A koronavírussal szemben ott van esélyünk, hogy elkerülhetjük, hogy egyszerre legyünk mind betegek – mondja Barabási Albert-László hálózatkutató (Boston, Network Science Institute)

Átvéve az inforadio.hu-ról

Barabási Albert-László magyar fizikus, hálózatkutató a közösségi oldalán elemezte a helyzetet.

Mint írja:

A következő hónapokban nagy valószínűséggel fertőzötté válok. Több milliárd koronavírus fog a testemben termelődni, elindítva egy kétségbeesett harcot az immunsejtjeimmel. Viszont krónikus betegség hiányában, Bostonban, a Harvard kórházainak a szomszédságában bízok abban, hogy győzni fog az immunrendszerem.

Mégis nagyon aggódom a vírus miatt. Annyira, hogy elkerülhetetlennek tartom azt, hogy két hónapra lezárjuk a világot. Nem magam miatt aggódom, hanem édesanyám miatt.

A nyár közellensége: a tigrisszúnyog

Infostart / MTI

2019. június 18. 10:27

Magyarországon is megjelent az ázsiai tigrisszúnyog (más néven ázsiai zebraszúnyog); a rovar számos fertőző betegség potenciális terjesztője – figyelmeztet a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Ökológiai Kutatóközpontja.

Magyarországról 2014-ről van adat a tigrisszúnyogról Baja mellől.

2015-ben a déli-délnyugati határ mentén a nagyobb kamionforgalmú utak mellett vizsgálták az invazív csípőszúnyogfajokat és négy település mellett tudtak a kutatók zebraszúnyogot azonosítani.

A latin rasszhoz tartozók lassabban öregszenek, lassúbb a biológiai órájuk

A Kalifornia Egyetem (Los Angeles  – UCLA) Egészségtudományok tanszékének kutatói igaznak találták azt a vélekedést, hogy az olaszok, spanyolok lassabban öregszenek, mint például a kaukázusi rassz.

„A latin népek tovább élnek, mint a kaukázusiak, jóllehet a cukorbetegség és más betegségek nagyobb arányban sújtják őket. A tudósok ezt úgy emlegetik, hogy a ‘hispán paradoxon’” – mondja Steve Horvath humán genetikus professzor. „Kutatásunk megadja a magyarázatot: a latinok molekuláris szinten lassabban öregszenek.”

A magány megváltoztatja az immunrendszert

A magány kétségkívül negatív hatással van az egészségre, ezt már kiderítették a kutatások, de a mechanizmusáról igen keveset tudtak. Most ez a University of Chicago kutatói által publikált tanulmány segít megérteni, hogyan vezet a magányosság betegséghez és korai halálhoz.

Megtalálták, milyen úton jut be a plutónium és a többi radioaktív fém a szervezetbe

A Lawrence Berkeley National Laboratory munkatársai nagy lépést tettek előre a radioaktív fémek biokémiájában, ami új utat nyithat a nukleáris balesetek sérültjeinek kezelésében.
Rebecca Abergel és munkatársai megállapították, hogy a plutóniumot és a többi aktinidát*  -radioaktív elemet – egy siderocalin nevű fehérje ismeri fel és szállítja be a sejtekbe. (A siderocalin normális esetben a vas megkötését végzi.)

Az ölelés mindent tud: megvéd stressztől, fertőzéstől

A Carnegie Mellon Egyetem pszichológia professzora vezette kutatás arra hívja fel a figyelmünket, hogy az ölelés –  a támogatásnak egy gyakran alkalmazott formája -, kísérleteikben megóvta a stressz alatt álló embereket a megbetegedéstől.

A Psychological Science című folyóiratban közre adott tanulmányban a társaiktól nagyobb támogatást és gyakoribb ölelést kapott emberek vagy meg sem kapták a fertőzést vagy csak sokkal enyhébb formában.

A maláriával megfertőzött embernek megváltozik a testszaga

A malária parazitái megváltoztatják a megfertőzött ember testének szagát, hogy odavonzza a moszkitókat, és az sikerrel terjessze az utódaikat – mondják a Pennsylvania State University kutatói, akik azt remélik, sikerül a testszag alapján azonosítani a még tünetmentes, de már fertőző embereket.

Fertőzéskor nagy az alvásigény

“Amikor megbetegszünk, önkéntelenül is többet akarunk aludni. Számos kísérlet foglalkozott az alvásmegvonás hatásával a gyógyulásra, de meglepően kevés eredménnyel. Mi a gyümölcslégy-modellt választottuk – ugyanis a szóban forgó gén-út megőrződött az emlősökben is -, hogy megválaszoljuk a kérdést” – mondja Julie A. Williams, a Pennsylvania Orvosegyetem alvásközpontjának munkatársa.

A fertőzéssel járó gyulladás főként az idősek memóriáját károsítja

A gyulladás egy ideje már összekapcsolódik a tudósok gondolkodásában az Alzheimer-kórral. A súlyos fertőzések, mint az influenza, amelyek komoly gyulladást okoznak, ronthatják még az egészséges öreg emberek kognitív funkcióját is. A Biological Psychiatry című folyóiratban közölt kutatási eredmény segít magyarázatot találni arra, miért rontja a gyulladás a memóriát.

A Brighton and Sussex Medical School teamje szkennelte (PET-tel, pozitron emissziós tomográffal végezték a vizsgálatot) a kísérleti személyek agyát, mielőtt – és miután – sós vizes injekciót, illetve tífusz elleni oltást adtak nekik. (A tífusz elleni oltás gyulladáskeltő.)

Az alacsony társadalmi-gazdasági helyzetű szülők gyermekei betegebb felnőttek lesznek

 

A relatíve alacsony sorú gyermekek telomerei rövidebbek, felnőttkorukban betegségre hajlamosabbak lesznek, sőt felnőttként a náthát is gyakrabban kapják el, mint a jobb életkörülmények között nevelkedő társaik.

 

 

A Carnegie Mellon University kutatói összefüggést találtak az alacsony társadalmi-gazdasági státusz és a telomerek (a kromoszómák végén található fehérje védő sapkák) hossza között. A telomer hossza az öregedés jelzője – ugyanis az életkorral rövidül. Ha a sejtek telomerjei lerövidülnek, elvesztik normális működőképességüket, és hamarosan elpusztulnak.

 

A rövidebb telomerek a betegségek korai bekövetkezésére figyelmeztetnek: szív- és érrendszeri betegségre, rákra, és idősebb korban a halálra. De ahogy Sheldon Cohen elsőként felfedezte, előre jelzik a fertőző betegségekre való hajlamot, fiatal és felnőtt korban.

 

Ehhez tette hozzá az új kutatás az alacsony társadalmi-gazdasági helyzetű gyermekek rövidebb telomereit és a megfázásra való nagyobb hajlamát.

 

„Betekintést nyertünk abba, hogyan befolyásolja gyermekkori környezetünk felnőttkori egészségünket” – mondja Cohen professzor.

 

Cohen és teamje 152 egészséges önkéntes (18 és 55 év közötti) fehérvérsejtje telomereinek hosszát mérte meg.

 

Gyermekkori körülményeikről is megkérdezték a kísérleti személyeket, pontosabban arról, volt-e szüleiknek saját házuk gyermekkoruktól 18 éves korukig.

 

Majd rhinovírussal – amely közönséges náthát okoz – megfertőzték és 5 napig megfigyelték őket, kialakul-e náluk a felső légúti fertőzés.

 

Az eredmény azt mutatta, hogy azok a résztvevők, akik alacsony sorból származtak, rövidebb átlagos telomer-hosszal rendelkeztek. A telomerek hossza évente 5 százalékkal csökkent minden egyes olyan évben, amikor a résztvevő szülei nem rendelkeztek saját házzal (ez volt a mérce).

 

A gyermekkorban alacsony társadalmi-gazdasági helyzetű személyek ugyancsak gyakrabban fertőződtek meg náthavírussal.Minden egyes évvel, amikor a szüleik nem birtokoltak házat – kisgyermekkoruktól 18 éves korukig – 9 százalékkal nőtt a náthafertőzés kockázata.

 

„Biológiai magyarázata van a gyermekkorban megéltek  fontosságának – a felnőttkori egészségre vonatkozóan. Ez az összefüggés megmutatja, miért nagyobb a kockázatuk a betegségre egész felnőtt életük folyamán azoknak, akiket relatíve alacsony társadalmi-gazdasági helyzetű szülők neveltek.”

 

Forrás: http://www.eurekalert.org/pub_releases/2013-11/cmu-col103113.php

 

 

A porszívó mint betegségokozó ágens

Az aeroszol formájában a porszívóból a levegőbe kerülő por baktériumokat és penészgombákat tartalmaz, amelyek az allergiás emberek, a csecsemők, a leromlott immunrendszerű emberek egészségét fenyegetik, a University of Queensland és a Laval University kutatói szerint.

A tanulmány az Applied and Environmental Microbiology című folyóiratban jelent meg.

A porszívó levegőszennyezése aggodalomra ad okot, mert a kutatók öt, gyakran használt antibiotikumra rezisztens géneket is találtak a mintában, emellett még a Clostridium botulinum toxin génje is előfordult.