A világ legzöldebb és leghiábavalóbb atomerőműve

greenfo.hu

2019. augusztus 20.

A magyar határtól mindössze 130 kilométerre, az ausztriai Zwentendorfban áll a világ legfurcsább atomerőműve. Mai áron egymilliárd euróba került, a napelemekből származó energiatermelése azonban éppen arra elég, hogy a talajvizet kipumpálják alóla. Cserébe kívül-belül bejárható, már ha épp nem rendeznek benne elektronikus zenei fesztivált. Beindítani viszont már akkor sem lehetne, ha akarnák. Az index helyszíni beszámolója.

A zwentendorfi atomerőmű el van átkozva. Itt bármibe kezdenek, semmi se sikerül – mondja Stefan Zach, az erőművet birtokló osztrák EVN Group kommunikációs igazgatója, aki ennek ellenére rögtön az elején bevallja: első látásra szerelmes lett a szerencsétlen atomerőműbe, és ez az érzés máig tart.

De miért is van elátkozva az erőmű?

Kulcsra készen állt sokáig, de sosem helyezték üzembe.

Megpróbálták gázerőművé alakítani, nem lehetett.

Telerakták napelemmel, de a termelt energia nagy része elmegy a betonmonstrum alatti talajvíz kipumpálására.

A világ egyetlen, soha üzembe nem helyezett atomerőműve

A zwentendorfi atomerőművet elsöpörte a népakarat

Átvétel a greenfo.hu-ról

Ausztriában található a világ egyetlen olyan atomerőműve, amelyet milliárdokból, korszerűen, készre felépítettek, de soha nem helyeztek üzembe. Az idén 39 éves a zwentendorfi reaktor, egyetlen watt energiát sem adott soha, mivel a tiltakozók által kikövetelt népszavazáson az atomenergia ellenzői felülkerekedtek. A reaktort rég elvitték alkatrésznek, de a masszív épületek ma is állnak, sőt pár éve 1000 napelem termel áramot.

1969-ben az akkor kormányzó konzervatív Néppárt (ÖVP) döntött arról, hogy a korszerűnek tekintett irányzathoz csatlakozva Ausztriában is meghonosítják az atomenergiát. A zwentendorfi erőmű a Duna alsó-ausztriai folyásánál lett volna az első reaktor, majd hasonlókat építettek volna Felső-Ausztriában és Karintiában, a Drávánál is. Amikor a döntés után egy évvel Josef Klaus néppárti kancellár helyére Bruno Kreisky, a jeles szociáldemokrata politikus került, ő is lelkesen vállalta a nagyratörő atomprogramot, aminthogy általában az osztrák politika, a gazdaság és a szakszervezetek is. Így a parlament egyhangúlag hagyta jóvá a terveket, 1971 tavaszán pedig a kormány döntése alapján a Tullnerfelden, a Bécstől 30 kilométerre fekvő Duna-parti mezőkön, ahol hagyományosan zöldséget termesztenek a fővárosnak, megkezdték Ausztria első atomerőművének építését -írta a 168 Óra.

Mi lett volna a ligetnépszavazás tétje?

Átvétel a greenfo.hu-ról

Amikor 2013 decemberében, néhány nappal karácsony előtt Papcsák Ferenc fideszes politikus, aki jelenleg milliós havi díjazású jegybanki jutalomállásban dolgozik, vasárnap este benyújtotta a városligeti törvényjavaslatot, valószínűleg nem gondolta, mekkora vihart kavar majd ez évekkel később.

Minden nagyon gyorsan, gördülékenyen zajlott. Rá egy napra, hétfőn volt a bizottsági vita, kedden pedig már az Országgyűlés is megvitatta.

Így került 99 évre a Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. vagyonkezelésébe a liget, és így vonták ki a parkokat védő szabályozások hatálya alól. Az időzítés ugyanazt szolgálta, mint maga a törvény: minél kevesebb közösségi ellenőrzéssel, szakmai vagy társadalmi vitával, a meglévő korlátozásokat megszüntetve egy szűk kör kezébe juttatni a kétszáz éves közparkot.

A Városligetben is elszállnak az árak…

Sokkoló grafika: 250 milliárdra, 35-szörösére nőtt a Liget beépítésének költsége. Eddig. Nem ártana ide is egy népszavazás.

Földdel tették egyenlővé az egykori Közlekedési Múzeumot, mely a Liget Budapest Projekt keretében újul meg.

A Városliget Zrt. honlapján a mai napig az áll, hogy “a meglévő intézmények felújítása, helyreállítása zajlik”, holott rég egyértelmű, hogy egy teljesen új múzeumot építenek a föld alá, míg az épület látható része egy millenniumi csarnok rekonstrukciója lesz (amelyet csak ideiglenes létesítménynek húztak fel annak idején). Csak a fejlesztő cég felejtett el módosítani a szövegen.

A felújítás alternatív értelmezésén túl a régi tömb visszaállítása is megosztja az építésztársadalmat.

Amiről tényleg kellene népszavaznunk

Átvétel a greenfo.hu-ról

„Mi, magyarok mindig népszavazáson döntöttünk a jövőnket érintő legfontosabb ügyekben” – írta és mondta mostanában Orbán Viktor, de annyiszor, mintha igaz lenne. Ezek az alábbi népszavazások valószínűleg érvényesek lennének, de annak se örülne Orbán Viktor.

Lehet népszavazni az állami földek eladásáról

mno.hu

2016. február 23. 20:00

Kezdődhet az aláírásgyűjtés az állami földek értékesítésének tilalmáról, miután a Kúria ma úgy döntött, hogy hitelesíti az erről szóló népszavazási kérdést.

A kérdést Gőgös Zoltán szocialista politikus magánszemélyként nyújtotta be, a kérdés úgy szólt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt az állami tulajdonban álló termőföldek értékesítésének a tilalmáról?”

A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) tagjainak többsége tavaly november 30-án arra hivatkozva tagadta meg az aláírásgyűjtő ív hitelesítését, hogy a kezdeményezés a költségvetési törvényt érinti, megfogalmazása pedig nem teljesen egyértelmű.

Ahol az emberek választhatnak, leszavazzák az olimpiát

A 444 írása

2016. január 30. 10:23
Ahol az emberek választhatnak, ott leszavazzák az olimpiát

Az utóbbi 4 nyári olimpia valós költségei átlagban 19 milliárd dollár (5 460 milliárd forint) körül voltak. Ez alapján mi azt gondoljunk, hogy a minimum a 2024-es játékokra reálisabb valahova 10 és 20 milliárd közé saccolni. A magyar kormány jelenleg 774 milliárd forintról (kevesebb, mint 3 milliárd dollárról) beszél. A költségek nyilván az égbe fognak szökkenni, amiből nagyot lehet kaszálni. Orbánék rettegnek a népszavazástól.

A 2024-es olimpiát már csak négy város szeretné megrendezni. Budapest mellett Los Angeles, Párizs és Róma vannak versenyben.
Abban, hogy a mezőny így alakult, a legnagyobb szerepe a No Boston nevű szervezetnek van.

Az ő kampányuknak volt köszönhető, hogy az Amerikai Olimpiai Bizottság által kiválasztott Boston visszalépett a pályázattól, és tanácsaikkal segítették annak a hamburgi népszavazásnak a megszervezését, amelyen 2015 november 29-én a német város leszavazta az olimpiát.

A No Boston három társelnöke közül Chris Dempsey válaszolt a 444 kérdéseire.

A verespatakiaknak kell az aranybánya

A verespatakiak 78 százaléka a bányanyitás mellett voksolt a népszavazáson…

Egyébként érvénytelen volt a verespataki aranybánya megnyitásáról tartott romániai helyi népszavazás, mivel a szavazati joggal rendelkezőknek kevesebb mint a fele járult az urnák elé.