A NASA ikerkísérlete kimutatta, hogy az emberi immunrendszer hiperaktív lesz a világűrben

Átvéve a 444.hu-ról

Albert Ákos

2019. február 15., péntek 20:57

Magas szintű készültségben volt Scott Kelly amerikai űrhajós immunrendszere és megváltozott egyes génjeinek aktivitása a Földön maradt ikertestvéréhez képest, amikor az amerikai űrhajós majdnem egy évet dolgozott a Nemzetközi Űrállomáson – jelentették be kutatók pénteken. A tudósok nem tudják, hogy ezek a változások jók voltak-e vagy rosszak, de a NASA ikerkutatása számos új kérdést vetett fel az orvosok számára.

A Kelly-testvérek űrtesztje páratlan kísérlet volt a NASA történetében: egy ikerpár egy tagját felküldték az űrállomásra. Ő volt Scott Kelly, aki 2015 és 2016 márciusa között volt az űrben. A testvére, Mark Kelly pedig a Földön maradt.

A genetikailag azonos Kelly-testvérek orvosi tesztjei soha nem látott lehetőséget biztosítottak a tudósoknak az ember biológiájának kutatásában, annak megfigyelésében, hogyan kapcsolnak ki és be a gének másképpen a világűrben, mint a Földön.

Reklámok

Jógaharisnyákból származó mikroműanyaggal van tele a delfinek gyomra a Brit-szigeteknél

Átvéve a QUBIT.HU-ról

2019. 02.01.

A műanyagszennyezés átfogó és növekvő veszélyt jelent a tengeri ökoszisztémákra: az 5 milliméternél kisebb átmérőjű mikroműanyagok a Föld legtávolabbi, a civilizációs ártalmaktól látszólag érintetlen pontjain is szennyezik a környezetet.

Az Exeteri Egyetem ökológusai és tengerbiológusai átfogó vizsgálatot végeztek az óceáni tápláléklánc csúcsán álló tengeri emlősöket fokozottan veszélyeztető plasztikhulladékkal kapcsolatban. A Nature folyóiratba január 31-én megjelent tanulmány beszámol a Brit-szigetek partjai mentén élő 10 delfin- és bálnafajra kiterjedő kutatás eredményeiről.

Jógaharisnya és zokni

A kutatók arra jutottak, hogy a vizsgált fajok minden egyedének emésztő traktusában volt kisebb-nagyobb mennyiségű mikroműanyag. Az elsősorban a gyomorban, kisebb részben a belekben megtalált maradványok 84 százaléka valamilyen plasztik szál volt, a fennmaradó rész pedig műanyagtörmelék.

Az étcsokoládé csökkenti a stresszt és a gyulladást, javítja a memóriát

Átvéve a hvg.hu-ról

MTI-hír

A magas kakaótartalmú csokoládé fogyasztása előnyösen hat a memóriára, immunrendszerre, a közérzetre, továbbá csökkenti a stresszt és a gyulladást – állapította meg egy új kutatás.

Két tanulmány mutatta be, milyen hatással van az emberi szervezetre már akár egy tábla csokoládéban található, nagy koncentrációjú kakaó is.

“Éveken át kutattuk az étcsokoládé hatását az idegrendszerre, de mindig a cukortartalom szempontjából: minél édesebb a csoki, annál boldogabbá tesz. Először vizsgáltuk a nagy koncentrációjú kakaót, és biztató eredményekre jutottunk. Minél több kakaó van a csokoládéban, annál jobban támogatja a kognitív működést, a memóriát, a hangulatot és a védekezőrendszert”

A boldogságunk a forrása az egészségünknek?

Egy új kutatás azt mutatja, hogy a szubjektív jóllét vagyis az élettel való elégedettség és az élet élvezete – befolyásolják a fizikai egészséget. A kutatók azt is vizsgálták, miért van ez így és mik a feltételei a megvalósulásának.

A chili paprika (és a marihuana) megnyugtatja az emésztőrendszert

Mind a chili paprikában, mind a marihuanában levő hatóanyag megnyugtatja a bélcsatorna immunrendszerét, állítják a Connecticuti Egyetem kutatói. Ugyanis mindkettő, amikor megesszük, ugyanahhoz a receptorhoz kötődik a gyomorban.

Amikor a szánkba vesszük az erős paprikát, hőérzetünk keletkezik, és ezt biokémiailag helyesen érezzük.

A paprikában levő kapszaicin ahhoz a receptorhoz kötődik, amelyik az agyunknak jelenti: forró! De hogy ugyanazok a receptorok mit keresnek az emésztőrendszerben? Megmagyarázhatatlan.

A fényszennyezés az utódokra is hatással van, romlik az immunrendszerük működése

Az Ohio State University kutatói állatkísérlettel igazolták az éjszakai fények káros hatását: az utódok gyengébb immunrendszerrel és károsodott belső elválasztású mirigy tevékenységgel születtek, amikor a szülők nem a természetes nappali fényt és éjszakai sötétséget kapták – még a párosodás előtti időben.

„Ez arra enged következtetni, hogy a nappal-éjszaka jellegzetes fényritmusának megszakítása hosszú távra szóló hatással van az utódra – ami igazán aggasztó” – mondja a vezető szerző Yasmine Cisse, idegtudós.

A hely a társadalmi ranglétrán befolyással van az immunrendszerre is

Az alacsony társadalmi státusz, az elesettek egészségére is hatással van: Amerikában például, a legalacsonyabb társadalmi-gazdasági helyzetűek között többen vannak a szívbetegek, cukorbetegek. Több mint tíz évvel kevesebb körükben a várható élettartam, mint a társadalmi ranglétra felső végén.

A leggazdagabb 1 százalék és a legszegényebb 1 százalék között a várható élettartam különbség 14,6 év.

Természetesen, különbözik az életmódjuk, a táplálkozásuk, a munkájuk, az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésük is, de a krónikus stressz az alacsony sorúak immunrendszerének működését is rossz irányban befolyásolja.

A környezet fontosabb, mint a genetika

Az immunrendszer működésében jóval nagyobb súllyal esik latba a környezet: a levegő minősége, a táplálék, a stressz szintje, az alvási szokások és az életmód, mint az öröklés, a gének.

Ezt a megállapítást tette a Trends in Immunology -ban a napokban (szeptember 29-én) Adrian Liston, a Flaunders Interuniversity Insitute for Biotechnology immunológiai laboratóriumának vezetője (Leuven, Belgium).

„Most, hogy az immunkód feltörésének utolsó állomására értünk, el kell mozdulnunk arról a leegyszerűsített álláspontról, hogy az immunrendszer csak egyféle típusú. A diverzitás – a különbségek – azonban nincsenek a génjeinkbe programozva. Azok úgy keletkeznek, hogy a génjeink válaszolnak a környezet kihívásaira” – mondja Liston.

Évtizedek óta betiltott vegyszerek károsítják a tengeri élővilágot

Átvétel a Greenfo.hu-ról

Veszélyben a cápák és kardszárnyú delfinek: hosszú életük során szöveteik megtelnek méreganyagokkal. A szakmában csak POP-nak nevezett „perzisztens szerves szennyezők” veszélyes szerves vegyületek, melyek a természetben akár évtizedekig is fennmaradnak.

Zsírban oldódnak, ezért nem ürülnek ki az állatok szervezetéből, viszont nagy mennyiségben halmozódnak fel a zsírszöveteikben. Egy a Science szaklapban publikált kutatás szerint a táplálkozási piramis magasabb szintjein már komoly gondokat okoznak ezek a méreganyagok.

Az anyatej bonyolultságához fogható újszülött-táplálék még az állatvilágban sincsen

Az ember táplálja kicsinyét a legbonyolultabb tejjel az emlősök között. Az anyatej 200-félénél is több cukormolekulát tartalmaz, szemben az átlagosan megtalálható 30-50 félével, mint az egérnek vagy a tehénnek az esetében.

Ma is rejtély ezeknek a cukroknak a szerepe, és az is, miért változtatja  összetételét az anyatej a táplálás időtartama alatt. Ennek feltehetőleg a csecsemő immunrendszeréhez vagy  kialakulásban levő bélflórájához van köze.

Egy gyerek nevelése igen nagy kihívás az immunrendszerünknek

Egy gyerek nevelése jóval nagyobb hatással van az immunrendszerünkre, mint egy influenza elleni védőoltás vagy az utazások alkalmával szerzett hasmenés – gasztroenteritisz – a Babraham Intézet (UK) kutatói szerint.

Minden embernek saját, a többiekétől eltérő immunrendszere van, de azoknak az embereknek – szülőknek – akik együtt nevelnek gyermeket, a felére csökken a különbség az immunrendszerük között.

A szexuális aktivitás a női immunitást úgy alakítja, hogy az támogassa a megfoganást

Az Indiana University kutatói felfedezték, hogy maga a szexuális aktivitás is képes olyan változásokat okozni a nők immunrendszerében, amely megnöveli a megfoganás esélyét, akár az ovulációs ‘ablaktól’ függetlenül is.

Az immunrendszer lehet a kapocs, ami a természetet az egészséggel összefűzi

A University of Illinois környezettudományok intézete bizonyítékot talált arra nézve, hogy a szabad természetben töltött idő véd a betegségek ellen: a depresszió, a cukorbetegség, az elhízás, a figyelemhiányos betegség, a szív- és érbetegség, a rák és még egy sor betegség ellen. Az azonban, hogy miként teszi ezt, eddig a természet titka maradt.

Ming Kuo, az egyetem környezet- és magatartáskutatója úgy véli, a válasz a természet azon képességében rejlik, hogy fokozni képes szervezetünk immunrendszerének működését.

Az agyunk – az elménk – néhány titokzatos tulajdonsága

Az idegrendszer plaszticitása (képlékenysége, változásra való alkalmassága) a magyarázat az agy elképesztő teljesítményére.
Az agyunk nagyjából 86 milliárd agysejtet tartalmaz. Ezeknek a fele a cerebellumban – a kisagyban – található, amely az izmok tevékenységét koordinálja.
Az agyban az egyes idegsejtek közötti kapcsolatok száma trilliókra rúg, és egyelőre több a kérdés, mint a válasz.
Néhány, a legnagyobb rejtélyek közül: a tudat, tudatosság (hogyan működik), a személyiség (hogyan alakul ki, mi a helyzet a trauma utáni személyiségváltozással), memória (hogyan keletkezik, hogyan tárolja és miként találja meg az emléket az agyunk), az intelligenciát befolyásoló tényezők, az alvás és az álmok…

Alvás közben az agysejtjeink körülbelül 60 százalékkal csökkennek, ami lehetővé teszi a hatékony tisztogatást, összefüggésben az agy méregtelenítő tevékenységével.

Könnyebben megfázhatunk, ha fázik az orrunk…

A Yale Egyetem immunbiológus kutatói felfedezték, miért kapjuk el gyakrabban a náthát télen: az immunrendszerünk kevésbé hatékonyan működik alacsonyabb hőmérsékleten, lehetővé téve az orrunkban megtelepedett közönséges náthavírusnak az elszaporodást.