Az elektromos autó forradalmához előbb akkumulátor téren szükséges megújulás

Infostart 2019. január 16.

(rövidítve)

A várakozások szerint az elektromos autók és a zöldnek tekintett energiaforrások térhódításának eredményeként 2050-re egész Európa „bezöldül” és kizárólag megújuló energiát használ majd.

Az ehhez szükséges lítium azonban igen korlátozottan található a Földön, ugyanis egy viszonylag ritkán fellelhető alkálifémről van szó – hívja fel a figyelmet a Qubit.

Sokan nagy – környezetvédelmi – jelentőséget tulajdonítanak az elektromos autóknak, ugyanakkor ezeket meg is kell hajtani.

Michael Zimmermann, a bostoni Tuft Egyetem mérnökprofesszora szerint könnyen lehet, hogy a jelenlegi fejlesztésekkel már el is értük e technika határait: az akkumulátorgyártáshoz továbbra is szükségünk van lítiumra és kobaltra, amelyek nem tartanak örökké.

Reklámok

A biológus, aki otthagyta az MTA-t és gerillakertész lett vidéken

Iliás-Nagy Katalin beszélgetése Fetykó Kinga biológussal az Átlátszón

• Fiatal negyvenes nő létedre ősz a hajad, nem fested. Ritka látvány manapság. Nevezhetjük társadalomkritikának?

Egyszerűen úgy érzem, hogy a világ ma arról szól, hogy legyünk szépek, fiatalok, mindig valami más, mint amik vagyunk. Engem is ért kritika a hajam miatt. Hogy miért nem festem be? Hogy miért nem vágom megint rövidre? Tele vagyunk megfelelési kényszerrel, és folyamatos nyomás alatt élünk. Csináld ezt, csináld azt, légy ilyen, légy olyan. Én egyszerűen csak olyan akarok lenni, amilyen valójában vagyok. Jelen esetben ősz hajú.

• Más nagy váltás is volt nemrég az életedben. Paradigmaváltásnak hívod, de mi is történt pontosan?

Biológusnak, illetve tanárnak tanultam Kolozsváron, rövid ideig tanítottam Máramarosszigeten a Leőwey Klára Líceumban, majd ösztöndíjjal Magyarországra kerültem és ifjú kutatóként kezdtem el dolgozni az MTA Növényvédelmi Kutatóintézetében. A doktori dolgozatomat pajzstetvekből írtam, de eleinte főleg pókokkal foglalkoztam. Mondjuk azt, hogy egy bizonyos szűrőn keresztül észleltem a világot, de ez lassan megváltozott.

Volt egy kutatási dilemmám, amit nem tudtam íróasztal mögött ülve megoldani. Egy bizonyos pókból rengeteget fogtunk, de nem tudtam megmagyarázni a jelenlétüket az adott környezetben. Annak idején, az egyetemen egy professzorunk azt mondta, hogy a jövő biológusai majd számítógépen nézik, ahogy a kék nyulat a piros róka levadássza, mintha ez az egész csak egy számítógépes játék lenne. Én viszont úgy éreztem, hogy biológusként nem lehet az a jövő, hogy eltűnik a „terepi tapasztalat”. Úgyhogy amikor a kollégám terepre indult, megkértem, hogy vigyen magával. Kiültem egy löszvölgy oldalába, és hagytam, hogy hasson rám a táj. Nagyon erős volt a felismerés, hogy tök mindegy mi van az íróasztalon – meg prekoncepcióként a fejemben –, tök mindegy mit mutatnak a statisztikák és a számok. Ki kell menni és látni kell. Fel kell fogni az „egészet”.

• Előadásaidban el szoktad mesélni, hogy volt egy konkrét eset, ami átkapcsolt benne valamit. Mikroszkópon keresztül pajzstetveket vizsgáltál, és az egyik – mielőtt alkoholba helyezted volna, hogy preparátumot készíts belőle –, megfordult és „rád nézett”. A tudományt gyakran éri az a bírálat, hogy mindent a legkisebb részletekig szétboncol, és közben megfeledkezik az egészről. A te esetedben viszont épp arról van szó, hogy minél mélyebbre mentél, annál közelebb kerültél egy nagyobb rendszerhez.

A kamaszoknak Franciaországban 9 órakor kezdődik az iskola

Átvéve a 444.hu-ról

Magyari Péter

2019. január 13., vasárnap 9:47

Párizsban a 15-18 éves tanulóknak 9-kor is kezdődhet az iskola, az oktatási miniszter egy frissen kiadott engedélye alapján.

Egyre több tudományos kutatás mutatott rá ugyanis, hogy a kamaszok biológiai órája másképpen működik, mint a kisgyerekeké és a felnőtteké. Később lesznek álmosak, de tovább is aludnának. Az egy-két órás eltolódás a belső órájukban a serdüléssel függ össze, ahogy egy kutató fogalmazott:

“a tinédzserek egy másik időzónában élnek”

A kínai tigrisfarmokról származó tigris -‘termékek’ legalizálják az illegális vadállat kereskedelmet

Átvéve a 444.hu.-ról

Boros Juli

2019. január 13., vasárnap

Óriási nemzetközi felháborodást váltott ki októberben, hogy a kínai államtanács bejelentette, visszavonják azt az 1993-as rendeletet, melyben megtiltották a tigriscsonttal és orrszarvúszarvval való kereskedést.

Ezt azon a héten hozták nyilvánosságra, amikor a WWF közzétette jelentését, mely szerint az emberiség 1970 óta a bolygón élő emlősök, halak és hüllők 60 százalékát tüntette el a Föld színéről.

A döntés ellen rengeteg szervezet és aktivista emelte fel a hangját, egyelőre sikerrel, mert novemberben a kínai vezetés visszakozott, és egyelőre elnapolta a tiltás feloldását.

Papíron persze nem is arról szólt a dolog, hogy bátorítanák a vadvilágra elképzelhetetlenül súlyos csapást mérő illegális állatkereskedelmet. A változtatás szerint a tigriscsont és az orrszarvúszarv használatát csak a hagyományos kínai orvoslásban engedélyeznék, és csak akkor, ha az állat valamelyik tenyészetben született.

Ez azonban egyáltalán nem mellékes körülmény, annyira nem, hogy a Reuters arról ír, valójában a tigrisfarmok lobbija próbálja kierőszakolni a tiltás feloldását.

Csak a nyilvánvalót mondja ki a depresszióról, épp ez benne a radikális

Átvéve a 444.hu-ról

plankog

2019. január 12., szombat 18:27

A világ mentális egészsége válságba jutott, minden országban egyre súlyosabb probléma a depresszió és a krónikus szorongás. A fejlett világban a depresszió lett a munkahelyi hiányzások egyik vezető oka, az antidepresszánsok fogyasztása pedig meredeken emelkedik.

Mindez önmagában is elég figyelemreméltó, különösen azzal együtt, hogy az emberiség akkor jutott lelki válságba, amikor egyébként a jóléte rengeteget javult. Ezzel a témával foglalkozott 2018 egyik legnagyobb vitát kiváltó könyve, amit Johann Hari brit újságíró írt Lost Connections (Elveszett kapcsolatok) címmel. A legkülönfélébb helyeken idézett könyv alaptétele pedig nagyjából az, hogy

mi van, ha ezek a mentális betegségek nem rendellenességek, hanem teljesen természetes reakciók arra a világra, amit kialakítottunk magunknak?

Rekordot ért el az óceánok vízhőmérséklete tavaly is

Infostart / MTI

2019. január 11. 12:30

Az eddig kalkuláltnál gyorsabban melegednek az óceánok, tavaly rekordot ért el a vízhőmérséklet – állapította meg egy új amerikai-kínai tanulmány.

Az új méréseket az óceánokra 2000 óta kihelyezett 3900 mérőbója adatai segítették. Az adatok alapján az 1971 óta végbement melegedés nagyobb, mint amit az ENSZ legutóbb, 2013-ban kalkulált – írták a tudósok a Science tudományos lap aktuális számában.

Egyre többet tesz félre az egyre szűkebb magyar elit

Infostart

2019. január 10. 20:52

463 milliárd forinttal nőtt tavaly kilenc hónap alatt a legvagyonosabb magyarok, a privátbanki ügyfelek megtakarítása.

A Blochamps Capital friss elemzése szerint 2017 év végén a privátbanki vagyon még 4141 milliárd forint volt, ez 2018 szeptember végére 4604 milliárdra hízott.

A privátbanki ügyfelek száma az elmúlt években nem nőtt számottevő mértékben. 2015 végén még több mint 48 ezer kliens tartozott ebbe a körbe, tavaly szeptember végén már kevesebb mint 43 ezer.

Csökkenteni kellene a cementgyártás széndioxid-kibocsátását – vissza a rómaiak eljárásához?

Átvéve a greenfo.hu-ról  (g7.hu)

2018. december 31.

A rómaiak tökélyre fejlesztették, mára a cementgyártás a Föld egyik legnagyobb szennyezője lett. Cementnél többet csak vízből használ az emberiség.

Épített világunk alapja a cement – ez a beton egyik kulcseleme is -, de nagy szerepet játszik a klímaváltozás előidézésében is. A szén-dioxid-kibocsátás nyolc százalékáért a cementgyártás a felelős a Chatham House nevű londoni kutatóintézet szerint.

Az ókori rómaiak által használt, vulkáni hamu alapú cementből készült beton az emberi történelem egyik legmasszívabb építőanyaga volt, a jelenleg használt betonnál is tartósabb volt. Ezt jól szemlélteti a római Pantheon 43 méter átmérőjű kupolája, amely kétezer évvel az építése után is áll, mint a világ legnagyobb vasalatlan betonkupolája.

Fizikai aktivitással csökkenthető a memóriaromlás

Infostart / MTI

2019. január 9. 22:20

A fizikai aktivitás csökkentheti az Alzheimer-kór okozta emlékezetvesztés mértékét egy brazil tanulmány szerint. A kutatóknak sikerült meghatározniuk a kapcsolatot a betegség alakulása és az irizin nevű, a test által fizikai aktivitás során termelt hormon szintje között.

Kutatók szerint a hangfegyver, ami kiborította az USA kubai nagykövetségnek dolgozóit, tücskök hangja lehetett

Sarkadi Zsolt

2019. január 6., vasárnap 22:29

Az amerikaiak még 2017-ben felezték meg havannai nagykövetségük létszámát, miután a követség több dolgozója is agyrázkódáshoz hasonló tüneteket produkált, és sokuk éles zajra panaszkodott.

A kubaiak már 2017-ben azt mondták, hogy a Kuba északi partvidékén élő tücskök és kabócák állhatnak a háttérben, a nagykövetségen készített hangfelvételeken ugyanis ugyanolyan sávszélességű hang hallható, mint amilyet a környéken élő tücskök valóban különösen idegesítő hangja.

A mérések kezdete óta 2018 volt a legmelegebb év Magyarországon, egyes zöldségek másfélszer többe kerülnek

Átvéve a 444.hu-ról

Sarkadi Zsolt

2019. január 6., vasárnap

A szokatlanul meleg időjárás több országban is tovább csökkentette a terméshozamokat, így Magyarországon is. Hazai hagyma jelenleg már nincs is a magyar boltokban, annyira kevés termett belőle – hangzott el az RTL Híradó riportjában.

2018-ban az időjárás még szélsőségesebb értékeket mutatott, mint 2017-ben. A mérések kezdete óta soha nem volt olyan kevés víz a Dunában, mint 2018 nyarán és őszén, és az Alföld nagyobb része már áprilisban komoly csapadékhiánnyal küzdött, miközben néhány magyar településen egyetlen nap alatt is rengeteg csapadék hullott, komoly viharoktól kísérve.

Az országos éves középhőmérséklet 11,99 Celsius fokra nőtt, ami 1,23 fokkal melegebb a sokéves átlagnál.

Idén szilveszterkor nem repültek el a vadludak a tatai Öreg-tóról

Átvéve az index.hu-ról

Fábián Tamás

2019.01.02.

A szilveszteri tűzijátékozás betiltásának köszönhetően a tatai Öreg-tavon telelő több mint 13 ezer vadlúd a tavon maradt.

Erre hosszú évek óta nem volt példa, Tata így a “Vadludak városa” maradt – írta az MTI.

A tatai Öreg-tó Európa egyik legjelentősebb vadlúd gyülekezőhelye, ám a sok ezernyi madár többsége, vagy mindegyike a szilveszteri tűzijátékok hatására hosszú évek óta elmenekült ezen az éjszakán, és sokszor hetekig is eltartott, mire visszamerészkedtek, de már jóval kisebb számban.

Az idei termés: 100 köbméter szemét szilveszter éjjelén, Budapesten

Átvéve a vg.hu-ról

2019. 01. 01.  – MTI

Mintegy 100 köbméter hulladékot takarítottak össze a budapesti szilveszteri rendezvények helyszínein, a belvárosi utcákon, tereken a Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) dolgozói – közölte kedden a társaság.

Kínában felvették a harcot a szmoggal, súlyos ózonszennyezés lett a vége

Átvéve az index.hu-ról

MTI – 2019.01.02.

Kínában 2013-ban kezdték el több városban is intenzíven küzdeni a súlyos légszennyezés ellen, valamint nagyjából ezer mérőpontot helyeztek el az ország különböző méretű városaiban, hogy minden eddiginél több adattal rendelkezzenek arról, milyen folyamatok milyen hatással vannak a levegő minőségére. Az akció kezdete óta mintegy 40 százalékkal csökkent a levegőben lévő szálló por (PM2,5) koncentrációja a kelet-kínai városokban.

A Nankingi Egyetem és a Harvard Egyetem kutatói a mérőpontokon gyűjtött adatokat tanulmányozva figyeltek fel arra a meglepő jelenségre, hogy ahogy csökken a szállópor mértéke egy városban, úgy nő az ózonszennyezettség. Tanulmányukat az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) tették közzé – írja az MTI.

Rengeteg finom por kerül a levegőbe a tűzijátékok használatakor – a legjobb tőle minél távolabb tartózkodni

Infostart / InfoRádió

Déri Ágota

2019. január 1.

A németek szilveszter éjjelén 5000 tonna finom port juttatnak a levegőbe tűzijátékokkal – derült ki a helyi környezetvédelmi hatóság adataiból.

A légszennyezettség ilyenkor Magyarországon is jelentősen megnövekszik – mondta a Levegő Munkacsoport elnöke.

Nemzetközi vizsgálatok sora bizonyítja, hogy a tűzijátékok és a petárdák széles körű használata rendkívüli mértékben szennyezi a levegőt – hívta fel a figyelmet Lukács András.