Pusztulnak a méhek világszerte: a fipronil és a neonikotinoid tartalmú szerek a bűnösek

Átvéve az infostart.hu-ról

2019.8.20.

Több mint 500 millió méh pusztult el Brazíliában az elmúlt három hónapban – adta hírül a BBC honlapja. Csak Rio Grande do Sul szövetségi államban 400 millió méhtetemet találtak, a méhészek négy államból jelezték a kolóniák tömeges pusztulását.

Kutatók a neonikotinoid és a fipronil tartalmú rovarirtó szerek használatával magyarázzák a tömeges pusztulást.

Egyre többen vannak, egyre nagyobbak és agresszívabbak a darazsak

Infostart

2019. április 3. 05:42

Baj lesz a darazsakkal, mert egyre inkább életveszélyt jelentenek, hívta fel a figyelmet egy méhész-rovarirtó szakember.

Az elmúlt 4-5 esztendőben a darazsak állománya megtöbbszöröződött, ráadásul egyre nagyobb egyedek bukkannak fel, miközben mindez még csak a kezdet – mondta a HAON kérdésére.

Kínában méhek híján emberek porozzák be a gyümölcsfákat…

Átvétel az utajovobe.eu honlapról

A gyümölcsfákat legegyszerűbben és legjobban a méhek porozzák be. Kína egyes vidékeiről azonban szinte teljesen eltűntek ezek a szorgos rovarok. Emberi munkaerővel próbálják őket pótolni.

Szecsuán tartomány Hanjüan megyéjét gyakran a világ körtefővárosának hívják. A virágokat azonban pár év óta fáradságos kézi erővel kell beporozni, annyira megritkultak a korábbi dolgozók, a méhek. Az emberi munkások (elsősorban nők) fáról fára járnak, és ecsetekkel porozzák be a fehér virágokat.

A méhek elbutulnak ettől a rovarirtótól – még parányi mennyiségben is

A méhek súlyos tanulási nehézségben és memóriavesztésben szenvednek, ha akár csak egy parányi adagot is felvesznek a klórpirifosz nevű (C9H11Cl3NO3PS ) rovarirtószerből,és ez a mérgezés potenciálisan az életképességüket is fenyegeti – mondják az új-zélandi Otago Egyetem kutatói.
Az egyetem zoológia tanszékének munkatársai begyűjtöttek Otago tartományban 17 helyszínről, 51 méhkolóniából méheket, és megmérték a klórpirifosz szintjüket.

A virágillatnak a fele elbomlik vagy megváltozik a dízelfüst hatására – éhen maradnak a méhek

A dízel kipufogógázban levő nitrózus oxidok nemcsak az emberi egészségre ártalmasak, de megzavarják a méhek szaglóképességét is. A Southampton-i és a Reading-i Egyetemek (mindkettő az Egyesült Királyságban van) kutatói arról számolnak be, hogy a virágok illatának 11 leggyakoribb összetevőjéből ötöt olyan mértékig elbontanak, elváltoztatnak a káros légszennyező anyagok – a nitrózus oxidok, amelyek a dízel autók kipufogógázaiból származnak -, hogy a méhek nem képesek többé beazonosítani őket.

A fejlett rovarölő szerek nem ölik meg a méheket, ‘csak’ a tanulási képességüket károsítják

Az Amerikai Kísérleti Biológusok Szövetségének folyóiratában megjelent írás szerint a fejlett rovarölő, gombaölő szerek a méhek agyműködését rontják, károsítják a tanulási képességüket és a szaporodási képességüket.
A Dundee-i Egyetem (Egyesült Királyság) orvosi kutatóközpontja megállapította, hogy a peszticidek (rovar- és gombaölő szerek) ‘neonikotinoidoknak’ nevezett csoportja katasztrófát okoz a méhpopulációban – és ezzel beporzásban is.

Mérgező vegyszerkoktéllal szennyezett az európai virágpor

Az európai méhlegelők virágpormintáinak több mint kétharmada akár 17 vegyszerből álló vegyi koktéllal szennyezett. Erre a sokkoló megállapításra jutott a Greenpeace ma a méhek napján magyar nyelven is bemutatásra került új kutatása. A méhek táplálékául szolgáló virágporban a Bayer, a Syngenta, a BASF és más agrovegyipari óriáscégek által gyártott rovarölő szerek, atkaölő szerek, gombaölők és gyomirtók voltak jelen.

A dízelfüsttől a méhek nem ismerik fel a virágok illatát

Dr. Tracey Newman idegtudós (University of Southampton) ezt mondja:

“A méheknek érzékeny a szaglásuk, és különleges képességük van az új szagok megjegyzésére. A nitrogén oxidok a legreaktívabb gázok közül valók, ráadásul a nitrogén dioxid kibocsátás határértékét rendszeresen túllépik, különösen a városokban. Kutatásunkból arra lehet következtetni, hogy a dízelfüst megváltoztatja a virágillat összetételét, ami kihat a méhek illatfelismerő képességére. Ez komoly károkat okozhat a méhkolóniákban és a beporzási tevékenységben.”

Méhekkel kerestetik az aknát

A Balkánon lezajlott háború kezdeteitől – 1991-től – fogva, négy éven át tömegével rakták le az aknákat Horvátországban: körülbelül 90 000 aknát telepítettek 750 négyzetkilométeren, országszerte, bármiféle terv és térkép nélkül. A telepítés kezdete óta 2500 ember vesztette életét amiatt, hogy aknára lépett.

Ma is, két évtizeddel a háború befejezése után, szedi áldozatait az aknamező, 316 ember haláláért felelős, közöttük 66 aknász haláláért.

Addig nem lesz béke az országban, amíg ez a probléma meg nem oldódik, mert egyfajta terror alatt élünk” – mondja Dijana Plestina, a kormányzati mentesítő iroda vezetője.

Nikola Kezic professzor a méhek viselkedésének szakértője, ezt a tudását kamatoztatja, amikor a méheket olyan táplálékra trenírozza, amelynek TNT szaga van.

Nem a méhek, a vadon élő rovarok játszanak főszerepet a termés beporzásában

Egy nagyszabású kutatás kiderítette, hogy a vadon élő rovarok számának folyamatos csökkenését megérzi a mezőgazdaság: a gyümölcskötés, terméskötés sokkal kisebb, így kevesebb lesz a termés is.

Az ember megváltoztatta a természeti tájat, a szántóföldek már nem bizonyulnak teljes értékű ökoszisztémának, mert kevesebb számú beporzó rovar él rajtuk.

A kutatók annak jártak utána, hogy vajon a beporzó rovarok számának folyamatos csökkenése hogyan érinti a termés mennyiségét.