Kutyás házból származó por megvéd az allergia, asztma ellen
Posted by Suggestor - 2013. december 19. csütörtök
Olyan háznak a pora, ahol kutya van, megváltoztathatja az allergénekre adott immunválaszt – a bélcsatorna mikrobáinak összetételén keresztül.
Ez a kutatási eredmény választ ad arra kérdésre, hogyan befolyásolja a környezet a levegő útján terjedő allergénekre adott reakciót.
A számos amerikai egyetem kutatóinak összefogásával készült tanulmány a Proceedings of the National Academy of Sciences akadémiai folyóiratban jelent meg.
Korábban már kimutatták a tudósok, hogy azok a kisgyermekek, akik ‘kutyás’ házban élnek, kevésbé vannak kitéve az allergiának. Később meg azt mutatták ki, hogy a ‘kutyás’ házakból összegyűjtött porban többféle baktériumtípus található. Most pedig megmutatták, hogy annak a háznak a pora, ahol kutya is lakik, kulcsszerepet játszhat az allergiás gyulladás megelőzésében.
Egérkölyköket ilyen házból származó porral etetve az állat védetté vált a légzőszervi gyulladás ellen, amit a csótány allergénje okoz. Ha az egérkölyköt ‘kutyátlan’ házból származó porral etették, vagy nem volt pornak kitéve, nem jelentkezett az előny.
A ‘kutyás házból’ származó pornak kitett egérnél kevesebb sejt és immun-moduláns kémiai anyag volt az allergiás válaszban. Sőt, a kutatók hasonló eredményt kaptak, amikor különböző allergéneknek tették ki a ‘kutyás házból’ származó porral etetett egeret.
Azt is megállapították a kutatók, hogy az ilyen egerek bélcsatornájának baktérium-összetétele is megváltozott: az állatok vastagbelében nagy számban találtak Lactobacillus johnsonii-t.
Amikor az egereket élő Lactobacillus johnsonii-val etették, csökkent a csótány-allergén okozta gyulladás és a syntycial vírus okozta légzőszervi fertőzés. Mind a kettő a gyermekkori asztmához kötődő kockázati tényező.
Forrás: http://www.eurekalert.org/pub_releases/2013-12/nioa-dih121613.php
gyuri said
Érdemes lenne azért megnézni, hogy mekkora hatással van az ökológiai lábnyomunkra kedvenceink tartása.
A kutyusok pozitív hatásától függetlenül 🙂
That’s my suggestion, dear Suggestor 🙂
Névtelen said
Mire gondolsz, Gyuri? A kutyatáp gyártásának a hatására, a kutyaürülékre, a kutya légzésére? Szerintem annyira sok kutya nincs, akkor már a szarvasmarhák sokkal problémásabbak. Komolyan kérdezem, hogy mire gondolsz, kiváncsi vagyok.
gyuri said
Valahol olvastam, csak sajnos nem emlékszem rá, hol, de mértékadó szerző tollából származott (ilyeneket olvasok) de a megtermelt kutya (és macska-) eleség a ludas, nem elhanyagolható százalékkal (a civilizált ember ökológiai lábnyomának százalékáról beszélek). Az ürülék is biztosan problémás, bár ezen még nem gondolkodtam.
Ezért javasoltam Suggestornak, aki minden bizonnyal otthonosan mozog az érdekes cikkek felkutatásában, hogy tegye meg ezt helyettünk.
Annyira sok kutya nincs? Csak játsszunk el a számokkal: mondjuk minden 20. embernek legyen kutyája globális szinten.
Ez 350 millió kutya. Egyen átlagban csak 10 deka húst egy nap, ez 35 ezer tonna egy nap (és ekkor még csak a húsról beszélünk, de ennek az előállítása a legkörnyezetszennyezőbb, mivel ehhez még a jószágok eleségét is meg kell termelni stb…). Nyilván nem vágnak direkt állatokat kutyaetetésre, hanem az emberi fogyasztásra nem alkalmas részeket hasznosítják, de nekünk se kéne ennyi húst megzabálni (igen, vegás vagyok, de nem csak ez az egy szempontom).
Persze lehet, hogy tévedek a konkrét számokat illetően, de nagyságrendekben kell gondolkodni.
Egyébként nagyon klassz a weboldal, és jó lenne, ha minél több cikknél alakulna ki egy jó kis párbeszéd 🙂
Névtelen said
Ez nagyon tetszik! Éljenek a kutyák! És velünk! 🙂 🙂 🙂
Névtelen said
Csatlakozom! Éljenek a Kutyák! 😉
uniohid said
Lám, a kutyás mondás érvényes:
KUTYA NÉLKÜL LEHET ÉLNI, DE NEM ÉRDEMES !
uniohid said
: )