Gyümölcsevéssel kímélhető a világ édesvíz-készlete

Tóth Balázs

2018.09.11.

Ha az emberek egészségesebb, több gyümölcsöt és zöldséget tartalmazó étrendre térnek át, akár 55 százalékkal csökkenhet a vízfelhasználás az élelmiszeriparban

– erre a megállapításra jutottak az Európai Bizottság Joint Research Center (JRC) kutatóintézetének munkatársai.

Az élelmiszer-fogyasztás miatti vízfogyasztás naponta fejenként 2757 liter Nagy-Britanniában, 2929 Németországban és 3861 Franciaországban.

egészségesebb, húsevő étrenddel 11-35 százalékkal,

hús helyett halat, állati zsírok helyett növényi olajat fogyasztva 33-35 százalékkal,

vegetáriánus étrenddel 35-55 százalékkal mérsékelhető a vízlábnyom.

Az Alzheimer kór könnyebben megelőzhető, mint gondolnánk

Átvétel Szendi Gábor engedélyével a Tények-tévhitek hírlevélből

Georgia Ede: Preventing Alzheimer’s Disease May Be Easier Than You Think

Fordította:Váradi Judit

Új megvilágításban a memóriaproblémák eredendő okai

Nincs rosszabb, mint öregségünk 10-15 évét elbutulásban leélni. Az Alzheimer-betegség a 20-21. század betegsége, korábban alig létezett. Azaz, a betegség okát mi teremtettük, és így mi is tudjuk megszüntetni.

Inzulinrezisztenciája van?

Nincs egyedül, ha ezt nem tudja. Ez talán a legfontosabb kérdés, amit a testi- lelki egészségünkről tudni szeretnénk – mégis a legtöbbünk, még sok orvos sem tudja rá a választ. Az Egyesült Államokban járványos méreteket öltött az inzulinrezisztencia: a lakosság több, mint fele inzulinrezisztens. Az inzulinrezisztencia hormonális állapot, amely a szervezet minden zugában megágyaz a gyulladásnak és a túlnövekedésnek, megszakítja a normális koleszterin- és zsíranyagcserét, és fokozatosan szétrombolja a szénhidrát-feldolgozó képességünket. Az inzulinrezisztencia rengeteg nemkívánatos betegség kockázatát fokozza, mint például az elhízás, szívbetegség, rák és a 2-es típusú cukorbetegség. Még ennél is rémisztőbb, amit a kutatók már megértettek, hogy az inzulinrezisztencia áll a legtöbb közönséges Alzheimer betegség hátterében.

A legkorábbi ember Európában mindent nyersen fogyasztott: a húst is, a füveket is

A York-i Egyetem és a Barcelonai Egyetem közös felfedezése, hogy a legkorábbi ‘európai’ nem használta a tüzet főzésre, ennek ellenére húst is és zöldségeket is evett – mindezt nyersen.

Az 1,2 millió éves hominida (korai emberfaj) 2007-ben került elő a spanyolországi Sima del Elefante-ban. A kutatók az egyed fogain lerakódott plakkokból nyerték ki a bizonyítékot arra nézve, mivel táplálkozott korai ősünk.

Táplálkozási hiányosságok vezetnek a 2. típusú cukorbetegséghez?

A Kelet-Finnországi Egyetem legfrissebb kutatása új epigenetikai kapcsolatot talált a táplálkozási szokások és a 2. típusú cukorbetegség között: a túl kevés folátbevitel megváltoztatja a DNS metilációját a májban*, ami jellemző a diabéteszesekre.

*A táplálékkal felvett molekulákból metilcsoportok szabadulhatnak fel, majd a DNS-hez kötődve befolyásolják a génkifejeződést

A szervezet jó folát-ellátottságát a folátban gazdag élelemből: például a sötétzöld levelű zöldségekből, a bab- és borsófélékből és a teljes gabonamagból készült termékekből, például a rozskenyérből nyeri.

„Az eredményeink azt mutatják, jó alapunk van feltételezni, hogy az elégtelen folátbevitel epigenetikai változásokat hoz létre a májban, amely hozzájárul a 2 típusú cukorbetegség kialakulásához” – mondja Jussi Pihlajamaki klinikai táplálkozástudományi professzor.

A cinkhiány megbetegít

A cinknek mint nyomelemnek lényeges funkciója van az élő szervezet anyagcseréjében. A Müncheni Műszaki Egyetem kutatása szerint még a minimális cinkhiány is tönkreteszi az emésztést, pedig ekkor még nyoma sincs bőrproblémáknak vagy fáradtságérzetnek.

Az a javaslatuk, hogy még rövid távon is érdemes elkerülni a cinkhiányos táplálkozást.

Az éhség legyen a te útmutatód…

A Fogyasztás Kutatók Szövetsége (Association for Consumer Research) jövőre – 2016-ban – új folyóiratot vezet be ‘The Behavioral Science of Eating’ címmel, az első számát a Cornell University és a University of Groningen munkatársai szerkesztették.

Ebből a folyóiratból való ‘Az éhség legyen a vezérfonal’ című írás, amelyben David Gal, a Cornell Egyetem munkatársa arra figyelmeztet, hogy „ha akkor eszünk, amikor nem vagyunk éhesek, nem tesz jót az egészségünknek. Ha kellően éhesek vagyunk étkezés előtt, alacsonyabb lesz az étkezés után mért vércukorszintünk.”

Az leszel, amit apád (és anyád) evett

Gyűlnek a bizonyítékok arra nézve, hogy az apák életmódja és a környezet, amelyben élnek, még az utódaik születése előtt befolyásolja az utódaik egészségét.

A Koppenhágai Egyetem orvostudományi fakultásán Romain Barres professzor laboratóriumának munkatársai összehasonlították 13 sovány férfinak és 10 elhízottnak a spermasejtjeit, és megállapították, hogy eltérő epigenetikai jellemzőkkel rendelkeznek, olyanokkal, amelyek meg tudják változtatni a következő generáció étvágyát.

A másik nagy felfedezésük ezzel kapcsolatban akkor történt, amikor 6, gyomor-bypass* műtétre váró férfit megfigyeltek – műtét előtt és műtét után – egy évig, arra keresve a választ, miként érinti a műtét a spermasejtjeikben tárolt genetikai információt.
* fogyasztó hatású műtét

Átlagosan 4000 strukturális változás ment végbe a spermasejtekben a műtét után, illetve azt követően egy éven belül.

Mikroszkopikus méretű műanyag az óceánban: a biológusok tanulmányozzák a hatást

A nagyobb műanyag darabok, ha bekapja egy madár vagy egy hal, elzárhatják az emésztőcsatornájukat, éhhalálra kényszeríthetik őket. Ezért voltak kíváncsiak a Helmholtz Centre for Polar and Marine Research biológusai arra, hogy az egészen apró műanyag darabkák hasonló hatással vannak-e a kisebb állatokra.

“Eddig kevés számú kutatás foglalkozott a mikroszkopikus méretű műanyagoknak az élőlényekre gyakorolt hatásával, ezért aztán nagy a bizonytalanság” – mondja Dr. Lars Gutow.

Az öregkori fizikai hanyatlást javarészt az ülő életmód okozza

Aki fizikailag aktív egész életen át, jó izmokra, csontokra, ízületekre számíthat öregkorára is.

Idősebb, élvonalbeli atléták tanulmányozása elutasítja azt a régóta uralkodó feltevést, hogy a test és funkcióinak romlása az öregedéssel jár, kikerülhetetlen dolog. Az is elkerülhetetlen volna, hogy az  élet vége felé növekszik a sérülések, húzódások és törések száma, úgy, ahogy az elhízásé és a cukorbetegségé is.

Az elit atléták jó példái annak, hogyan lehet fittséggel és megfelelő táplálkozási szokásokkal megtartani a csontok és az ízületek egészségét, illetve hogyan lehet minimalizálni a csontok és az ízületek kopását.

“Gyarapodnak a bizonyítékok, amelyek azt demonstrálják, hogy a váz- és izomrendszer hanyatlását befolyásolhatjuk” – mondja Bryan G.Vopat ortopédsebész. “Az öregkori hanyatlás legtöbbjét nem az öregség, hanem az ülő életmód okozza.”

A szülők életmódja befolyásolja a születendő gyermek egészségét – még a fogantatás előtt

Ne gondoljuk, hogy a gyermek egészsége a születésekor a startvonalról indul, mondják az ausztrál kutatók. A nem jó egészségi állapotban levő szülőknek gyenge egészségű lesz a gyermekük, mert a szülők  átadják neki a hajlamot még a megfoganása előtt.

Sarah Robertson professzor (Adelaide-i Egyetem Robinson Kutató Intézete) állítja, hogy a szülők (elő)élete, – az is, ami nincs a génekbe foglalva, jelentősen befolyásolhatja gyermekük jövendő egészségét.

Funkcionális élelem: brokkoli, paradicsom, fokhagyma az ‘új frontvonal’

Az Élelmiszer Technológusok éves seregszemléjén és élelmiszer-kiállításán, Chicagóban mutatták be az angiogenezist* gátló természetes élelmeket, amelyekből betegségeket megelőző élelmiszert lehet kreálni és promótálni.

Az inzulinnak szerepe van a szoptatás sikerében

Az emberi emlőmirigyek nagyon érzékennyé válnak az inzulinra a laktáció (tejelválasztás) ideje  alatt. Amerikai tudósok (Cincinnati Children’s Hospital Medical Center) képet adnak arról, miért van ez így, hogyan kapcsolnak be egyes  gének az emberi emlőmirigyben a laktáció folyamán.

A legújabb RNS-szekvenálási technika alkalmazásával a kutatók meghatározták, hogyan megy végbe a tejelválasztás az emberi emlőmirigyben. A tanulmányt a PLOS ONE online folyóirat közölte.

Laurie Nommsen-Rivers, a kutatás vezetője már egy előző kutatásában arra figyelmeztetett, hogy azok az anyáknak, akiknek az optimális szint alatt van a glükóz-metabolizmusa (túlsúlyosak, túlkorosak vagy nagy súlyú babát szültek), hosszabb ideig tart, mire ‘belövell’  a tej, ami arra utal, hogy az inzulinnak szerepe van az emlőmirigyben.

A hús és tejtermék kerülése segíti a gondolkodási képesség és a memória megőrzését?

Georgios Tsivgoulis, az Amerikai Neurológiai Akadémai tagja, az Alabama Egyetem és az Athéni Egyetem (Görögország) munkatársa az eddigi legnagyobb táplálkozási és memória/tanulási vizsgálatot végezte el.

Országos mintán (17 487 afro-amerikai és kaukázusi ember, akiknek átlagéletkora 64 év volt) vizsgálta egyfelől azt, hogy mennyire tartják magukat a részvevők a mediterrán diétához, másfelől négy éven át azt, mennyire jók a kognitív (tanulási) képességeik és a memóriájuk.

A mediterrán diéta feltételezi a hal- és csirke fogyasztását, a salátákat olajokkal megöntözve, és a hús és tejtermék kerülését.

Edzeni menjek vagy készítsek inkább vacsorát?

Ha több időt szentelnek a főzésnek, kevesebb idő jut edzésre…

Az Ohio State University kutatói kimutatták, hogy a főzésre szánt idő 10 perces növekedésével kisebb lett az esélye annak, hogy 10 percet edzésre szánjanak – nők és férfiak, szinglik és házasok, gyermekesek és gyermektelenek, egyaránt.