Négy fő magatartástípust fedeztek föl spanyol kutatók: az Irigy, az Optimista, a Pesszimista és a Bízó viselkedésmintát

Az Universidad Carlos III (Madrid) kutatói egy számítógépes algoritmussal megállapították, hogy az emberek 90 százaléka besorolható a következő négy csoportba:

A legnagyobb létszámú csoportot, mintegy 30 százalékot, az Irigyek alkotják. Ők azok, akiket mindaddig nem érdekel, hogy mit értek el, amíg mindenki másnál jobban megy nekik.

A többiek 20-20 százalékkal részesednek: a Pesszimisták, akik aszerint választanak, hogy melyik a kisebbik rossz, az Optimisták, akik abban hisznek, hogy övék (és partnerüké) a lehető legjobb választás, és a Bízók csoportja, akik született együttműködők, minden esetben kooperálnak, és nem igazán érdekli őket, nyernek-e vagy veszítenek.

A kutatás, amelybe más spanyol egyetemek is belefolytak, 541 önkéntesnek a szociális dilemmák százaira adott válaszait elemezte – a közös munkát, a másokkal való konfliktusokat, az egyéni érdeken, illetve a kollektív érdeken alapuló választásokat.

Annyit számít-e egy dühös nő véleménye, mint egy dühös férfié?

Ha egy szóval kell erre válaszolni, a válasz: nem.

Az Arizona Állami Egyetem kutatói felfigyeltek egy jellemző vonásra: ha egy férfi használ haragos szavakat egy társaság (esküdtszék, zsűri, etc) véleményének befolyásolására, az helyénvaló, hagyja magát meggyőzni a hallgatóság, míg ha egy nő fejezi ki haragját, elveszti a befolyását…

A kutya és az ember kapcsolata a farkas társas tulajdonságaira épül

A domesztikáció (háziasítás) általánosan elfogadott hipotézise így hangzik: “A kutyák azért váltak toleránssá és az emberre figyelővé, mert az ember erre a tulajdonságra aktívan kiválogatta őket a háziasítás folyamán, hogy együttműködő partnerei legyenek.”

Friderike Range és Zsófia Virányi (Messerli Kutatóközpont – Bécsi Állatorvosi Egyetem) megkérdőjelezik ennek a feltételezésnek az érvényességét. Az ő hipotézisük azt tételezi, hogy a farkasok már eleve toleránsak, figyelmesek és kooperatívak, és hogy a farkasok és alomtársaik viszonya jó alapot szolgáltatott az ember és a kutya kapcsolatához. A figyelem és a tolerancia kialakulásához nem volt szükség további szelekcióra a kutya háziasítása folyamán, állítják.

A kutató a gazdasági egyenlőtlenség optimális szintjét ajánlja

A gazdasági egyenlőtlenség olyan mértékben megnőtt az Egyesült Államokban, hogy még Janet Yellen a Federal Reserve*elnökasszonya is  aggodalmát fejezte ki miatta.

* szó szerint: Szövetségi Tartalék Rendszer, tkp. Szövetségi Jegybank, nem hivatalos rövidítése: FED

A legújabb kutatások szerint az amerikaiak ugyan egyenlőtlenségre vágynak, de mégis a javak és a jövedelmek egyenlőbb elosztását kívánják. Kisebb egyenlőtlenség csökkentené az etikátlan viselkedést, növelné a motiváltságot és a termelékenységet.

Mit csinál a macska parazitája az emberi agyban?

A tudomány még nem tud teljes mértékben magyarázatot adni a toxoplazma hatásaira, de kutatásunkkal egy lépéssel megint előbbre vagyunk, mondja Antonio Barragan, a svédországi Karolinska Intézet kutatója. Bár a toxoplazmózis közegészségügyi veszélyforrás, „hangsúlyozni kell, hogy az ember több ezer éve együtt él ezzel a parazitával, úgyhogy a toxoplazmózis mai hordozói miatt nem kell különösebben aggódnia.”

A toxoplazmózist a toxoplasma gondii parazitája okozza, amely rendkívül gyakori.

A globális népességnek 30-50 százaléka valószínűleg fertőzött, Svédország népességének hozzávetőleg 20 százaléka.

A fertőzés az állatoknál is megtalálható, főként a házi macskánál. Az ember leginkább azzal fertőződik meg, hogy nem eléggé átsült húst eszik (ami fertőzött állatból származik), vagy macskaürülékkel kerül kontaktusba.

Felnőtt, egészséges embereknél a fertőzés enyhe, influenza-szerű tüneteket okoz, mielőtt átmenne a krónikus, ‘alvó’ fázisba, amit régebben úgy tekintettek, mint tünetmentes állapotot.