A halál oka: testedzés

Szendi Gábor írása

Átvétel a szerző engedélyével a tények-tévhitek.hu-ról

A sport jó dolog, és nem kell ahhoz halálra hajszolnunk magunkat, hogy belehaljunk. Elég, csak ha mi testesítjük meg a papírformát.

Fiatal koromban rendszeresen futottam, s bibliám James Fixx: Futók, kocogók könyve volt. Így aztán elég megdöbbentő volt hallani, hogy 1984-ben infarktusban meghalt. Boncoláskor súlyos atheroszklerózis volt kimutatható koronária ereiben. Fixx sokáig renyhe életmódot folytatott, majd hirtelen észbekapott, hogy apja 43 évesen halt meg infarktusban, s onnantól vált a kocogás prófétájává. Idén márciusban a Wellnes Resources egészségügyi webszájt, melynek vezéralakja az étrend kiegészítők és az egészséges élet kutatója, Byron J. Richards volt, körlevélben tudatta olvasóival, hogy Richards március 14-i rendszeres futóedzésén hirtelen összeesett és meghalt.

A sportolást, fizikai aktivitást általában összekapcsoljuk az egészséggel. Kevesen tudják, hogy a sport tud veszélyes is lenni. A rendszeres fizikai aktivitást nem végző, magukat a sportba alkalmilag belevető embereknek 56-szor nagyobb a kockázata, hogy közvetlenül sportolás után infarktust kapjanak a nyugalmi helyzethez képest (Siscovick és mts., 1984).

A fizikai aktivitás, a testedzés bizonyíthatóan véd a demencia, az elbutulás ellen

Számos, pozitív eredménnyel kecsegtető kutatás született már arról, mennyire előnyös a fizikai aktivitás a kognitív romlás és az elbutulás ellen. A Frankfurt am Main-i Goethe Egyetem gerontológus és sportorvos kutatói most közelebbről megvizsgálták, biológiailag hogyan hat a fizikai aktivitás az idősödő agy anyagcseréjére.

Krónikus alváshiányban idegeket védő hatást nyújt a testedzés

Az Uppsala-i Egyetem kutatócsoportja azt vizsgálta, vajon az endocannabinoidok – amelyek ugyanazzal a receptorral kapcsolódnak, mint a kannabisz – hogyan hatnak a kevés alvásidő állapotában, és vajon az edzés változtat-e a hatáson.

A krónikus alváshiányt összefüggésbe hozzák a túlsúllyal és az elhízással, korábbi kutatások bebizonyították, hogy egészséges személyek, akik keveset aludtak, többet ettek, egészségtelen ételeket választottak, és nagy kalóriatartalmú ételek után vágyakoztak.

„Az előző kutatások kimutatták, hogy az éhséghormonok szintje alvás-megvonás után megváltozik, de az eredmények nem voltak eléggé egyértelműek. Továbbá, mivel az edzésnek sok kedvező hatása van, kíváncsiak voltunk rá, hogy az edzés befolyásolni tudja-e az alváshiány hatását a különböző hormonális utakra, amelyeket még nem is ismerünk” – magyarázta Jonathan Cedernaes, vezető szerző, az egyetem kutatója.

A testedzés mint rákellenes terápia

Számos kutatás kimutatta, hogy az edzés javítja a rákos emberek életminőségét.

De a Montreal-i Egyetem kutatója, Dr. Fred Saad urológus-onkológus még tovább ment: ő hisz abban, hogy a testedzésnek közvetlen hatása van a rákra, hogy olyan hatékony, mint a gyógyszerek, még a betegség előrehaladott állapotában is.

„Az áttéttel rendelkező páciens tipikusan elzárkózik a mozgástól, csak üldögél. Úgy véljük, ez  a rák előrehaladását mozdítja elő.”

A kókuszvaj és a testedzés kombinációjával csökkenthető a vérnyomás

A kókuszvajról bebizonyosodott, hogy ‘szupertáplálék’: javítja az agyműködést, segít a fogyásban, és most hozzátehetjük, hogy a magas vérnyomást is gyógyítja, az által, hogy visszanyeri a vérnyomás saját, belső természetes szabályozását (a baroreflex szenzitivitását*).

Aki gyógyszer helyett fizikai aktivitást írna föl idősebb nőknek

A Queensland Műszaki Egyetem Egészség-innovációs Intézetének professzora szerint az orvosoknak személyre szabott testgyakorlást  kellene felírniuk az idősebb nők számára, mert a megfelelő, mértékletes vagy éppen nagy intenzitású fizikai aktivitás csökkenti az idősebb nők halálozását.

A nők úgy tudnak profitálni a tréningből, mintha orvosságot szednének: nemcsak a fizikai egészségüknek tesz jót, hanem a mentális egészségüknek is.

Egy, az edzés során keletkező fehérje a fehér zsírszövetet ‘megbarnítja’

 

 

Tiszta sor, hogy az edzés jót tesz az egészségünknek, de azt, hogy milyen módon teszi ezt, nem tudjuk. A Cell Metabolism (Sejtanyagcsere) című folyóiratban megjelent tanulmány szerint egy lépéssel közelebb jutottunk: felfedeztek egy molekulát, ami az edzéskor termelődik, és hozzájárul az edzésnek az anyagcserére tett kedvező hatásához.

„Kutatásunk megerősíti azt a véleményt, hogy az egyik szervben – például a gyakorlatot végző izomban – keletkező jelzések bekerülnek a véráramba és befolyásolnak más szöveteket – például a zsírszöveteket és a májat”

Zene hatására gazdaságosabban működnek az izmok

A Max Planck Intézet Agy- és Kognitív Tudományok Intézetének kutatói felfedezték, hogy a zene hatására az izmok kevesebb energiát használnak fel, azaz fiziológiailag hatékonyabbá teszi a zene az edzést.

Az inzulinnak szerepe van a szoptatás sikerében

Az emberi emlőmirigyek nagyon érzékennyé válnak az inzulinra a laktáció (tejelválasztás) ideje  alatt. Amerikai tudósok (Cincinnati Children’s Hospital Medical Center) képet adnak arról, miért van ez így, hogyan kapcsolnak be egyes  gének az emberi emlőmirigyben a laktáció folyamán.

A legújabb RNS-szekvenálási technika alkalmazásával a kutatók meghatározták, hogyan megy végbe a tejelválasztás az emberi emlőmirigyben. A tanulmányt a PLOS ONE online folyóirat közölte.

Laurie Nommsen-Rivers, a kutatás vezetője már egy előző kutatásában arra figyelmeztetett, hogy azok az anyáknak, akiknek az optimális szint alatt van a glükóz-metabolizmusa (túlsúlyosak, túlkorosak vagy nagy súlyú babát szültek), hosszabb ideig tart, mire ‘belövell’  a tej, ami arra utal, hogy az inzulinnak szerepe van az emlőmirigyben.

Edzeni menjek vagy készítsek inkább vacsorát?

Ha több időt szentelnek a főzésnek, kevesebb idő jut edzésre…

Az Ohio State University kutatói kimutatták, hogy a főzésre szánt idő 10 perces növekedésével kisebb lett az esélye annak, hogy 10 percet edzésre szánjanak – nők és férfiak, szinglik és házasok, gyermekesek és gyermektelenek, egyaránt.