Aki képzetlenebb, hamarabb meghal

Pénzcentrum

2018. november 22. csütörtök 17:30.

Sokat dohányzunk, túlsúlyosak vagyunk, a levegőnk is szennyezett – nem meglepő, hogy a magyarok várható élettartama alacsonyabb az európai átlagnál.

Az sem meglepő, hogy az alacsonyabban képzettek európai szinten is rövidebb élettartamra számíthatnak a magasan képzetteknél, a mértéke azonban meglepő.

Hírdetés

Akár ízlik amit eszünk, akár nem, mindenképpen kiváltja az agyunkban az élvezet és jóllakottság érzését

Finn kutatók fedezték föl, hogy maga az evés stimulálja az agyunk endogén opioid rendszerét, hogy jelezze az élvezetet és a jóllakottságot.

A Turkui Egyetem PET (pozitron emissziós tomográf) központjának kutatói az agyat evés közben vizsgálták, és rájöttek, hogy az étkezés endorfinok széleskörű kibocsátásához vezet, láthatólag jelezve a jóllakottságot és az élvezetet.

Egy pompás pizza megevése kellemes érzést kelt bennünk, míg egy azonos kalóriaértékű, de semleges ízű tápláló ital elfogyasztása nem okoz különösebb élvezetet. Viszont mindkét esetben megindult az endogén opioidok kibocsátása az agy egész területén.

A reggeli gabonaféléinkben levő tartósítószerrel jó úton haladunk az elhízás felé

A Cedars-Sinai Medical Center innovatív módon demonstrálta, hogy milyen súlyos hatást okoznak azok a kémiai anyagok, amelyekkel az élelmiszeripar és a kozmetikai ipar tartósítja a termékeit.

Több mint 80 000 vegyület van használatban az Egyesült Államokban, élelmiszer-ipari, kozmetikai, személyes higiéniai és egyéb termékekben. Ezek – az amerikai egészségügyi minisztérium kijelentése szerint – többnyire ártalmatlan vegyületek – de ártalmatlanságukat eddig senki sem vizsgálta, nem bizonyította.

A mágneses agystimulálás megváltoztatja a bélbaktériumok összetételét, segít az elhízáson

A  műtétet nem igénylő elektromágneses agystimulálás hasznos módszer: nem kell beültetni az elektródákat az agyba, egyszerűen csak felhelyezik a fejre a készüléket, és máris kész mágneses impulzusokat küldeni, hogy stimulálja az agynak valamely specifikus területét.

Az eperfa termésében levő rutin aktiválja a barna zsírszövetet

A kellemes, édes ízű faepernek eddig is sokféle gyógyhatását ismerték a tudósok: csökkenti a koleszterinszintet, javítja a vércukor-szintet, csökkenti a rák kockázatát.

Kínai tudósok most azt fedezték föl, hogy a faeperben levő rutinnal az elhízást is lehet orvosolni.

A húsfogyasztás hozzájárul az elhízáshoz

Az embereket figyelmeztetni kell, hogy hús a modern étrendben többlet energiát nyújt, így a húsfogyasztás ugyanúgy hozzájárul az elhízáshoz, mint a cukor – mondják a University of Adelaide kutatói.

Összehasonlító anatómusok és humán evolúció szakértők tanulmányozták a húsfogyasztás és az elhízás összefüggését 170 országban.

„Kutatási eredményeink meglehetősen ellentmondásosnak látszanak, mert arra engednek következtetni, hogy a hús fogyasztása ugyanolyan mértékben hozzájárul a világméretű elhízáshoz, mint a cukorfogyasztásé”

Az leszel, amit apád (és anyád) evett

Gyűlnek a bizonyítékok arra nézve, hogy az apák életmódja és a környezet, amelyben élnek, még az utódaik születése előtt befolyásolja az utódaik egészségét.

A Koppenhágai Egyetem orvostudományi fakultásán Romain Barres professzor laboratóriumának munkatársai összehasonlították 13 sovány férfinak és 10 elhízottnak a spermasejtjeit, és megállapították, hogy eltérő epigenetikai jellemzőkkel rendelkeznek, olyanokkal, amelyek meg tudják változtatni a következő generáció étvágyát.

A másik nagy felfedezésük ezzel kapcsolatban akkor történt, amikor 6, gyomor-bypass* műtétre váró férfit megfigyeltek – műtét előtt és műtét után – egy évig, arra keresve a választ, miként érinti a műtét a spermasejtjeikben tárolt genetikai információt.
* fogyasztó hatású műtét

Átlagosan 4000 strukturális változás ment végbe a spermasejtekben a műtét után, illetve azt követően egy éven belül.

A hétköznapok eltérő ritmusa – a korán kelés – árt az anyagcserének

Patricia M. Wong kutatásvezető (University of Pittsburgh) azt mondja, hogy még a kisebb eltérések is az alvás rendjében anyagcsere betegséget okozhatnak egészséges, dolgozó felnőtteknél.

A 2011. évi alvás-felvétel azt mutatta, hogy az amerikaiak 43 százaléka ritkán – vagy soha – nem alszik jól hétköznapokon. 95 százalékuk ébresztőórára/mobiltelefonra ébred. Tíz közül nyolc amerikai, aki nem tudja kellően kialudni magát, saját bevallása szerint, morcos lesz.

Nem csak a túl sok napozás, más is okozhat melanomát

Az igaz, hogy a melanomák nagyobb részét – 65 százalékát – az ibolyántúli sugárzás (UV) okozza, de marad még 35 százalék, amit Veronique del Marmol professzor (Brüsszel) úgy jellemzett előadásában*, hogy részben – 10 százalékban – a gének mutációja, részben külső, környezeti, életmódi tényezők okoznak.

A szójaolaj egyértelműen hízlal

A University of California (Riverside) kutatói állatkísérletekkel kimutatták, hogy a nagyobb mennyiségű szójaolaj fogyasztása nagyobb súlynövekedéssel – és gyakoribb cukorbetegséggel – jár, mint a magas fruktóz-tartalmú diéta (a sok üdítőitallal és feldolgozott élelmiszerrel), és mind a kettő külön-külön jobban hizlal, mintha  sok kókuszolajat ennénk. A kutatók egereket etettek négyféle táplálékkal, amelyek mindegyike 40 százalék zsírt tartalmazott, hasonlóan a mai amerikai táplálkozáshoz. A szójaolajjal gazdagított diétán élő egerek majdnem 25 százalékkal több súlyt szedtek magukra, mint a kókuszolajon élők, és 9 százalékkal többet, mint a hozzáadott fruktózzal táplált egerek. “Nagy meglepetést okozott az eredmény: az, hogy a szójaolaj több elhízásnak és cukorbetegségnek volna az oka, mint a fruktóz.”

Elhízással, magas koleszterin- és triglicerid szinttel jár a környezeti szennyezés

A Granada Egyetem kutatása megállapította, hogy az évek során a szervezetünkben felgyülemlő, nem lebomló szerves szennyező anyagok (persistent organic pollutants – POPs) és az elhízás között kapcsolat van.
„Az emberek főleg a táplálékukkal vannak kitéve a POP-oknak. A POP-ok fokozatosan felgyűlnek a testzsírban” – magyarázza Dr. Juan Pedro Arrebola, a Granada Egészségkutató Intézet munkatársa.

A zsírdús táplálék jelentősen csökkenti a szívroham károsító hatását

A Loyola Egyetem kutatásai szerint – ha rövid távon alkalmazzák: egy hétig a szívroham előtt – a nagy zsírtartalmú diéta képes a felére csökkenteni a szívroham károsító hatását –  egérkísérletben.
„Kutatásunk segít abban, hogy megértsük, hogyan függ össze a táplálkozás és az egészség” – mondja Keith Jones, a vizsgálat vezetője. Kissé bevilágít az ‘elhízás paradoxon’ rejtélyébe.
Míg az elhízás a szívbetegség egyik fő kockázati tényezője, ha a szívroham vagy a szívelégtelenség mérsékelten kövér embert ér, azok hosszabb életre számíthatnak.

Váratlan, gyors súlynövekedés bélbaktérium-átültetés következtében

Egy nőt – újra meg újra visszatérő Clostridium difficile fertőzése miatt – széklet-átültetéssel kezeltek, sikeresen. Ám a túlsúlyos donortól kapott széklettől a transzplantációt követően elhízott.

Az elhízás felgyorsítja a máj öregedését

Steve Horvath a Kalifornia Egyetem (Los Angeles) humán genetika professzora még a múlt évben kifejlesztett egy ‘epigenetikai órát’, amely megmutatja az emberi szervek, szövetek biológiai korát. Az epigenetikai óra beállítását (amely egy természetes folyamaton, a DNS molekula metilálásán alapul) úgy végezték el, hogy összehasonlították normális testsúlyú személyek kronológiai és biológiai életkorát. Ekkor kiderült, hogy az elhízott személyek májszövetei a kronológiai koruknál  –  idősebbek.

A kóros evés is függőség, de más, mint a drogfüggés

Azoknak az embereknek, akiknek az édesség- és a zsíros táplálék evése  pszichológiai kényszer, nem a táplálékban levő kémiai vegyületek okozzák a  függőségüket, ellentétben a drogfüggőségben szenvedőkkel. Az agyuk nem ugyanúgy válaszol a tápanyagokra, mint a függőséget okozó drogok esetében. Ebben az esetben pszichikai vágy-teljesítésről van szó: azok a pozitív érzések mozgatják, amelyeket az agy az evéshez kapcsol.