A mai fiatalok szoronganak és depressziósak

Átvéve a portfolio.hu-ról

András Bence – 2019. március 9. 15:30

Úgy tűnik, hogy valami nagyon nincs rendben a mai fiatalokkal: a Pew Research felmérése szerint a 13-17 év közötti tinik 70 százaléka gondolja úgy, hogy szorongás és depresszió nyomasztja a korosztályát. Ők a Z generáció, akik már okostelefonokkal és közösségi médiával nőttek fel, de egyelőre csak találgatni tudunk, hogy pontosan mi állhat a háttérben. Az alábbiakban az Economist és a Pew Research elemzését mutatjuk be.

Hírdetés

Csak a nyilvánvalót mondja ki a depresszióról, épp ez benne a radikális

Átvéve a 444.hu-ról

plankog

2019. január 12., szombat 18:27

A világ mentális egészsége válságba jutott, minden országban egyre súlyosabb probléma a depresszió és a krónikus szorongás. A fejlett világban a depresszió lett a munkahelyi hiányzások egyik vezető oka, az antidepresszánsok fogyasztása pedig meredeken emelkedik.

Mindez önmagában is elég figyelemreméltó, különösen azzal együtt, hogy az emberiség akkor jutott lelki válságba, amikor egyébként a jóléte rengeteget javult. Ezzel a témával foglalkozott 2018 egyik legnagyobb vitát kiváltó könyve, amit Johann Hari brit újságíró írt Lost Connections (Elveszett kapcsolatok) címmel. A legkülönfélébb helyeken idézett könyv alaptétele pedig nagyjából az, hogy

mi van, ha ezek a mentális betegségek nem rendellenességek, hanem teljesen természetes reakciók arra a világra, amit kialakítottunk magunknak?

Mi az összefüggés a túl sok zsíros étel rendszeres fogyasztása és a depresszió, szorongás között?

Ha valaki rendszeresen túl sokat eszik, emellett krónikusan stressznek van kitéve, hajlamossá válik a szorongásra és a depresszióra. A Yale Egyetem kutatói megmagyarázzák, miért van ez így.

„A magas zsírtartalmú táplálkozás és a krónikus stressz hatásai fölerősítik egymást, és depresszió és metabolikus rendellenesség (2. típusú cukorbetegség) kialakulását támogató tényezővé válhatnak” – mondja Ronald Duman neurobiológus professzor.

Aki szorong, hátránnyal indul és alulmarad a versenyben

Az emberek nem születnek egyformának: az egyik nyugodtan, a másik feszült félelemmel fogadja a jövőt. Az egyik lehetőséget, a másik fenyegetést lát benne. De a szorongás tönkre teszi a szorongó ember önbizalmát – és a jövőjét – a versengő világban. A nagyon szorongók hátránnyal indulnak, és gyakran kiesnek a versenyből. Kiszelektálják és félrerakják őket. Alárendelt szerepbe kényszerülnek a társadalmi hierarchiában.

Az Ecole Polytechnique Fédérale de Lausanne (a Lausanne-i Állami Politechnikai Főiskola) kutatói úgy mondják: mind az állatok, mind az emberek versengéssel állítják fel a szociális rangsort. A versenyképesség sokféle, egymástól különböző tényezőtől függ: például mérettől, kortól, előző társas tapasztalatoktól. (Néhány kutatás azt mutatja, hogy a társadalmi vetélkedést személyiségvonások is befolyásolják, de ezt még mélységeiben nem tárták fel.)

Abban azonban egyetértenek a társadalomtudósok, hogy ha az egyén nagyfokú szorongást mutat – mint személyiségjellemzőt – akkor rosszul tud teljesíteni a szociális vetélkedésben.

A műszaki főiskola laboratóriuma biológiai bizonyítékokkal támasztotta most alá a szorongás és a szociális versengés összefüggését.

Az akupunktúra ugyanazokat a biológiai jelutakat használja, mint a fájdalomcsillapítók

Állatokon kísérletezve a Georgetown University orvosi karának kutatói megállapították, hogy ugyanazokon a biológiai jelutakon futott végig a szignál, mint amit a fájdalomcsillapító szerek használnak – az embernél. Azt állítják a kutatók, hogy állatkísérleteik ezidáig a legerősebb bizonyítékot szolgáltatják az akupunktúra működésére, krónikus stressz esetén.

“Azt, hogy az akupunktúra hasznos, jól tudják azok, akik használják, de az ilyen bizonyíték nem állja meg a helyét, anekdotának tartják. Ez a kutatás … demonstrálja, hogyan működhet az akupunktúra az emberi szervezetben a stressz és a fájdalom – és esetleg a depresszió csökkentésében” – mondja Ladan Eshkevari, egyetemi tanár (farmakológia és fiziológia tanszék).

A szorongás megnöveli az emésztőrendszeri fertőzés, komplikációk kockázatát

2010-ben az Antwerpen környéki Schellé-ben és Hemiksem-ben gasztro-enteritisz járvány tört ki, több, mint 18 000 embert érintve, akik a fertőzött vizet fogyasztották. A Flandriai Biotechnológiai Intézet és Leuven-i Egyetem kutatói kihasználták a ritkán adódó helyzetet: figyelték a pácienseket a fertőzéstől számítva egy éven át, hogy megismerjék a baleset hosszú távú hatásait.

Ami világossá vált: a szorongás és a depresszió negatívan hat az immunrendszerre.

Szívrohamot válthat ki a szorongás, dühroham

A Sydney Egyetem kutatása szerint nyolc és félszer nagyobb a szívroham kockázata egy intenzív dühkitörést követő két órában.
„Eredményeink megerősítik az előző kutatások, illetőleg esetek bizonyító erejét, azt, hogy az erős érzelmi kitörés, a harag szívrohamot válthat ki” – jelentette ki Dr. Thomas Buckley, a vezető szerző. „Sőt, az adatok azt mutatják, hogy nem feltétlenül akkor éri az illetőt a szívroham, amikor éppen a dühkitörés megtörténik, hanem még két óra hosszat eltart a veszély.”

Kockázatos helyzetekben a nők szoronganak, ettől romlik a teljesítményük

Bevezetőben el kell mondani, hogy nem csak  az extrém fizikai vagy pénzügyi kockázatra kell gondolni a ‘kockázatos helyzeteknél’. Rizikót gyakran kell vállalni a hétköznapi életben: kitűnni a többiek közül már önmagában kockázatos, vállalni a főnök véleményét, a munkatársak ítéletét, szintén kockázat.

A Stanford Egyetem szociológus doktorandusza, Susan R. Fisk, úgy definiálja a kockázatos szituációt, hogy ‘olyan helyzet, amelyben bizonytalan a kimenetel, olyan szituáció, ami a képességtől és a szerencsétől függően lehet pozitív vagy negatív kimenetelű’.

Ha úgy hiszi egy asztmás ember, hogy irritáló szagot érez, beszűkülnek a légutai

Az asztmát a légutak gyulladása és beszűkülése jellemzi, egy olyan válaszreakció, amit por, pollen, irritáló vegyi anyagok (pl. dohányfüst) váltanak ki. A betegség tünetei: a köhögés, zihálás, légszomj, a tüdő teltségének érzete. Az USA-ban 25 millió ember szenved asztmában.

A betegek  – és az orvosok szerint is – bizonyos illatok, parfümök, illatosított kozmetikumok kiválthatják az asztma tüneteit.

A Monell Vegyi Anyag-érzékelés Kutatóközpontjának tudósai feltételezték, hogy egy illatanyag, amit károsnak, asztmát kiváltónak vélnek a betegek, képes kiváltani ugyanazokat a tüneteket, még ha ártalmatlan is, ha nem is tartalmaz irritáló szaganyagot.

A krónikus aggódás megnöveli a sztrók kockázatát

 

Minél jobban aggódik valaki, vagy minél tartósabban, annál nagyobb az esélye rá, hogy sztrókot kap – írja az Amerikai Szívgyógyász Társaság lapja, a Stroke.