Egy kelendő magyar szabadalom a széndioxid-kibocsátás megakadályozására

Átvéve a HelloVidék-ről

2019. szeptember 23.

A Szegedi Tudományegyetem munkatársai legfrissebb kutatásukban a klímaválság egyik legfőbb okozójának, a szén-dioxid kibocsátásnak problémájára kínálnak megoldási javaslatot. Európából, Amerikából és az arab világból is számos petrolkémiai és energiaipari szereplő érdeklődik a kutatás iránt, mert azontúl hogy egy ilyen berendezéssel már azt is meg lehet előzni, hogy a szén-dioxid a gyárból a levegőbe kerüljön, abból az ipari vállalatok számára hasznos anyagok állíthatók elő.

Reklámok

Szégyenpadon a magyar Nemzeti Energia- és Klímaterv

Átvéve a greenfo.hu-ról

2019. június 14.

Sarkadi Péter

Magyarország messze a legrosszabbul teljesít a közlekedés üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló tervében. Ez derül ki az Európai Közlekedési és Környezetvédelmi Szövetség (T&E) ma nyilvánosságra hozott jelentéséből, amelyben a 28 uniós tagállam ilyen jellegű tervezeteit veti össze.

Az elektromos autók sem környezetbarátabbak a többinél?

Átvéve a portfolio.hu-ról

MTI – 2019. április 18. 18:58

Egy német tanulmány megkérdőjelezte az elektromos autók környezetbarát jellegét, mondván az csak papíron létezik, sőt, lényegében rosszabb hatással vannak a környezetre, mint a dízelautók.

Csökkenteni kellene a cementgyártás széndioxid-kibocsátását – vissza a rómaiak eljárásához?

Átvéve a greenfo.hu-ról  (g7.hu)

2018. december 31.

A rómaiak tökélyre fejlesztették, mára a cementgyártás a Föld egyik legnagyobb szennyezője lett. Cementnél többet csak vízből használ az emberiség.

Épített világunk alapja a cement – ez a beton egyik kulcseleme is -, de nagy szerepet játszik a klímaváltozás előidézésében is. A szén-dioxid-kibocsátás nyolc százalékáért a cementgyártás a felelős a Chatham House nevű londoni kutatóintézet szerint.

Az ókori rómaiak által használt, vulkáni hamu alapú cementből készült beton az emberi történelem egyik legmasszívabb építőanyaga volt, a jelenleg használt betonnál is tartósabb volt. Ezt jól szemlélteti a római Pantheon 43 méter átmérőjű kupolája, amely kétezer évvel az építése után is áll, mint a világ legnagyobb vasalatlan betonkupolája.

Szigorú megállapodás született a gépkocsik szén-dioxid kibocsátását illetően az EU-ban

MTI, Portfolio

2018. december 18. 13:30

(rövidítve)

Az uniós tagállamok és az Európai Parlament megbízott tárgyalói hétfőn este megállapodtak, hogy 2025-től csak a 2021-eshez képest átlagosan 15,0 százalékkal, 2030-tól pedig 37,5 százalékkal kevesebb szén-dioxidot kibocsátó új járművek kerülhetnek forgalomba az Európai Unióban.

A jelenleg érvényes szabályok szerint 2021-től kilométerenként átlagosan 95 grammot meg nem haladó szén-dioxid-kibocsátású új járművek helyezhetők csak forgalomba az EU-ban.

A csökkentési előírás szigorúbb lett, mint arra az autóipar számított, és ténylegesen csak akkor lesz teljesíthető, ha a belsőégésű motorok mellett nagy tömegben kerülnek az utakra zéró károsanyag-kibocsátású járművek, például elektromos autók. Az autógyártók tehát szerkezetátalakítási kényszerbe kerülnek, ami szerintük tetemes munkahelyvesztéshez vezet majd.

Az európai autóipar szakmai képviselete, az ACEA kritikus hangot ütött meg kommentárjában:

Nagyra nőtt a magyarok karbonlábnyoma

Átvéve a vg.hu-ról

2018. 05. 29. 18:59

Latyák Balázs

Magyarország szén-dioxid kibocsátása elsősorban a magánháztartások tevékenységéhez, valamint a hazai termelési aktivitáshoz kapcsolódott – áll a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Karbonlábnyom Magyarországon című kiadványában.

A szén-dioxid-kibocsátás termelési megközelítése megmutatja, hogy mekkora emisszió tulajdonítható a magyar gazdaság működésének.

2014-ben ez az érték fejenként elérte a 4,85 tonnát. Ebből 1,31 tonna a magánháztartásokhoz, míg 3,54 tonna a hazai termelési aktivitáshoz kapcsolódott. Ezen belül nagyjából hasonló nagyságrendet képviselt a hazai végső felhasználáshoz kapcsolódó termékek és szolgáltatások, valamint az exportált termékek és szolgáltatások kibocsátása – írja a KSH Karbonlábnyom Magyarországon című kiadványában.

A jelentés szerint hazánkban 2014-ben az egy főre vetített karbonlábnyom elérte a 5,73 tonnányi szén-dioxidot, ami az uniós adatnál (7,19 tonna/fő) lényegesen kedvezőbb.

Azt várjuk az Energiauniótól, hogy csökkenjen az EU fosszilis energia függősége

A Magyar Természetvédők Szövetsége és a Levegő Munkacsoport sajtóközleménye

Az Európai Bizottság tegyen határozottabb lépéseket annak érdekében, hogy csökkenjen az EU függősége a fosszilis energiahordozóktól, és segítse a megújuló energiákra átállást és az energiatakarékosságot – ezt kérték a Levegő Munkacsoport és a Magyar Természetvédők Szövetsége képviselői Maroš Šefčovičtól, a Bizottság Energiaunióért felelős alelnökétől a mai magyarországi látogatásán.

2013-ban is nőtt a globális széndioxid-kibocsátás

 

A fosszilis alapú tüzelőanyagok széndioxid kibocsátása rekordot döntött 2013-ban, elérve a 36 billió tonnát – a Global Carbon Projekt közlése szerint. A 2,1 százalékos emelkedés a kiotói szerződés bázisévéhez, 1990-hez viszonyítva 61 százalékos növekedést mutat.