Alig hihető: egy felmérés szerint a magyaroknak fontosabb a fizetésnél a környezetvédelem

Infostart 2018. december 14.

A környezetszennyezés jelenti a társadalom előtti legnagyobb kihívást a magyarok szerint, derül ki az E.On hét országban 7000 ember megkérdezésével végzett felméréséből.

A kutatásból, amelyet 2018 novemberében végezték Magyarországon, az Egyesült Királyságban, Németországban, Olaszországban, Svédországban, Csehországban és Romániában, az derül ki, hogy a magyarok két munkahely közül inkább azt választanák (47,9%), amely nagyobb figyelmet fordít a környezetvédelemre, mint azt, amelyik 10 százalékkal nagyobb fizetést kínál (38,2%) – írja a Portfolio.

Reklámok

Magyarország az EU szegényei között

Átvéve a vg.hu-ról

2018. 12. 13. – MTI

Bár az előző évekhez hasonlóan tavaly is némileg csökkent, de továbbra is óriási a különbség az Európai Unió leggazdagabb és legszegényebb országa, Luxemburg és Bulgária között.

Vásárlóerő-paritáson számolva az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) és az egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztás (AIC) alapján is toronymagasan vezet Luxemburg, a nyugat-európai nagyhercegség, Bulgária lemaradása pedig a középmezőnyhöz képest is nagy.

Az adatok tanúsága szerint az előző három év alatt nagyon keveset változott a helyzet a 28 uniós tagállamban – derült ki az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) által csütörtökön kiadott jelentésből.

Ezt vitte a zsákjában Magyarország a klímacsúcsra

Infostart / InfoRádió – Fehér Anna

2018. december 12. 16:04

Részletek Kaderják Péter energiaügyi államtitkártól

A 2015-ös párizsi klímacsúcson Magyarország az EU-delegáció részeként vett részt. Akkor az Európai Unió azt vállalta 2030-ra, hogy legalább 40 százalékkal csökkenti az üvegházgáz-kibocsátást, ezzel összhangban Magyarország is megtette a maga vállalását: 20 százalékon kell tartani a megújuló energia felhasználását.

Közben hazánk szén-dioxid-kibocsátása a 2015-ös mért adat óta folyamatosan növekszik,

Már nem Kína levegője a legmérgezőbb

Infostart / InfoRádió – Szvetnik Endre (London)

2018. december 12. 19:24

Ázsiában 4,2 milliárd ember van kitéve az Egészségügyi Világszervezet biztonságosnak mondott határértékeit meghaladó légszennyezésnek, és a világon az első helyet India vette át Kínától – ez derül ki a Financial Times elemzéséből.

A gazdasági lap a NASA amerikai űrkutatási ügynökségnek a légkörben lévő finom részecskékről szóló adatait vetette össze az Európai Unió népsűrűségi adataival.

Indiában a lakosok 40 százaléka ötször akkora légszennyezésnek van kitéve, mint amit az Egészségügyi Világszervezet még biztonságosnak tart.

Ez körülbelül 400 millió ember, de közülük 140 millió a határérték tízszeresét meghaladóan szennyezett levegőt lélegzik be.

A Lancet orvostudományi szaklapban megjelent tanulmány szerint csak tavaly 1 millió 240 ezer indiai halálát okozta a légszennyezés.

Az indiai kormány politikát lát a tanulmányokban: Harsh Vardhan környezetvédelmi miniszter például azt állította, hogy a halálozások jelentős részét már létező egészségügyi problémák okozták.

Már csak egy évtized kell, hogy hárommillió évet ugorjunk vissza az időben

Átvéve a vg.hu-ról

2018. 12. 11. – MTI

A földi klíma 2030-ra a hárommillió éve uralkodott időjárási viszonyokhoz fog hasonlítani, s a mostani szinten maradó szén-dioxid-kibocsátás mellett 2150-re ráadásul a Földön olyan időjárási viszonyok fognak uralkodni, mint az első emlősök kifejlődésének idején 50 millió éve – állítja egy tanulmány, amely az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) jelent meg hétfőn.

Látványos változások felé tartunk rendkívül rövid belül

– mondta Jack Williams, a wisconsini egyetem klimatológusa. A mintegy ötmillió évvel ezelőtt kezdődött és két és fél millió évvel ezelőtt véget ért pliocén közepén, vagyis hozzávetőleg hárommillió éve száraz és meleg éghajlat volt uralkodó. Észak- és Dél-Amerika ekkor még nem rendelkezett szárazföldi összeköttetéssel, Grönlandot nem fedte jégtakaró, s a tengerszint a mainál 18 méterrel magasabb volt.

Beköltöztek a baglyok a városba

Infostart 2018. december 10. 20:55

20-30 ezer kártevőt fog elpusztítani egy százas csapat, de ezek ezren is vannak. Az emberre pedig nem veszélyesek, cserébe jól néznek ki.

Túrkeve valóságos bagolyfőváros – vélekedik a Szoljon.hu cikkírója; igaz, ami igaz, a téli hónapokban ezernél is több bagoly tölti itt a napokat. A hideg idő beköszöntével már idén is megjelentek a nagyobb fákon.

Van, ami a felmelegedésnél is pusztítóbb

Infostart / InfoRádió

2018. december 9. 18:50

Fehér Anna

A héten kezdődött és jövő héten is tart az ENSZ 24. Klímacsúcsa Katowicében. A cél, hogy a párizsi klímaegyezmény végrehajtásának részleteit kidolgozzák. De van két további globális környezeti probléma, ami a klímaváltozáshoz mérhető, ez a biodiverzitás-vesztés és a műanyagszennyezés.

Hatvan százalékkal csökkent a gerinces állatfajok száma a Földön a hetvenes évek óta – mondta az InfoRádiónak Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója.

Rég eljárt az idő a GDP hegemóniája fölött

Joseph E. Stiglitz, a Columbia Egyetem közgazdasági Nobel-díjas professzora

2018. 12. 10. 19:10

Átvéve a vg.hu-ról

Nem egészen tíz évvel ezelőtt adta ki a Gazdasági Teljesítmény és Társadalmi Haladás Mérésének Nemzetközi Bizottsága (International Commission on the Measurement of Economic Performance and Social Progress) a GDP-mutató korlátairól szóló jelentését. (A cikk szerzője a testület elnöke volt – a szerk.) Ahogy a jelentés címéből – Mismeasuring Our Lives: Why GDP Doesn’t Add Up – is kiderült, a GDP nem jó mutató a jólét mérésére.

Amit mérünk, az kihat arra, hogy mit teszünk. Ha rossz dolgot mérünk, akkor rossz dolgot fogunk tenni. Ha csak az anyagi jólétre – például a termelésre és nem az egészségügyre, az oktatásra és a környezet állapotára – fókuszálunk, akkor az érzékelésünk ugyanúgy eltorzul, mint amennyire torzít ez a mérőszám, és anyagiasabbá is válunk.

Termeljünk génmódosítatlan szóját, hogy eladjuk gazdag európai országoknak…

Átvéve a greenfo.hu-ról

(rövidítve)

Még több GMO-mentes szójára van szükség- írta a Magyar Idők.

De miért? És kinek jó biznisz ez?

Darvas Béla ökotoxikológus professzor írása.

2018. december 5.

A kormánylapban tegnap megjelent Még több GMO-mentes szójára van szükség c. cikkhez (MTI híre) az alábbi véleményt írta a Környezetbarát mezőgazdaság FB oldalán Darvas Béla:

A glyphosate-tűrő GM-szója hazánkba (Európába) való beszállítása hazánk ’fondorlatos’ GMO-mentességének jelképe. Kétségtelen, hogy nem vetünk GM-növényeket (csak a MON 810-es kukoricának van az EU-ban vetési engedélye), sőt nincsenek kísérleti kibocsátások sem.

Géntörvényünk közel húsz éve elavult, de nincs ez másként az Európai Unió géntörvényével sem.

A hazánkba beszállított GM-szója ügye jelentéktelennek tűnik, de gazdaságilag igencsak jelentős, mert növényi fehérje tekintetében rá vagyunk szorulva a vásárlásra.

Enélkül az állattenyésztésünk takarmányozása összeomlana.

Egyetértesz azzal, hogy Budapest 200 éves közparkját meg kell óvnunk a következő generációk számára is?

Átvéve a greenfo.hu-ról

Közmeghallgatás

Tájékozódj és kérdezz!

2018.12.12., szerda, 15.30.

Budapest V. kerület, Városház utca 9-11.

Ne tegyünk szívességet azoknak, akik a Városligeti Építési Szabályzatot létrehozták! Évente egyszer van csak rá lehetőség, hogy jelezzük a budapesti városvezetésnek: nem nyugszunk bele a városligeti építkezésekbe!

A jövőre esedékes önkormányzati választások előtt örülnének, ha idén a közmeghallgatáson már nem jönne elő a Városliget ügye. Ne tegyük meg ezt a szívességet!

Jelenlétünkkel tiltakozzunk az ellen, hogy nélkülünk döntenek.

Nem csak a klímánk, nem csak a levegőnk romlik, a talajunk is pusztul

Infostart / InfoRádió

Rozgonyi Ádám 2018. december 8. 21:02

Európában több millió hektárnyi területet érint a talaj minőségromlása, ami az élelmiszer-termelés mellett az éghajlat szempontjából, a vidéki létben és a biodiverzitás fenntartásában is fontos szerepet játszik – figyelmeztet az MTA.

Van, ami szennyezőbb a gépkocsiknál, és mégsincs rá külön adó

Infostart / MTI 2018. december 5. 16:49

Noha a légi forgalom egységnyi , utaskilométerenkénti szén-dioxid-kibocsátása duplája a személygépkocsikénak, és 1990 óta abszolút tételben meg is duplázódott a kibocsátás, a kerozinra mégsem vetnek ki ásványolaj-adót, a nemzetközi repülőjegyekre pedig áfát – kifogásolta a Verkehrsclub Österreich (VCÖ) osztrák környezetvédelmi szervezet szerdán publikált jelentése szerint.

Az osztrák környezetvédelmi hivatal, az Umweltbundesamt adatai szerint a légiforgalom teljesítményegységenként, utaskilométerenként 451 gramm szén-dioxidot bocsát ki, dupláját a dízeles és benzines autókénak, nyolcszorosát a távolsági autóbuszokénak és több mint harmincszorosát a vasúténak.

WHO: A klímaváltozás miatt máris egészségügyi vészhelyzet van, és csak rosszabb jöhet

Qubit.hu

2018.12.03.

Máris érvényesül a klímaváltozás emberi egészségre gyakorolt hatása, ami a halálos hőhullámoktól a járványok megváltozásáig terjedő skálán nyilvánul meg.

Élelmezési válságot is előrevetít a földek globális felmelegedés miatt csökkenő termőképessége, valamint az, hogy milliárd órákban mérhető a mezőgazdaságban a szélsőséges időjárás miatt kiesett munka mennyisége. Mindez abból a jelentésből derül ki, amelyet 27 egyetem 150 szakértője, illetve az ENSZ egészségügyi szervezete (WHO) és a Világbank képviselői állítottak össze.

„A megállapítások egyértelműek, a kockázat maximális. Nem késleltethetjük tovább a klímaváltozás elleni lépéseket,

A kínaiak szép csendben kivágják a szibériai tajgát

Átvéve a greenfo.hu-ról

2018. november 27. 22:13

Pavol Paškov orosz blogger nyár elején a szibériai tajga félreeső vidékeire utazott, hogy utána járjon az orosz vállalkozók túlzott erdőirtásaival kapcsolatos híreknek. Meglepetésére azonban egyetlen orosz favágó vállalkozóval sem találkozott.

„Az oroszoknak Szibériában szinte egyetlen vállalatuk sincs. Ezek mind kínai cégek – ők vágják a fát, majd szállítják Kínába“ – számolt be a helyzetről Paškov az orosz Nové správy napilapnak.

Kína számára Oroszország a legnagyobb faimportőr. (értsd: fatartalék, faforrás – szerk.)

Az ENSZ adatai szerint 2017-ben Kína 22 millió tonna fát vásárolt fel Oroszországtól. A szakemberek azonban felhívják a figyelmet arra, hogy a kínaiak a fák 70%-át illegálisan vágják ki Szibériában, így a kivágott fák mennyisége ennél sokkal több lehet.

A helyzetet az a tény súlyosbítja, hogy a kínai vállalatok olyan területeket választanak ki a fakivágásra, amelyek a tajga legnehezebben hozzáférhető részein fekszenek. „Szibériában egy hektárt bérbe venni és észrevétlenül kettőt kivágni mindennapos dolog“ – írja a Rusmonitor napilap.

Kevesebb energiát termeltünk, viszont többet fogyasztottunk, mint tavaly, a zöldenergia termelésünk továbbra is alacsony

Átvéve a vg.hu-ról

2018. 11. 21.

Tavaly csökkent Magyarországon a megújuló alapú energia termelése, azaz a zöldáram és a zöldhő együttes előállítása a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) kiadványa szerint. A 128,1 petajoule mennyiség 10 petajoule-lal maradt el az egy évvel korábbitól. Ehhez hasonlóan gyenge értéket az utóbbi öt évben csak 2014-ben jegyzett fel a hivatal.

Igaz, érezhetően esett a teljes energiatermelés is, a 2016-os 480 petajoule-ról 462,1-re.

A csökkenéshez érezhetően hozzájárult, hogy az ország erőművei szénnel kevesebb energiát állítottak elő.

Mindent figyelembe véve, az ország teljes elsődleges energiafelhasználása a termelés csökkenése mellett is emelkedett: a 2016-os 1080,5 petajoule-t 1121,3 petajoule követte.