Alultápláltak a fák egész Európában

Infostart / MTI 2018. június 27.

(szerkesztve)

Pusztul a földben található, a növényeket összekötő “erdei gombafonal-hálózat”, tápanyaghiányra ítélve ezzel az erdei fákat.

A mezőgazdasági termelés, a dízelmotorok és a gyárak okozta légszennyezettség miatt alultápláltak a fák Európában – derült ki egy új tanulmányból.

A nagy-britanniai és európai fákon a közelmúltban kezdtek megjelenni a betegség jelei, egyebek között elszíneződött és gyéren növő levelek formájában.

A Nagy-Britanniában lévő erdőségek 15-90 százalékát sújtják olyan szennyező anyagok, amelyek bejutva a talajba szétroncsolják a fák gyökerei körül kialakult mikrobaközösségeket.

A Nature című tudományos folyóiratban publikált tanulmány készítőinek most sikerült megállapítaniuk, hogy a fő felelős a légszennyezettség.

Reklámok

Magyarország az egyik legrosszabb levegőjű európai ország, de az ÁSZ elégedett

A Levegő Munkacsoport hírlevele

2018.01.30.

Köszönő viszonyban sincs a valósággal az Állami Számvevőszék (ÁSZ) számos megállapítása, amelyeket A levegő minőségének védelmét szolgáló intézkedések ellenőrzése című jelentésében tett – állapította meg a Levegő Munkacsoport.

Eredményesnek tekinti az ÁSZ a levegő minőségének javításáért tett intézkedéseket. Az adatok azonban mást mutatnak. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2017. évi Levegőminőségi Jelentése szerint Magyarországon évente több mint 14.000 ember idő előtti halálát okozza a légszennyezés, amivel ezen a téren – lakosságarányosan számítva – az egyik legrosszabb helyet foglaljuk el Európában. Az Európai Bizottság adatai szerint a szennyezett levegő miatt évente több mint 1500 milliárd forint veszteség éri a magyar gazdaságot, beleértve 3 millió elvesztegetett munkanapot.

Elégedetten állapítja meg az ÁSZ, hogy a „kormányhivatalok a légszennyezettségi zónákra vonatkozó levegőminőségi tervvel rendelkeztek”, vagyis Magyarország egész területére vannak tervek a légszennyezés csökkentésére. Arról viszont egyetlen szót nem ír a jelentés, hogy ezek a tervek – még ha végre is hajtanák azokat – elégtelenek a levegő minőségének érdemi javítására.

Egy hónapja nem működnek a levegő szennyezettségét mérő állomások Budapesten

Átvétel a Világgazdaságból

A Levegő Munkacsoport információi szerint közel egy hónapja egyetlen légszennyezettségi mérőállomás sem működik Budapesten.

Budapest egyetlen mérőállomásáról sem érkeznek légszennyezettségi adatok augusztus 18-a óta – írja a Levegő Munkacsoport az Országos Meteorológiai Szolgálattól (OMSZ) származó tájékoztatásra hivatkozva. A Levegő Munkacsoport szerint elfogadhatatlan, hogy 25 napja a 12 automata mérőállomás egyikétől se juthatnak semmiféle adathoz a fővárosi levegő minőségéről sem a hivatalos szervek, sem az állampolgárok, sem civil szervezetek. Szükség esetén az önkormányzat se tud intézkedéseket hozni.

A napenergia-termelés hatékonyságát jelentősen csökkenti a levegőszennyezettség

A Duke Egyetem környezetmérnöki professzora kiszámította, mennyire romlik le a napelemek hatékonysága a levegő természetes por- és emberi eredetű mikropor szennyezettsége miatt.

Kiderült, hogy épp azokban az országokban a legnagyobb a veszteség, amelyek nagy összeget fektettek be napenergiába: Kínában, Indiában és az Arab-félszigeten. Ezekben a régiókban a porszennyezettség miatt 25 százaléknál is több lehet az energiaveszteség.

„Indiai kollégáim megmutatták nekem a tetőre szerelt napelemeket, megdöbbenve láttam, mennyire porosak a panelek” – mondta Michael Bergin, a Duke Egyetem professzora, a kutatás vezetője.

Magyarország a levegőszennyezésben is jobban teljesít

Átvétel a greenfo.hu-ról

2017. február 26. 17:15

Magyarországon a légszennyezés is erősödik

Már hat hazai mérőállomáson haladta meg 35-nél több napon az egészségkárosító részecskeszennyezés az egészségügyi határértéket, ami az utóbbi években rekordnak számít. Bár jogszabályok előírják, hogy ilyenkor haladéktalanul intézkedéseket kell hozni a szennyezés csökkentésére, a kormány és az érintett önkormányzatok tétlenkednek.

Előírja az Európai Parlament és a Tanács 2008/50/EK irányelve a környezeti levegő minőségéről, hogy „Az emberi egészség védelme érdekében (…) A tagállamok biztosítják, hogy zónáikban és agglomerációikban a környezeti levegőben lévő kén-dioxid, PM10, ólom és szén-monoxid szintje nem lépi túl a XI. mellékletben meghatározott határértékeket.” (13. cikk (1)).

A XI. melléklet szerint mérőállomásonként legfeljebb 35 olyan nap lehet egy naptári évben, amikor a szálló por (PM10) napi átlagos koncentrációja magasabb, mint 50 mikrogramm köbméterenként.

Megnéztük, hogyan állunk 2017. február 21-én. Sajnos, már hat állomáson is sikerült túlszárnyalni ezt a határértéket, kettő pedig a határon van, pedig hol van még az év vége!

Tehát február 21-ig Sajószentpéter 44 nap, Kazincbarcika 43 nap, ÉMI mobil 1 (idén január 12-e óta Putnokon mérnek vele) 42 nap, Miskolc, Búza tér 38 nap, Miskolc, Alföldi 37 nap, Vác 36 nap. A határon volt Salgótarján (35 nap) és a budapesti Széna tér (34 nap)

Döbbenetes a szmog a luxushajókon

Origo

2017.02.04.

Egy Marseille-ből induló luxushajón mérték a levegő minőségét a szakemberek, és arra jutottak, hogy a hajón hússzor szennyezettebb a levegő, mint a kikötővárosok belvárosaiban, beleértve az olyan forgalmas városokat is, mint Barcelona, Hamburg vagy Velence.

A hajó több pontján is mérték a légszennyezettséget, és kiderült, hogy éppen a napozóteraszon és a kocogásra kijelölt sávban volt a legrosszabb helyzet – adta hírül a Daily Mail. Míg a tiszta tengeri levegő köbcentijében 1000-2000 szennyező részecske fordul elő, a luxushajón ennek (mármint az alsó értéknek) hatvanszorosát, hatvanezret mértek.

A szennyezett levegő rontja a tüdő ereinek, végső soron a szívnek a működését

A levegő szennyezettsége rontja a tüdő ereinek működőképességét, ezért korlátozni kell a fizikai aktivitást komoly légszennyezettség esetén – állapította meg az Európai Kardiológiai Társaság legfrissebb jelentése.

„Ez nagyon fontos közegészségügyi kérdés azoknak az embereknek a számára, akik szennyezett városi területen élnek, ahol az edzés károsíthatja a tüdőt, úgy, hogy akár dekompenzált szívelégtelenséghez is vezethet”- mondja Dr. Jean-Francois Argacha, kardiológus (University Hospital Brussel, Belgium).

Biztonságosabb környezetet teremteni ugyanolyan fontos, mint kontrollálni a hagyományos kockázati tényezőket, például a magas koleszterinszintet.

Budapesten és hat vidéki városban egészségkárosító szintű a légszennyezés

Az ország északi, észak-alföldi és középső régiójában több városban is a légszennyezés rövid távú egészségkárosító hatásával kell számolni – közölte az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ).

A közleményben emlékeztettek arra, hogy csütörtökön hét település – Budapest, Vác, Miskolc, Kazincbarcika, Sajószentpéter, Szolnok, Nyíregyháza – levegő-egészségügyi helyzete kapott kifogásolt minősítést a szálló por magasabb koncentrációja miatt.

A levegőszennyezettség rontja a tüdőfunkciót

Európában a levegő szennyezettsége országról országra, területről területre változik – állapították meg az ESCAPE-projekt szerzői. A legfontosabb megfigyelésük az volt, hogy a levegőszennyezés nemcsak a gyerekekre van negatív hatással, mint azt már előzőleg bebizonyították, hanem felnőttkorban is árt a tüdőnek.

Krakkóban betiltották a szénnel és a fával fűtést

 

A helyi hatóságok megtiltották a város lakóinak, hogy a lakásokat szénnel vagy fával fűtsék, mivel Krakkó levegőminősége az Európai Környezetvédelmi Ügynökség felmérése szerint a harmadik legrosszabb Európában.

A legszennyezettebb városokban a legnagyobb mértékű a ‘száraz szem’ szindróma előfordulása

Az Egyesült Államok nagyvárosaiban, ahol magas a légszennyezettség, megnövekszik a ‘száraz szem’ szindróma* előfordulása – hívta fel a figyelmet az előadó az amerikai oftalmológiai akadémia éves konferenciáján.

Például Chicagóban és környékén, valamint New York Cityben háromszor-négyszer több embert diagnosztizálnak ezzel a betegséggel, mint a kevésbé szennyezett levegőjű területeken.

*A száraz szem szindróma tünetei:

viszkető, szúró, vagy idegentest-érzés a szemben, amely a nap előrehaladtával fokozódik,

A levegőszennyezettségtől megkeményednek az artériák

Hosszú távon az elszenvedett levegőszennyezettség megkeményíti az artériákat, felgyorsítja az érelmeszesedést, szívrohamot, sztrókot okozhat – áll a tanulmányban, amit Sara Adar, a University of Michigan School of Public Health epidemiológusa és Joel Kaufman, a környezet-egészségügy professzora (University of Washington) készített.

A baj okozója a levegő finom por-részecske szennyezettsége (PM2.5): a közös fejverőér belső két rétege gyorsabban vastagszik a PM2.5 hatására. Ez egy fontos artéria, a nyakat, fejet és az agyat látja el vérrel.