Egyre kevesebb szén-dioxidot kötnek meg a trópusi esőerdők

Átvéve a 444.hu-ról

Sarkadi Zsolt

2020. március 5.

Egy, a Nature folyóiratban szerdán publikált kutatás szerint drasztikusan csökken a trópusi esőerdők szén-dioxid-megkötő képessége.

A kutatásban 300 ezer fa adatait figyelték 30 éven át, ebből becsülték több száz erdőtag adatait, és azt találták, hogy míg a 90-es években a trópusi esőerdők 46 milliárd tonna szén-dioxidot tudtak kivonni a légkörből, mi az emberi tevékenységekből eredő szén-dioxid-kibocsátás 17 százalékának felelt meg, ez a szám az előző évtizedben már csak 25 milliárd tonna volt, azaz az emberi kibocsátás 6 százaléka.

Minden másodpercben egy teherautónyi ruhának megfelelő textilmennyiség kerül a szeméttelepre

Átvéve a greenfo.hu-ról (portfolio.hu)

2020. március 1.

A fast-fashion márkák által is szorgalmazott gyártás – vásárlás -kidobás, valamint a cégek által évenként piacra dobott tíz-húsz kollekció rendkívül környezetszennyező, emellett pedig a fogyasztást is indokolatlanul felgyorsítja.

A Portfolió összeszedett néhány adatot arról, mit tesz a környezettel a divatipar:

• Az évezred eleje óta a ruhagyártás közel megduplázódott a világban.2014-ben az emberek 60 százalékkal több ruhát vásároltak, mint 2000-ben, de csak fele annyi ideig használták átlagosan őket. Egy átlagos felhasználó 36 százalékkal kevesebb alkalommal vesz fel egy ruhadarabot, mint 15 évvel ezelőtt. Ha mindenki kétszer annyi alkalommal venne fel egy ruhát, mint most, akkor 44 százalékkal csökkenhetne az iparág károsanyag-kibocsátása.

Magyarország széndioxid-kibocsátása azért alacsony, mert a szomszédból hozzuk az áramot

Átvéve a qubit.hu-ról

2020. 01.29.

VAJNA TAMÁS

2019-ben az Európai Unió áramexportja mindössze 12,6 terawattóra (TWh) volt, amelynek 40 százalékát Bulgária, 23 százalékát pedig Szlovákia szállította; a tagországok összesen 33 TWh elektromos áramot importáltak.

Az EU határain kívülről érkező energia 38 százalékát Oroszországban, 22 százalékát Ukrajnában, 19 százalékát pedig a Nyugat-Balkánon állították elő, jobb híján széntüzelésű erőművekben – derül ki a Sandbag londoni székhelyű klímapolitikai elemzőműhely legfrissebb jelentéséből.

WHO: „A klímaváltozás lehet a 21. század legnagyobb egészségügyi fenyegetése”

Átvéve a 444.hu-ról

Urfi Péter

2019. december 3., kedd 21:12

A klímaváltozás jelentős egészségkárosító hatással bír – mutatott rá friss jelentésében az Egészségügyi Világszervezet (WHO), amely szerint bár egyre többen szenvednek hőstressztől, a szélsőséges időjárás hatásaitól és a szúnyogok által terjesztett betegségektől, az éghajlatváltozás elleni fellépésre fordított büdzsé mégis kevesebb, mint 1 százaléka kerül az egészségügyi szektorhoz.

Egy kelendő magyar szabadalom a széndioxid-kibocsátás megakadályozására

Átvéve a HelloVidék-ről

2019. szeptember 23.

A Szegedi Tudományegyetem munkatársai legfrissebb kutatásukban a klímaválság egyik legfőbb okozójának, a szén-dioxid kibocsátásnak problémájára kínálnak megoldási javaslatot. Európából, Amerikából és az arab világból is számos petrolkémiai és energiaipari szereplő érdeklődik a kutatás iránt, mert azontúl hogy egy ilyen berendezéssel már azt is meg lehet előzni, hogy a szén-dioxid a gyárból a levegőbe kerüljön, abból az ipari vállalatok számára hasznos anyagok állíthatók elő.

Szégyenpadon a magyar Nemzeti Energia- és Klímaterv

Átvéve a greenfo.hu-ról

2019. június 14.

Sarkadi Péter

Magyarország messze a legrosszabbul teljesít a közlekedés üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló tervében. Ez derül ki az Európai Közlekedési és Környezetvédelmi Szövetség (T&E) ma nyilvánosságra hozott jelentéséből, amelyben a 28 uniós tagállam ilyen jellegű tervezeteit veti össze.

Az elektromos autók sem környezetbarátabbak a többinél?

Átvéve a portfolio.hu-ról

MTI – 2019. április 18. 18:58

Egy német tanulmány megkérdőjelezte az elektromos autók környezetbarát jellegét, mondván az csak papíron létezik, sőt, lényegében rosszabb hatással vannak a környezetre, mint a dízelautók.

Csökkenteni kellene a cementgyártás széndioxid-kibocsátását – vissza a rómaiak eljárásához?

Átvéve a greenfo.hu-ról  (g7.hu)

2018. december 31.

A rómaiak tökélyre fejlesztették, mára a cementgyártás a Föld egyik legnagyobb szennyezője lett. Cementnél többet csak vízből használ az emberiség.

Épített világunk alapja a cement – ez a beton egyik kulcseleme is -, de nagy szerepet játszik a klímaváltozás előidézésében is. A szén-dioxid-kibocsátás nyolc százalékáért a cementgyártás a felelős a Chatham House nevű londoni kutatóintézet szerint.

Az ókori rómaiak által használt, vulkáni hamu alapú cementből készült beton az emberi történelem egyik legmasszívabb építőanyaga volt, a jelenleg használt betonnál is tartósabb volt. Ezt jól szemlélteti a római Pantheon 43 méter átmérőjű kupolája, amely kétezer évvel az építése után is áll, mint a világ legnagyobb vasalatlan betonkupolája.

Szigorú megállapodás született a gépkocsik szén-dioxid kibocsátását illetően az EU-ban

MTI, Portfolio

2018. december 18. 13:30

(rövidítve)

Az uniós tagállamok és az Európai Parlament megbízott tárgyalói hétfőn este megállapodtak, hogy 2025-től csak a 2021-eshez képest átlagosan 15,0 százalékkal, 2030-tól pedig 37,5 százalékkal kevesebb szén-dioxidot kibocsátó új járművek kerülhetnek forgalomba az Európai Unióban.

A jelenleg érvényes szabályok szerint 2021-től kilométerenként átlagosan 95 grammot meg nem haladó szén-dioxid-kibocsátású új járművek helyezhetők csak forgalomba az EU-ban.

A csökkentési előírás szigorúbb lett, mint arra az autóipar számított, és ténylegesen csak akkor lesz teljesíthető, ha a belsőégésű motorok mellett nagy tömegben kerülnek az utakra zéró károsanyag-kibocsátású járművek, például elektromos autók. Az autógyártók tehát szerkezetátalakítási kényszerbe kerülnek, ami szerintük tetemes munkahelyvesztéshez vezet majd.

Az európai autóipar szakmai képviselete, az ACEA kritikus hangot ütött meg kommentárjában:

Nagyra nőtt a magyarok karbonlábnyoma

Átvéve a vg.hu-ról

2018. 05. 29. 18:59

Latyák Balázs

Magyarország szén-dioxid kibocsátása elsősorban a magánháztartások tevékenységéhez, valamint a hazai termelési aktivitáshoz kapcsolódott – áll a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Karbonlábnyom Magyarországon című kiadványában.

A szén-dioxid-kibocsátás termelési megközelítése megmutatja, hogy mekkora emisszió tulajdonítható a magyar gazdaság működésének.

2014-ben ez az érték fejenként elérte a 4,85 tonnát. Ebből 1,31 tonna a magánháztartásokhoz, míg 3,54 tonna a hazai termelési aktivitáshoz kapcsolódott. Ezen belül nagyjából hasonló nagyságrendet képviselt a hazai végső felhasználáshoz kapcsolódó termékek és szolgáltatások, valamint az exportált termékek és szolgáltatások kibocsátása – írja a KSH Karbonlábnyom Magyarországon című kiadványában.

A jelentés szerint hazánkban 2014-ben az egy főre vetített karbonlábnyom elérte a 5,73 tonnányi szén-dioxidot, ami az uniós adatnál (7,19 tonna/fő) lényegesen kedvezőbb.

Azt várjuk az Energiauniótól, hogy csökkenjen az EU fosszilis energia függősége

A Magyar Természetvédők Szövetsége és a Levegő Munkacsoport sajtóközleménye

Az Európai Bizottság tegyen határozottabb lépéseket annak érdekében, hogy csökkenjen az EU függősége a fosszilis energiahordozóktól, és segítse a megújuló energiákra átállást és az energiatakarékosságot – ezt kérték a Levegő Munkacsoport és a Magyar Természetvédők Szövetsége képviselői Maroš Šefčovičtól, a Bizottság Energiaunióért felelős alelnökétől a mai magyarországi látogatásán.

2013-ban is nőtt a globális széndioxid-kibocsátás

 

A fosszilis alapú tüzelőanyagok széndioxid kibocsátása rekordot döntött 2013-ban, elérve a 36 billió tonnát – a Global Carbon Projekt közlése szerint. A 2,1 százalékos emelkedés a kiotói szerződés bázisévéhez, 1990-hez viszonyítva 61 százalékos növekedést mutat.