Hogyan érinti Budapestet a globális felmelegedés?

Átvéve az index.hu-ról

2018.09.01. 11:13

25 évvel ezelőtt évente négy igazán meleg (32 fok feletti) nap volt Budapesten, most, a 2010-es években átlagosan 12. A legvalószínűbb előrejelzési modellek szerint az évszázad végére egy egész hónapot töltenek majd a fővárosiak kánikulában.

Reklámok

Váratlan helyen hirdettek medúzariadót

Infostart / MTI

2018. augusztus 17. 21:05

Medúzariadót fújtak a német hatóságok pénteken a Balti-tenger Schleswig-Holstein tartományi partjának strandjain, felszólítva a fürdőzőket, hogy nem merészkedjenek a vízbe a szokatlanul sok medúza miatt.

A német életmentő társaság (DLRG) tagjai mintegy 120 fürdőzőt részesítettek elsősegélyben, és további 600 bejelentést kaptak arról, hogy sárgahajas medúzák megcsíptek úszókat.

Fotó: BERND WUSTNECK/Picture-Alliance/AFP

A fotót a 444.hu-ról vettük át (https://444.hu/2018/08/17/meduzariadot-fujtak-a-nemet-partokon)

A DLRG travemündei szolgálatának igazgatója, Jan Cramer elmondta, pénteken ugyan nem észleltek a partok mentén medúzákat, de arra figyelmeztetett, hogy távolabb lehetnek még a vízben a legnagyobb ma élő medúzafaj, a sárgahajas medúzák egyedei.

A globális felmelegedés kétszerese lehet az eddig véltnek

Átvéve az index.hu-ról

Hegyeshalmi Richárd

2018.07.05.

Egy új tanulmány szerint a globális felmelegedés mértéke kétszer nagyobb lehet a korábban feltételezettnél. A felmelegedés a duplája is lehet a korábban becsültnek, a tengerszint pedig hat méterrel is megemelkedhet, ha a globális átlaghőmérséklet 2 Celsius-fokkal nő.

Veszélyben a magyar gabona a globális felmelegedés miatt

Átvétel az Infostart.hu-ról

Sipos Ildikó

Jelentős szerepe van a gabona termésátlagának stagnálásában a korábbinál magasabb átlaghőmérsékleteknek Közép-Európában – közölte egy kutatás alapján a Magyar Tudományos Akadémia. A mostani tavaszias időjárással kapcsolatban pedig a szakmai szervezetek nyilatkoztak az InfoRádiónak.

Súlyos zavar van, így érinti Magyarországot

Átvétel az inforadio.hu-ról

Az Amerikai Egyesült Államokban 133 éves hideg rekord dől meg, itthon szokatlanul tavaszias az időjárás. Eddig 1,2 Celsius-fokkal melegedett a Föld átlaghőmérséklete az iparosodás előtti átlaghoz képest. Mindezek hátteréről, a ciklonok hullámzásáról és a Kárpát-medence szárazabbá válásáról Mika János éghajlatkutató beszélt az InfoRádiónak.

Az Európai Unió Copernicus klímaváltozást vizsgáló szolgálata a világ meteorológiai szervezetei közül elsőként adta közre jelentését, amely szerint

2017 a mérések kezdete óta a Föld második legmelegebb éve volt. Az átlaghőmérséklet 14,7 Celsius-fok volt, ami 1,2 fokkal magasabb az iparosodás előtti átlagnál.

2017-nél csak 2016 volt melegebb. Az, hogy nem dőlt meg újabb rekord, az El Nino-jelenség megszűnésének köszönhető – mondta az InfoRádiónak Mika János éghajlatkutató, az egri Eszterházy Károly Egyetem tanára.

Teller Ede már 1959-ben figyelmeztetett a globális felmelegedés veszélyeire

Átvétel a 168 óra.hu-ról

2018. január 2. 21:00 – szerző: MTI

Már 1959-ben a globális felmelegedés veszélyeire figyelmeztette az amerikai kőolajipar vezetőit, kormányilletékeseket, közgazdászokat Teller Ede atomfizikus az amerikai kőolajipar létrejöttének 100. évfordulója alkalmából rendezett szimpóziumon – írja újonnan napvilágot látott dokumentumok alapján a The Guardian honlapja.

Az Energia és az ember címmel az Amerikai Ásványolaj Intézet (API) és a Columbia Egyetem által New Yorkban 1959. november 4-én megrendezett tanácskozáson több mint 300 kormányilletékes, közgazdász, történész, tudós és az olajipari vezető vett részt, a rendezvény fő szónoka Robert Dunlop, az intézet igazgatója volt. Mellette még négy másik előadót hívtak meg, köztük Tellert.

Az atomfizikus az energiafelhasználás jövőbeni módjairól tartott előadásában felhívta hallgatósága figyelmét arra, hogy a fosszilis energiahordozók szennyezik a légkört. „Amikor hagyományos üzemanyagot égetsz, akkor szén-dioxidot állítasz elő… A szén-dioxid láthatatlan, átlátszó, nem érzed a szagát, nem veszélyes az egészségre” – hangoztatta. „Akkor miért is kell aggódnunk?”

Áramszüneteket okozhat az európai vízhiány

Átvétel a greenfo.hu-ról

Egy új tanulmány szerint a globális átlaghőmérséklet emelkedésével és a megszokott csapadékmintázatok módosulásával a jövőben egyre sűrűbben jelenthet gondot az erőművek hűtése, amely helyzetet csak az áramfogyasztás korlátozásával lehet kezelni. A jelenség elsősorban a mediterrán térségben, illetve azon országokban okozhat problémát, amelyek energiaellátásában az atomerőművek dominálnak – vagyis Magyarországon is.

A víznek kiemelkedően fontos szerepe van a fosszilis és nukleáris energiahordozókat égető hőerőművek hűtésében. Az erőművek óriási mennyiségű vizet használnak el hűtési célra, az Európában természetes forrásból kivont teljes víztömeg több mint fele e célra hasznosul Paul Behrens, a Leideni Egyetem professzora szerint.

A városi hősziget jelenség meg fogja duplázni a városok költségeit

A klímaváltozás költségei minimum kétszer akkorák a városokban, mint vidéken – a városi hősziget jelenség miatt, mutatták ki a kutatók.

A hősziget-jelenség ott fordul elő, ahol a természetes felszíneket, a növényzetet és a vizet felváltotta a hőt felvevő beton és aszfalt. És ezt tovább súlyosbítja az autók és a légkondicionálók leadott hője.

Ezek miatt a hatások miatt plusz két fokot hozzászámíthatunk a globális felmelegedéshez a világ nagyvárosaiban 2050-re.

A magasabb hőmérséklet többféleképpen is károsíthatja a gazdaságot: több energiára van szükség a hűtéshez, szennyezettebb a levegő, romlik a víz minősége, csökken a produktivitás, hogy csak néhányat említsünk.

A globális felmelegedésben nincs megállás

2014 év első tíz hónapja alatt a globális átlaghőmérséklet 0,57 Celsius fokkal volt a sok évi átlag fölött. Az Egyesült Királyságban az év első 11 hónapjában 1,6 fokkal volt a sok évi átlag fölött.

Az Egyesült Királyság Meteorológiai Szolgálata szerint a megfigyelt hőmérsékleti értékek nagyon valószínűtlen, hogy emberi beavatkozás, az üvegházgázok hatása nélkül jöttek volna létre.

Ha az év jelenlegi hőmérsékleti trendje folytatódik az elkövetkező hónapban is, utoléri – vagy megdönti – az eddigi legmelegebb évek (1998, 2005, 2010) rekordját.

Az ENSZ Meteorológiai Világszervezetének főtitkára, Michel Jarraud azt mondja, hogy a 2014. évi előzetes adatok szerint “ez az év beleillik abba a képbe, amit a változó klímától vártunk.”

Hó helyett eső: csökken a folyók vízhozama

A hóval borított területeken átfolyó folyóvizek vízhozama nagy mértékben függ attól, mennyi csapadék hullik le hóként. Ez azt jelenti, hogy melegedő éghajlatnál a folyók kevesebb vizet fognak szállítani, mint jelenleg.

A Bristoli Egyetem kutatói történeti adatokból kiindulva, az Egyesült Államok területén húzódó több száz folyómedernél vizsgálták az olvadó hómennyiség hatását a folyók vízhozamára.

Nehézséget okoz pontos képet kapni a hóolvadással a folyóba kerülő vízmennyiségről, mert nincsenek megfelelő mérőeszközök erre. Az előző kutatások a folyók vizének éves eloszlását mérték, ami szerint nincs nagy jelentősége a hóolvadásnak az átlagos vízhozamra.

Miért lassult le a globális felmelegedés?

 

Egy nemzetközi kutatócsoport a University of York vezetésével megtalálta ‘az elveszett hőt’ a klímarendszerben, ezzel kételyt ébresztve a globális felmelegedés lelassulásával vagy leállásával szemben –  amit az elmúlt évtizedben tapasztaltunk.

Nem a széndioxid, hanem a CFC-k hibáztathatók a globális felmelegedésért?

„A hagyományos gondolkodás szerint az emberiség kibocsátotta széndioxid és más, nem-CFC gázok járulnak hozzá a globális felmelegedéshez. Mi azonban megvizsgáltuk az adatokat, egészen az ipari forradalomig visszamenőleg, és azok meggyőzően mutatják, hogy a hagyományos gondolkodás – helytelen” – jelentette ki Qing-Bin Lu, a kanadai Waterloo Egyetem fizika, asztronómia, biológiai és kémia professzora.”Valójában az adatok azt mutatják, hogy a CFC-k a kozmikus sugárzással együtt okozzák a sarkvidékeken az ózonlyukat és a globális felmelegedést.”

Nincs kivétel: minden nemzet szenvedni fog a klímaváltozástól

„Soha nem vetünk véget a szegénységnek, ha nem birkózunk meg a klímaváltozással” – jelentette ki a sajtótájékoztatón Jim Yong Kim, a Világbank elnöke.

A jelentés, amely a klímatalálkozóra* készült el, hangsúlyozza, ha a Föld 4 Celsius foknál erősebben melegszik föl a század végére, ami a jelenlegi politika szerint igencsak valószínű, az romboló hatással járna.