Rövidebb és mélyebb lett a Duna – de miért baj ez?

Infostart

2020. június 2. 20:13

Az emberi beavatkozások nyomán jelentősen csökkent a Duna hordalékmennyisége, rövidebb és keskenyebb lett, a medre lesüllyedt. A következmények életünk rendkívül fontos területeit érintik, ezért komplex beavatkozásra lenne szükség.

A Duna szabályozását is a XIX. század folyamán végezték el, elsődleges célja az árvízvédelem és a hajózhatóság biztosítása volt. A folyó átalakítása valójában folyamatos, az elmúlt csaknem száz év alatt új elemként még az energiatermelés lépett a képbe – írja a 24.hu.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem vezetésével kilenc Duna-menti ország kutatói vizsgálták az emberi beavatkozás hatásait a folyóra. A három évig tartó DanubeSediment projekt eredményeként számos, külön-külön régóta ismert probléma közös gyökerét sikerült immár tudományosan is igazolni:

a kulcs a Duna hordalék-háztartásában rejlik,

ami életünk rendkívül fontos területeit érinti: talajvíz, energiatermelés, hajózás, természeti környezet, horgászat, strandok, rekreáció, hosszan sorolhatnánk.

134 km-rel lett rövidebb a Duna az elmúlt kétszáz év alatt

Átvéve az index.hu-ról

– hj –

2020.05.12. 17:12

Az emberi beavatkozások miatt 134 kilométerrel lett rövidebb a Duna folyó hossza az elmúlt két évszázadban – olvasható a bajor környezetvédelmi hivatal által közzétett folyómeder-kutatásban.

A német kutatók adataiból kiderül: a 19. század óta, amikor a nagy közép-európai folyószabályozások kezdődtek, Európa második leghosszabb folyója nemcsak rövidebb lett eredeti hosszánál, hanem mintegy 40 százalékkal keskenyebb is.

Megint a kritikus szintet közelíti a Duna vízállása

Infostart

2020. január 27. 15:58

Ismét nagyon alacsony a Duna vízállása, a következő napokban tovább apadhat a folyó

A következő egy hét során várhatóan tovább csökken a Duna vízszintje Mohácsnál is, egyre inkább közelítve a hajózás szempontjából kritikus határnak számító 150 centiméterhez – írta a Pécsi Újság.

Mikroműanyag részecskék kutatása édesvizekben: Dunában, Balatonban, Zala folyóban

Átvéve a vg.hu-ról

2020. 01. 21. 11:54

Egy most záruló hazai K+F projekt során olyan mintavételi módszert fejlesztett ki egy független laboratórium, amellyel sokkal pontosabb és megbízhatóbb eredményeket kaphatunk a mikroműanyag koncentráció kutatása során.

A kutatást vezető Wessling Hungary Kft. szakemberei a Tisza és a Duna után a Balatonban és a Zalában is kimutattak mikroműanyagokat.

A paksi atomerőmű veszélyezteti a Duna élővilágát

Átvéve a nepszava.hu-ról

2019.08.01. 16:37

Kritikus hőmérsékleti sávba melegedett a Duna, emiatt riasztást adtak ki a paksi atomerőműre.

Az LMP közleményében felszólítja a kormányt, hogy ne játsszon a magyar emberek életével. A Paks2 beruházást le kell állítani, már csak azért is, mert hiába építik meg gigászi összegekért az új erőművet, a klímaváltozás miatt nem lehet majd használni.

Súlyosan szennyezettek antibiotikummal a világ legnagyobb folyói, a Duna különösen az

Átvéve a 444.hu-ról

Rényi Pál Dániel

2019. május 27., hétfő 12:10

Egy friss nemzetközi tanulmány összesítése szerint több száz folyót érint a világon az egyre súlyosabb antibiotikum-szennyezés.

Az antibiotikum-szennyezés egyik legkárosabb hatása, hogy a baktériumok ellenállóvá válnak a gyógyszeres hatóanyagokkal szemben – szuperbaktériumok lesznek belőlük -, és ezáltal az antibiotikumok elveszítik gyógyító hatásukat.

A probléma súlyosságát szemlélteti, hogy az ENSZ szerint ha a tendencia folytatódik, és az antibiotikum-rezisztens baktériumok tovább szaporodnak, az 2050-re akár 10 millió ember halálát is okozhatja.

Mi a helyzet az óbudai gázgyárnál? Szennyezik a Dunát vagy nem a szivárgó szennyezőanyagok?

Infostart / MTI 2018. november 6. 17:48

Nem mutatható ki a Duna vizében szennyezettség a volt óbudai gázgyárnál az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vizsgálata szerint, de a partfalból szennyező anyagok szivárgását észlelték.

Góra Zoltán, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vezetője az Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottságának keddi ülésén közölte, hogy

a vizsgálatok naftalin, arzén, benzol és benzolszármazékok szivárgását mutatták ki.

Vízerőműveket a Dunára?

Átvéve a greenfo.hu-ról

Hiába tabu Magyarországon a vízerőművek építése a Dunán, az alacsony vízállásra, amely egyre több kárt okoz a szállítási és turisztikai ágazatnak, nincs más gyógyszer – állítja a magyar logisztikai szervezetek szövetségének főtitkára.

A parlamentben kérdezték: Megspórolják az Óbudai Gázgyár kármentesítésére szánt pénzt?

Szabó Tímea (Párbeszéd) azt mondta, hogy az Óbudai Gázgyár területéről többek között cianid, arzén, higany, illetve cink áramlik a Dunába. Az anyagok koncentrációja egyes esetekben az egészségügyi határértéknek akár az ezerszeresét is meghaladja, ez pedig már a főváros ivóvízbázisát is veszélyezteti – tette hozzá.

A politikus azt kérdezte, hogy a kormány tovább halogatja-e a cselekvést és megspórolja a kármentesítésre szánt pénzt?

Vízlépcsőket a Dunára?

Átvéve az inforadio.hu-ról

Vízlépcsőkkel lehetne megelőzni az apályokat a Dunán

2018. október 19.

A következő időszakban sokkal hosszabb alacsony vízállással járó időszakra kell felkészülni a Dunán – közölte az InfoRádióban a Magyar Belvízi Fuvarozók Szövetségének elnöke. Bencsik Attila szerint erre fel kell készülni, a Dunán vízlépcsőket kell építeni.

A folyamatos hűtővíz ellátás biztosításához kisegítő szivattyúkat telepít a paksi atomerőmű a Duna rekord alacsony vízszintje miatt

Átvéve a portfolio.hu-ról

2018. október 17. 21:56

Szerdán a Duna alacsony vízállása miatt életbe lépett az intézkedési terv hármas fokozata a paksi atomerőműben.

Mikroműanyag a Dunában

Átvéve a Pénzcentrumról

2018. október 10.

A Dunában találták a legtöbb mikroműanyagot az eddig vizsgált hazai folyók közül: köbméterenként 50 részecskét.

Nemzetközi kutatások már bebizonyították, hogy a mikroműanyagok egyre nagyobb mennyiségben vannak jelen az óceánokban, tengerekben, kiemelt környezeti, élelmiszer-biztonsági és egészségügyi kockázatot jelentve. Éppen ezért a WESSLING Hungary Kft. partnereivel együtt az idén tavasszal azért indította el a Parányi Plasztiktalány (PPT) projektet, hogy a Duna és mellékfolyóinak mikroműanyagszintjét is megvizsgálják.

A Duna extrém alacsony vízállása miatt gond van a hajózással

Átvéve a vg.hu-ról

MTI – 2018.08.14.

A Duna extrém alacsony vízállása hátráltatja a hajózást, az árufuvarozók kapacitásuk egyharmadát tudják csak kihasználni, a személyszállító hajók forgalmát korlátozták, a kikötők kihasználtsága is csökken.

Bencsik Attila, a Magyar Belvízi Fuvarozók Szövetsége elnöke katasztrofálisnak nevezte a Duna mostani vízszintjét a vízi áruszállítással foglalkozó vállalkozások számára. A Duna egyes szakaszain – például Németországban -, már üresen sem tudnak közlekedni a hajók, a magyar szakaszon is vannak olyan gázlók, ahol nehezen lehet csak hajózni, itt a hajók szállítási kapacitásuk egyharmadát tudják csak kihasználni, ami a gazdaságosság határa alatt van – mondta Bencsik Attila.

Évi 1500 tonna műanyagot visz a Fekete-tengerbe a Duna

 

A Bécsi Egyetem kutatói a fejlődésben lévő kishalak eloszlását akarták feltérképezni a Duna Bécs és Pozsony közötti szakaszán, de azt tapasztalták, hogy több műanyag szemcse van a vízben, mint halivadék. Ezer köbméter vízben átlagosan 317 műanyag részecske (4,8 gramm) és 275 cseperedő hal (3,2 gramm) található.