Az embert boldogabbá teszi már egy csekély nagylelkűség is

Az az ember, aki mindig önérdekből cselekszik, kevésbé boldog – állítják a Zürichi Egyetem kutatói.  De ha csak megígéri is magának, hogy nagylelkűbben fog viselkedni, már az is elég ahhoz, hogy olyan változást indítson el az agyában, ami boldogabbá teszi.

A bölcs emberek már hosszú ideje mondják, hogy az, aki felebarátai jóllétéről gondoskodik, boldogabb, mint az, aki csak önmagára gondol.

Ha jót tesz egy másik emberrel, attól őt magát egy kellemes érzés – a viselkedéstudósok szerint:  ‘meleg ragyogás’ –  tölti be.

Philippe Tobler és Ernst Fehr, a Zürichi Egyetem munkatársai azt keresték, hogyan kommunikálnak az egyes agyterületek  eközben az érzés közben. Bepillantást nyertek ezáltal az altruizmus és a boldogság összefüggésébe.

Mi a boldogság – tudományosan?

A Kiotói Egyetem kutatói a mágneses rezonanciás felvételeket használták a boldogság forrásának – vagyis inkább helyének – megkeresésére.

Fizikai aktivitás, meditáció, önsegítő könyvek bújása – mindnyájunknak megvannak a magunk módszerei arra, hogyan segítsük elő a saját boldogságunkat. De valójában azt sem tudjuk igazán, mit jelent a boldogság.
Wataru Sato és munkatársai a neurológia – idegtudomány – perspektívájából keresték rá a választ.

A felnőttek egyre kevésbé boldogok

A San Diego State University kutatói azt állítják, hogy a harminc év fölötti emberek nem olyan boldogok, mint régebben, ellenben a tizenévesek és a fiatalok boldogabbak, mint bármikor.