A városi hősziget jelenség meg fogja duplázni a városok költségeit

A klímaváltozás költségei minimum kétszer akkorák a városokban, mint vidéken – a városi hősziget jelenség miatt, mutatták ki a kutatók.

A hősziget-jelenség ott fordul elő, ahol a természetes felszíneket, a növényzetet és a vizet felváltotta a hőt felvevő beton és aszfalt. És ezt tovább súlyosbítja az autók és a légkondicionálók leadott hője.

Ezek miatt a hatások miatt plusz két fokot hozzászámíthatunk a globális felmelegedéshez a világ nagyvárosaiban 2050-re.

A magasabb hőmérséklet többféleképpen is károsíthatja a gazdaságot: több energiára van szükség a hűtéshez, szennyezettebb a levegő, romlik a víz minősége, csökken a produktivitás, hogy csak néhányat említsünk.

A globális felmelegedésben nincs megállás

2014 év első tíz hónapja alatt a globális átlaghőmérséklet 0,57 Celsius fokkal volt a sok évi átlag fölött. Az Egyesült Királyságban az év első 11 hónapjában 1,6 fokkal volt a sok évi átlag fölött.

Az Egyesült Királyság Meteorológiai Szolgálata szerint a megfigyelt hőmérsékleti értékek nagyon valószínűtlen, hogy emberi beavatkozás, az üvegházgázok hatása nélkül jöttek volna létre.

Ha az év jelenlegi hőmérsékleti trendje folytatódik az elkövetkező hónapban is, utoléri – vagy megdönti – az eddigi legmelegebb évek (1998, 2005, 2010) rekordját.

Az ENSZ Meteorológiai Világszervezetének főtitkára, Michel Jarraud azt mondja, hogy a 2014. évi előzetes adatok szerint “ez az év beleillik abba a képbe, amit a változó klímától vártunk.”

Hó helyett eső: csökken a folyók vízhozama

A hóval borított területeken átfolyó folyóvizek vízhozama nagy mértékben függ attól, mennyi csapadék hullik le hóként. Ez azt jelenti, hogy melegedő éghajlatnál a folyók kevesebb vizet fognak szállítani, mint jelenleg.

A Bristoli Egyetem kutatói történeti adatokból kiindulva, az Egyesült Államok területén húzódó több száz folyómedernél vizsgálták az olvadó hómennyiség hatását a folyók vízhozamára.

Nehézséget okoz pontos képet kapni a hóolvadással a folyóba kerülő vízmennyiségről, mert nincsenek megfelelő mérőeszközök erre. Az előző kutatások a folyók vizének éves eloszlását mérték, ami szerint nincs nagy jelentősége a hóolvadásnak az átlagos vízhozamra.

Miért lassult le a globális felmelegedés?

 

Egy nemzetközi kutatócsoport a University of York vezetésével megtalálta ‘az elveszett hőt’ a klímarendszerben, ezzel kételyt ébresztve a globális felmelegedés lelassulásával vagy leállásával szemben –  amit az elmúlt évtizedben tapasztaltunk.

Nem a széndioxid, hanem a CFC-k hibáztathatók a globális felmelegedésért?

„A hagyományos gondolkodás szerint az emberiség kibocsátotta széndioxid és más, nem-CFC gázok járulnak hozzá a globális felmelegedéshez. Mi azonban megvizsgáltuk az adatokat, egészen az ipari forradalomig visszamenőleg, és azok meggyőzően mutatják, hogy a hagyományos gondolkodás – helytelen” – jelentette ki Qing-Bin Lu, a kanadai Waterloo Egyetem fizika, asztronómia, biológiai és kémia professzora.”Valójában az adatok azt mutatják, hogy a CFC-k a kozmikus sugárzással együtt okozzák a sarkvidékeken az ózonlyukat és a globális felmelegedést.”

Nincs kivétel: minden nemzet szenvedni fog a klímaváltozástól

„Soha nem vetünk véget a szegénységnek, ha nem birkózunk meg a klímaváltozással” – jelentette ki a sajtótájékoztatón Jim Yong Kim, a Világbank elnöke.

A jelentés, amely a klímatalálkozóra* készült el, hangsúlyozza, ha a Föld 4 Celsius foknál erősebben melegszik föl a század végére, ami a jelenlegi politika szerint igencsak valószínű, az romboló hatással járna.