Alkotmánybíróság: Alaptörvény-ellenes az erdőtörvény 2017-es módosítása

Átvéve az index.hu-ról

insz

2020.06.15. 14:09

Az Alkotmánybírósághoz fordult az alapjogok biztosa a 2009-es erdőtörvény 2017-es módosítása miatt, mivel a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettessel egyetértve úgy ítélte meg, hogy az erdőtörvény módosítása elsősorban az erdőgazdálkodók érdekeit szolgálja, és a környezetvédelmi szempontok háttérbe szorulnak.

Az ügyben most született határozat, amiben az Alkotmánybíróság kimondta: alaptörvény-ellenes a módosítás számos eleme, ezért a bíróság a rendelkezéseket megsemmisítette, lehetővé téve az erdészeti, illetőleg természetvédelmi hatóság számára, hogy valamennyi erdőben az adott erdő egyedi természeti értékeire tekintettel rendelhesse el az értékek megóvásához feltétlenül szükséges intézkedéseket, írja honlapján az Alkotmánybíróság.

A bíróság leszögezte: „Az állam a jövő nemzedékek mint kedvezményezettek számára egyfajta bizalmi vagyonkezelőként kezeli a rábízott, a nemzet közös örökségébe tartozó természeti és kulturális kincseket, ekként a jelen generációk használati és hasznosítási joga nem korlátlan.

Az ombudsman szerint az új erdőtörvényben háttérbe szorulnak a természetvédelmi célok

Átvéve a 444. hu-ról

Horváth Bence természet január 29., kedd 20:26

Az Alkotmánybírósághoz fordult az ombudsman az erdőtörvény 2017-es módosítása miatt. Székely László álláspontja szerint az erdőgazdálkodói érdekekkel szemben háttérbe szorítják a természetvédelmi célokat – tájékoztatta az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala kedden az MTI-t.

Nem elég zöld az erdőtörvény tervezete a zöldombudsmannak

A Világgazdaságban olvastuk:
A készülő erdőtörvényben az egyoldalú, nyereségérdekelt gazdálkodói szemlélet helyett az erdők védelmét, bővítését ösztönző szabályozókra van szükség – mondta az MTI-nek Szabó Marcel zöldombudsman, aki a napokban juttatta el javaslatát a Vidékfejlesztési Minisztériumnak.

A trianoni békeszerződés nyomán az erdők az ország területének 12 százalékára csökkentek. Ez az eltelt csaknem száz év alatt, az erdész szakma kitartó erőfeszítéseinek köszönhetően, csaknem a duplájára, 20 százalékra nőtt, ám ez még mindig messze elmarad az uniós átlagtól, ami 35 százalék – mondta az alapvető jogok biztosának jövő nemzedékek érdekeiért felelős helyettese.