Mercola a neves amerikai orvos-természetgyógyász, méghozzá a nap különböző időszakaiban élvezve a napsugarakat.

Szervezetünk ugyanis eltérő fényviszonyokhoz alkalmazkodott: a változó nappali fényhez, és az esti sötétség előtti vörös fényhez. Az ablak üvege kiszűri az UVB (az ibolyán túli B) sugarakat, és mivel kizárólag az UVB sugarak hatására termelődik a D-vitamin, a lakásban kimaradunk a D-vitamin áldásos hatásaiból.

Ha nem akarunk tudomást venni a napfénytől való biológiai függésünkről, biztosítjuk magunk számára a gyenge egészségi állapotot – ugyanis a fény különféle hullámhosszaira egyaránt szükségünk van.

A napfény megközelítőleg 1500 hullámhosszú fényt tartalmaz.
Gyakorlatilag lehetetlen reprodukálni a napfény teljes spektrumát egy szoláriumban.