A levegő mikropor-szennyezettsége növeli a cukorbetegség kockázatát

Átvéve az inforadio.hu-ról

Infostart / MTI 2018. július 4.

Amerikai tudósok szerint a mikroszemcsés légszennyezettség kapcsolatba hozható a cukorbetegség kialakulásával, már a határérték alatti mennyiségű szálló por is növeli a diabétesz kockázatát.

Reklámok

Magasabb a kockázata a 2. típusú cukorbetegségre, ha túl kevés gabonafélét fogyaszt

A glutén egy növényi fehérje, ami megtalálható a búzában, rozsban, árpában, ez ad rugalmasságot és rágható állagot a kenyérnek és a különféle sült tésztáknak. A népesség egy kis hányada nem bírja megemészteni a glutént gluténérzékenysége vagy cöliákia betegsége miatt, de a gluténmentes étrend kezd népszerűvé válni olyan emberek között is, akik nem gluténérzékenyek. Bár egyelőre nincs arra  bizonyíték, hogy a gluténfogyasztás csökkentése jót tenne az egészségnek hosszabb távon.

Sőt, ellenkezőleg: a gluténfogyasztás a 2. típusú cukorbetegség kialakulásának alacsonyabb kockázatával jár – az American Heart Association tudományos ülésszakáról kiadott közlemény szerint.

A csodatévő hagyma…

Dr. Joseph Mercola írása nyomán

A hagymának rengeteg a jó tulajdonsága: segít egészségesnek maradni, elkerülni a rákot, a szív- és érbetegségeket, a cukorbetegséget.

A hagyma rákellenes vegyületei: kvercetin, antocianin, szerves kénvegyületek és diallil diszulfid (DDS), S-allylcisztein (SAC), S-metilcisztein (SMC) és onionin A (ONA).

Az onionin A-ról nemrégiben állapították meg, hogy védelmet nyújt az epiteliális petefészekrák ellen, ami a petefészekrák leggyakoribb típusa.

A betegek 80 százalékánál visszatér a betegség a kemoterápiás kezelés után, az onionin A azonban lelassítja a  petefészekrák növekedését, és fokozza a rákellenes gyógyszerek hatását. A kutatók azt is megfigyelték, hogy az onionin A közvetlenül megakadályozza a rákos sejtek burjánzását.

Minél erősebb íze van a hagymának, annál hatékonyabb a rák elleni védelemben – állapították meg a kutatók.

A hétköznapok eltérő ritmusa – a korán kelés – árt az anyagcserének

Patricia M. Wong kutatásvezető (University of Pittsburgh) azt mondja, hogy még a kisebb eltérések is az alvás rendjében anyagcsere betegséget okozhatnak egészséges, dolgozó felnőtteknél.

A 2011. évi alvás-felvétel azt mutatta, hogy az amerikaiak 43 százaléka ritkán – vagy soha – nem alszik jól hétköznapokon. 95 százalékuk ébresztőórára/mobiltelefonra ébred. Tíz közül nyolc amerikai, aki nem tudja kellően kialudni magát, saját bevallása szerint, morcos lesz.

A szójaolaj egyértelműen hízlal

A University of California (Riverside) kutatói állatkísérletekkel kimutatták, hogy a nagyobb mennyiségű szójaolaj fogyasztása nagyobb súlynövekedéssel – és gyakoribb cukorbetegséggel – jár, mint a magas fruktóz-tartalmú diéta (a sok üdítőitallal és feldolgozott élelmiszerrel), és mind a kettő külön-külön jobban hizlal, mintha  sok kókuszolajat ennénk. A kutatók egereket etettek négyféle táplálékkal, amelyek mindegyike 40 százalék zsírt tartalmazott, hasonlóan a mai amerikai táplálkozáshoz. A szójaolajjal gazdagított diétán élő egerek majdnem 25 százalékkal több súlyt szedtek magukra, mint a kókuszolajon élők, és 9 százalékkal többet, mint a hozzáadott fruktózzal táplált egerek. “Nagy meglepetést okozott az eredmény: az, hogy a szójaolaj több elhízásnak és cukorbetegségnek volna az oka, mint a fruktóz.”

Hogyan véd meg a rostban gazdag táplálék az elhízástól és a cukorbetegségtől?

 

Jó húsz éve tudják már a tudósok, hogy a rostban gazdag táplálkozás megvéd az elhízástól és a cukorbetegségtől, csak a mechanizmusára nem sikerült rájönni.

Az édes gyümölcsök és sokféle zöldség (például a káposzta, a feketegyökér, a babfélék) fermentálódó (erjedő) rostokat tartalmaznak. Ezek a rostok nem emészthetők közvetlenül: a vastagbélben élő baktériumok erjesztésével alakulnak át rövid láncú zsírsavakká, propionáttá és butiráttá, amit már asszimilálni tud a szervezetünk.

Gilles Mithieux (Université Claude Bernard Lyon 1) és francia-svéd kutatókból álló csoportja azt feltételezte, hogy a védő mechanizmus összefüggésben lehet a vastagbélnek a glükóztermelő képességével.

A vastagbél valóban képes ezt a fajta cukrot szintetizálni, és a véráramba engedni étkezések közben és éjszaka. A glükóznak azonban különleges tulajdonsága van: érzékelik a vastagbélből kijövő ér falában lévő idegsejtek, és jelzést küldenek az agynak. Válaszul az agy egy sor – cukorbetegség és elhízás ellen védő hatást vált ki: csökken az éhségérzet, az energiafelhasználás fokozódik és a máj kevesebb glükózt termel.

Egészben, rostostul egészséges enni a gyümölcsöket, nem csak a gyümölcs levét fogyasztani

“A gyümölcsöket ajánlják a cukorbetegség megelőzésére, de a korábbi kutatások vegyes eredményt hoztak a teljes gyümölcsfogyasztást illetően. Eredményeink bizonyítékul szolgálnak, hogy bizonyos gyümölcsök speciálisan jótékony hatásúak a cukorbetegség kockázatának csökkentésében” – mondja a British Medical Journalban megjelent tanulmány egyik szerzője, Qi Sun (Brigham and Women’s Hospital).