Szentségtörő – de legalábbis bizarr ötlet: a négynapos munkahét

Pénzcentrum

2019. december 20. péntek 16:50

A legfrissebb kutatások szerint nem csak boldogabbak és kipihentebbek lennénk, ha mindössze heti 4 napot dolgoznánk, de akár még komoly gazdasági előnyökre is szert tehetnénk, és nem utolsó sorban hatékonyabban végeznénk a munkánkat.

Elsőre bizarr ötletnek tűnhet a négynapos munkahét, ám a rövidebb munkaidő hosszú távon eredményesebbé teheti a munkát, és nem kétséges, hogy ez javítaná általános közérzetünket, munkahelyi jólétünket. Sokan érzik, hogy a heti 40 órás munka sokkal szűkebbé teszi életüket, holott annyi tanulnivaló van még az életükben, szeretnének fejlődni, sokféle tapasztalatra szert tenni, de ebben megakadályozza őket az irodában eltöltött idő – számol be az Independent.

Erre a listára nem leszünk büszkék: Magyarországon a legrosszabb nyugdíjasnak lenni

Átvéve a hvg.hu-ról

2018. szeptember. 18. 14:21

Az utolsó helyre került Magyarország a nyugdíjasok életminőségét vizsgáló listán.

Egyetlen ország sincs, ahol rosszabb lenne a nyugdíjasok helyzete, mint Magyarországon – vette észre a Portfolio az Agins Society Index felmérést.

A nem-növekedés elmélete és a jóllét

A gazdasági növekedés folyamatos hajszolása helyett fenntartható, az ökológiai és társadalmi korlátokat figyelembe vevő berendezkedési forma létrehozását ígéri az úgynevezett “nemnövekedés” elmélete. Ennek működéséről Köves Alexandra közgazdász, a Corvinus Egyetem adjunktusa beszélt az InfoRádiónak.

“A “nemnövekedés” egy olyan irányzat, ami azt mondja, hogy egy korlátos világban a korlátlan növekedés nem lehetséges és a gazdasági tevékenységeink, főként a fejlett országokban, már elérték azt a szintet, ahol a környezeti és társadalmi korlátok kezdik beszűkíteni a növekedési lehetőségeket és nincs is igazán szükség erre” – mondta Köves Alexandra közgazdász, a Corvinus Egyetem adjunktusa az InfoRádiónak.

A krónikus fájdalmat nem kizárólag csillapítani kell

Úgy kell kezelni a krónikus fájdalmat, hogy ne romoljanak közben a funkciók, sem az élet minősége – mondják a Washingtoni Egyetem specialistái -, nem egyedül a fájdalom intenzitásának csökkentését kell szem előtt tartani.

Úgy tűnik, mintha krónikus fájdalom esetében a kezelés elsődleges célja a fájdalomcsillapítás lenne.
Csakhogy ez a stratégia oda vezet, hogy opioidokat (ópiumszármazékokat) írunk fel, majd egyre növeljük az adagot és vele együtt a páciens kockázatát.