Minden italcsomagolást hasznosítsanak újra – áll a Greenpeace petíciójában

Infostart / InfoRádió – Fehér Anna

2020. szeptember 20. 19:51

A műanyag palackok körülbelül 70 százaléka soha nem lesz újrahasznosítva – hívta fel a figyelmet Simon Gergely, a Greenpeace Magyarország vegyianyag-szakértője az InfoRádióban. A szervezet szerint az újrahasznosításon túl a visszaváltási rendszer mielőbbi bevezetése, vagy a PET-palackok teljes mellőzése hozhat megoldást a problémára.

Ritkulnak az erdők Európa-szerte

Infostart / MTI

2020. szeptember 19. 12:02

 

Az európai erdők lombkoronájuk egyhatodát elveszítették az elmúlt 30 évben – állapították meg kutatók műholdas felvételek segítségével, feltérképezve az lombkoronák hézagait. Eszerint az elmúlt 30 évben több mint 36 millió területen hiányoztak a nagyobb fák, helyettük tisztások vagy fiatal fák voltak ott megtalálhatók.

Ez alatt az időszak alatt az európai erdős területek lombkoronájuk 17 százalékát veszítették el – foglalták össze eredményeiket a szakértők a Nature Sustainability című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányukban.

Cornelius Senf, a Müncheni Műszaki Egyetem kutatója és Rupert Seidl, a bécsi Agrártudományi Egyetem (Universität für Bodenkultur Wien – Boku) tudósa Landsat műholdak három generációjának több mint 30 ezer felvételét vizsgálta. Így tudták azonosítani azokat a területeket, ahol nagy fák helyett tisztások vannak vagy fiatal cse-meték növekednek.

Ezeket a lombkoronában lévő hézagokat okozhatja fakitermelés, széllökés vagy akár erdőtűz is. Európai átlagban két négyzetkilométerenként található egy ilyen hiányos terület, a lombkoronában lévő hézagok átlagos nagysága egy hektár.

Az államok között azonban nagy eltérések tapasztalhatók. Svédországban az átlag két hektárral a legnagyobbak a lombkorona hézagai. A legkisebb, 0,6 hektáros átlagméret Svájcban található. A legnagyobb lombkorona-hézagot Spanyolországban dokumentálták egy erdőtűz után: 17 ezer hektáros volt a hiány.

Európa-szerte megnövekedett az elmúlt 30 évben a lombkoronák hézagainak száma, az erdők tehát nyitottabbá váltak, gyakrabban szakítja meg őket nyílt felület. A hézagok mérete is megnövekedett, ennek okát a szakértők elsősorban a szélbetörésekben és erdőtüzekben látják.

A gyakori és nagy nyílt területek ellenére egyre több fa él túl ezekben a régiókban, tehát csökken az erdőket érő negatív hatás intenzitása – fejtette ki Senf. Ezt a fenntartható erdőgazdálkodás jelének lehet tekinteni Európában. Bár erőteljesek az erdőket érintő változások, a kutatók pozitív fejleményeket is látnak.

“Csak mert eltűnnek fák, az még nem azt jelenti, hogy eltűnik az erdő.

A leggyakoribb esetben az öreg állomány elveszítése után új, fiatal fák növekednek” – mondta a szakértő. Ráadásul a lombkoronában nyíló hézagok lehetőséget nyújtanak arra, hogy egy új, a klímaváltozáshoz jobban alkalmazkodó fageneráció növekedjék – tette hozzá.

(rövidítve)

Forrás: https://infostart.hu/tudomany/2020/09/19/nagy-atalakulast-tapasztalnak-az-erdokben

Autós blokádot számoltak föl a rendőrök

Infostart

2020. szeptember 19. 13:54

 

Rendszerváltást követelő autósok zárták le az utat az M0-ás egyik lehajtójánál.

Az M0-ás 19-es lehajtójánál a benzinkútnál állta el pár dühös autós az utat. Autóikat keresztbe parkolták az úton, így tüntettek – írta a budapestiautosok.hu. A rendőrség hamar megszüntette az útzárat.

Az autós oldal úgy tudja, hogy a tiltakozók közösségi oldalon szervezik a tüntetéseket és az akcióval a teljes politikai rendszer leváltását szeretnék elérni.

Véletlenszerűnek mondott autós útlezárásokat terveznek.

Ez látható a facebookon:

Bp-i Autósok Közössége – bpiautosok.hu

15 hours ago

‼️Vigyázzatok, bárhol belefuthattok egy-egy random útlezárásba‼️

Forrás: https://infostart.hu/belfold/2020/09/19/autos-blokadot-szamoltak-fol-a-rendorok

A mikroműanyagok a vizeink után a földjeinket is elárasztják

Átvéve a 444.hu-ról

akiraly

2020. szeptember 17., csütörtök 13:28

Amióta a múlt század közepétől a műszál meghódította a ruhaipart, 5,6 millió tonnányi mikroműanyag szemét keletkezett csupán a mosás során a szennyvízbe került szálakból. Ez, mint a BBC írja, hétmilliárd polárfelsőre elég műszál.

A mikroműanyag-szennyezést ezidáig főként víztisztasági problémának tekintették a világban. Okkal, mivel a szennyezés forrása jórészt a ruhák tisztítása volt.

De egyre inkább a földek szennyezése válik problémává, melynek sajátos módon a szennyvízkezelés sikeressége az oka.

A szennyvíztelepeken egyre hatékonyabban szűrik ki a mikroműanyagokat, ám a kiszűrt szennyezést aztán a többi salakanyaggal együtt vagy szimplán szántóföldeken terítik szét, vagy szeméttelepeken temetik a föld alá.

Így lehet, hogy mostanra már több mikroműanyag kerül évente a földekre, mint amennyi a szennyvízből a vizekbe jut.

Forrás: https://444.hu/2020/09/17/a-mikromuanyagok-a-vizeink-utan-a-foldjeinket-is-elarasztjak

Orvosok a levegőszennyezettség ellen

InfoRádió

2020. szeptember 13.

 

A légszennyezettség ellen lép fel a Betegszervezetek Magyarországi Szövetsége (BEMOSZ) és az Európai Népegészségügyi Szövetség (EPHA), amelyhez az egészségügyi szakdolgozók segítségét kérik.

A Medics for Clean Air összefogás célja élhetőbbé tenni a nagyvárosokat.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kutatásai szerint évente körülbelül 4,2 millió haláleset írható a légszennyezettség számlájára, a levegőben található szálló por, az ózon és a nitrogén-dioxid káros hatása miatt – ismertette az InfoRádiónak a Betegszervezetek Magyarországi Szövetsége elnöke.

Koltai Tünde ismertette: a különböző szennyező anyagok eltérő tüneteket és károsodásokat okozhatnak, így például a szálló por szív- és érrendszeri betegségeket eredményezhet, míg az ózon a szemet irritálhatja és a légzőszerveket károsíthatja, gyulladásokat kiváltva.

A legveszélyesebb ugyanakkor a nitrogén-dioxid – emelte ki –, ami a gépkocsik kipufogógázából kerül a környezetbe.

A szövetség elnöke megjegyezte, a mostani pandémiás időszakban további veszélyt rejt magában, hogy a Covid-molekulák megtapadhatnak a szennyező részecskéken, és könnyebben bejuthatnak a szervezetbe, növelve a betegség kockázatát.

(rövidítve, teljes egészében az alábbi linken olvasható)

Forrás: https://infostart.hu/eletmod/2020/09/13/haboru-indul-a-rossz-levego-ellen-ime-a-kialtvany

Az újrahasznosítás, mint mítosz

Átvéve a greenfo.hu-ról

Vélemény

Weiler Vilmos

2020. szeptember 11.

Az újrahasznosítással kapcsolatos elképzeléseink nagyrészt naiv álmok. Olyan képek, amiket pontosan a nagyvállalatok marketingkampányainak köszönhetően hittünk el.

Ez a Föld már nem tud eltartani ennyi embert

InfoRádió

2020. szeptember 13. 18:50

 

2050-re 10 milliárdnyian leszünk a Földön, harcban vízért és energiáért, a partvidékeket pedig az emelkedő tengerszint fenyegeti – ezáltal az élelmiszer-termelést is.

A népességnövekedés és a csökkenő természeti erőforrások miatt 2050-re több mint egymilliárdan kényszerülhetnek otthonaik elhagyására – áll a Gazdasági és Békekutató Intézet jelentésében.

Súlyos szövődményeket észleltek a gyógyult koronavírusos embereknél

Infostart

2020. szeptember 11. 10:11

 

Fontos információk derült ki azokból a vizsgálatokból, amelyeket a lombardiai Bergamo korábbi fertőzöttjein végeztek.

A most vizsgált páciensek hivatalosan már jó ideje nem betegek, a fertőzés nem kimutatható a szervezetükben. Sokan mégis úgy érzik, nem épültek fel teljesen – írja a The Washington Post cikke alapján a napi.hu.

Lehet-e amorális az emberközpontúság?

Átvéve a qubit.hu-ról

MAROSÁN GYÖRGY

2020.09.09.

Az evolúció díjazza az altruizmust

Az evolúció nem a rokonságot, hanem az együttműködési hajlandóságot „díjazza”, így az altruista viselkedés nem-rokonok között is kialakulhat, de ezt valamiképpen szokássá kell formálni. Pontosan emiatt olyan fontos a morál az ember világában.

Ha ugyanis egy közösségben követendő szabállyá válik a kölcsönös – elvárt, egyben elvárható – segítség, az mindenki számára túlélési előnyt jelent.

Sőt, ezáltal nemcsak az egyének túlélési esélyei javulnak, hanem az egész csoporté is. Ezért azután a közösség elemi érdeke az altruista viselkedés fenntartása.

Éppen ezt éri el az emberi közösség a morál előírásával és betartásának ellenőrzésével. Ennek is köszönhető, hogy a történelem során az összetartó családokból egyre nagyobb és komplexebb összetartó közösségek jöttek létre: előbb a törzs, majd a falu, azután az állam, végül a nemzet.

A birodalmak korában fontos integráló eszközként szolgáltak a világvallások, megteremtve a hit testvériségét, a 19. században pedig két újabb nagy csoport – a nemzet és az osztály – alakította ki a maga sajátos, de szintén morálisan kötelező szolidaritást megkövetelő viszonyát a nemzet-testvérekhez és az osztály-testvérekhez.

Ám, amint az közösségek egyre magasabb szintjére érkezünk, a befoglaló, nagyobb közösség „testvérisége” váratlanul konfliktusba kerül az alatta levőkkel.

Amorális családközpontúság és az oligarchák

A múlt században a kutatók kis vidéki olasz falvak fejlődésképtelenségét vizsgálták. A probléma gyökerét abban találták meg, hogy a lakosok döntéseikben kizárólag a család érdekét tartották szem előtt, és nem voltak tekintettel a falu tágabb közösségének szempontjaira.

Az ebből fakadó konfliktusok leírására vezették be az amorális családközpontúság különös fogalmát (Banfield, E. 1958. The Moral Basis of a Backward Society).

Az amorális családközpontúság olyan viselkedésre utal, amikor a morál csak a családon belül kötelez, azon kívül megengedhető az amorális viselkedés. Az ilyen közösségekre azonban a bizalom és a közéleti aktivitás alacsony szintje jellemző. Az egyén visszavonul a szűk családi körbe, és csak annak érdekeire van tekintettel.

A kutatások szerint a magyar társadalomra éppen ez az amorális családközpontúság a jellemző (Gerő Márton – Hajdu Gábor: 2015. Az egyéni kapcsolathálók nagysága, heterogenitása és a társadalmi integráció Magyarországon). Részben ez a magyarázata, hogy társadalmunk olyan elfogadó a rendszerváltás, különösen 2010 után megjelenő új oligarchák viselkedése iránt. Ezek ugyanis látványosan szemléltetik, ahogy – az amorális családközpontúság morális bűnébe esve – saját családi érdekeiket a nemzet érdekei elé helyezik.

Ez arra utal, hogy társadalmunk a 21. században bizonyos értelemben visszazuhant a polgári társadalmak előtti korba, és puszta szólam csupán, hogy a nemzet minden tagja testvérnek tekinthető.

De vajon elégséges-e a testvériség érzését kizárólag a nemzet tagjaira korlátozni? Vajon kiterjeszthető-e a testvériség érzése minden élő emberre? A mindenkit magában foglaló általános testvériség felemelő érzés, de elfogadjuk-e, hogy az amorális családközpontúsághoz hasonlóan a nemzeti érzés is amorálissá is válhat?

De vajon megtaláltuk-e a végső vonatkoztatási rendszert, ha testvérként tekintünk minden ma élő emberre? A családot ösztönszerűen kiterjesztjük a múlt és a jövő felé: természetesnek vesszük az ősök örökségét, és épp így gondolunk arra, mit hagyunk utódainkra.

A társadalom tehát olyan társulás, amely nemcsak azok között áll fenn, akik ma élnek, hanem a 18. századi konzervatív brit politikust, Edmund Burke-öt idézve „ma élők és a már meghaltak, illetve a még meg sem születettek között.”

Ebből a szemszögből Földünket nem egyszerűen örököltük, inkább az utánunk következő nemzedékektől kaptuk ideiglenes használatba. Ez indokolja, hogy morális követelménnyé tegyük: éljünk úgy, hogy az utánunk következő nemzedékek képesek legyenek az általuk választott életformát folytatni, azzal a megszorítással, hogy ők is legyenek tekintettel az őket követő nemzedékekre.

Ám még ezzel sem értük el a moralitás végső határát. Ha körbepillantunk, itt vannak környezetünkben a természet élőlényei az emberszabásúaktól háziállatainkon át egészen a hangyákig, az egysejtűekig nem beszélve a növényekről.

Számos kutatás bizonyítja, hogy létezésük bizonyos értelemben feltétele a mi életünknek is, ez pedig tagadhatatlanul közösséget teremt közöttünk. Emiatt, bármilyen szélsőségesnek látszik is, indokolható, hogy a morális mérlegelést a bolygónk élőlényeire is kiterjesszük.

Vagyis, bármilyen meghökkentő, kerülnünk kell, hogy az amorális emberközpontúság bűnébe essünk.

Ahogyan nem elegendő a család érdekeinek vonatkoztatási rendszere felől ítélni, de még a nemzeti- vagy osztályközpontúság is korlátozott, sőt kevés, ha a jövő nemzedékeinek érdekére ügyelünk, úgy tűnik, napjainkban morális kérdéssé vált, hogy a Föld sokféle élőlényének szemszögéből is lássuk tetteink következményét és – miként embertársaink esetén – törekedjünk elkerülni, hogy kárt vagy felesleges fájdalmat okozzunk nekik.

A moralitás az együttélést vezérlő szabály. Először csak mindennapos társainkhoz fűződő kapcsolatainkat szervezte, azután kikerülhetetlen partnereinkhez fűződő viszonyunkat szabályozta, végül ráirányította figyelmünket a távoli, de életünket befolyásoló társakhoz fűződő viszonyunkra is. Arra figyelmeztet, hogy saját érdekünkben áll az ő szempontjaikra is tekintettel lenni. Bár ők nem én vagyok, mégsem teljesen idegenek tőlem: valamilyen mértékben egymás által létezünk.

A szerző okleveles fizikus, a filozófiai tudományok kandidátusa, a Budapesti Gazdasági Egyetem tanára.

(rövidítve)

Forrás: https://qubit.hu/2020/09/09/a-moralitas-lepcsoi-avagy-lehet-e-amoralis-az-emberkozpontusag

A koronavírusnál is több áldozatot fog szedni a járvány miatti éhezés, figyelmeztet az ENSZ

Átvéve a portfolio.hu-ról

2020. augusztus 31.

A koronavírus-járvány példa nélküli élelmiszerválság felé sodorja a világot – írja a Bloomberg.

Az ENSZ előrejelzése szerint a legrosszabb esetben idén a világ tizedének nem jut elegendő vagy megfelelő élelmiszer: nem csupán éhezni fognak ezek az emberek, lesznek, akik a tápanyag-ellátási zavarok miatt elhíznak.

Még egy kapavágás sem történt, de már háromszor annyiba kerül az új Nemzeti Galéria, mint eredetileg tervezték

Átvéve a 444. hu-ról

Neuberger Eszter

2020. augusztus 29.

A kezdeti 26 milliárd forintról már 72 milliárdra drágultak a Városligetbe tervezett új Nemzeti Galéria tervezési és kivitelezési költségei – írja a G7, egy friss szerződésmódosítás részleteit ismertetve.

Vezetőink nem jártak elől a példamutatásban, állapította meg a volt tisztifőorvos

Átvéve a 444.hu-ról

Botos Tamás

2020. augusztus 28., péntek 15:21

„Azt látjuk, hogy a koronavírus jelenleg az országban mindenhol jelen van. Az ország bármely területén lehet találkozni a vírussal, és megvan a lehetősége az embernek arra, hogy megfertőződjön,” hívta a figyelmet Falus Ferenc volt országos tisztifőorvos Szabó Tímea országgyűlési képviselő online fogadóóráján.

Ezért a megelőzés mindennél fontosabb, tette hozzá, maszkot kell viselni, be kell tartani távolságtartást és kezet kell mosni – jelentette ki.

Falus hangsúlyozta: a számok azért aggasztóak, mert tudjuk, hogy egy kimutatott vírushordozó valószínűleg 9-10 embert fertőz meg. És mivel nem gócban vannak, hanem országszerte szétszórtan, az következik, hogy nagyon sokan elkaphatták már, akikről nem tudunk.

Falus számításai szerint ma Magyarországon 200-240 ezer ember lehet, aki már találkozott a vírussal.

A csehek döntöttek: az idén nem lesz tűzijáték, sem fényjáték

Infostart / InfoRádió

Kiss Balázs (Pozsony)

2020. augusztus 25. 20:03

 

Sem tűzijáték, sem fényjáték nem várja majd az újévet köszöntőket idén a cseh fővárosban. Az önkormányzat takarékossági okokra hivatkozva törli a szokásos attrakciót.

A koronavírus-járvány okozta bevételkiesés 12-15 milliárd koronára, azaz mintegy 160-200 milliárd forintra tehető.

Prága a külföldi turisták egyik kedvenc közép-európai célállomása, a cseh fővárost évente 7-8 millió látogató kereste fel a pandémia előtt. A koronavírus-járvány azonban szinte a nullával tette egyenlővé a nemzetközi turizmust, ezt pedig jócskán megérezte az önkormányzat, amely most ott takarékoskodik, ahol tud..

A tűzijáték elmaradását legkevésbé az idősek és a házi kedvenceket tartók bánják, de a jóval csendesebb és lényegesen környezetkímélőbb fényjátékot e két csoportba tartozók is szívesen követték volna idén is.

A korszerű fényjáték, amelynek keretében képeket vetítettek a cseh Nemzeti Múzeum Vencel téren álló történelmi épületére, mintegy három millió koronába került, jóval kevesebbe, mint a tűzijáték.

(rövidítve)

Forrás: https://infostart.hu/tudositoink/2020/08/25/a-csehek-mar-a-szilveszteri-ejszakarol-is-minden-fontosat-eldontottek

Ilyen még sosem volt Amerikában: gazdagadót vezethetnek be Kaliforniában

Átvéve a portfolio.hu-ról

Meg akarják adóztatni Kaliforniában a 30 millió dollár fölötti háztartási vagyonnal rendelkezőket. Az erre vonatkozó törvényjavaslatot egy demokrata képviselőkből álló csoport nyújtotta be az állam aló- és felsőházába – írja a MarketWatch.

Az antibiotikumtól elpusztuló baktériumok kémiai vészjelzése menti meg a többieket

Átvéve az index.hu-ról

2020.08.25.

Az Escherichia coli (E. coli) baktériumok kémiai vészszignálokat (mondhatni halálsikolyt) bocsátanak ki, amikor valamilyen fenyegetés miatt (például antibiotikumokkal találkozva) elpusztulnak. A több baktérium érzékeli ezt a vészjelzést, és esetenként ez a korai információ elegendő időt biztosít számukra ahhoz, hogy védettséget szerezzenek a veszéllyel szemben.