Már csak egy évtized kell, hogy hárommillió évet ugorjunk vissza az időben

Átvéve a vg.hu-ról

2018. 12. 11. – MTI

A földi klíma 2030-ra a hárommillió éve uralkodott időjárási viszonyokhoz fog hasonlítani, s a mostani szinten maradó szén-dioxid-kibocsátás mellett 2150-re ráadásul a Földön olyan időjárási viszonyok fognak uralkodni, mint az első emlősök kifejlődésének idején 50 millió éve – állítja egy tanulmány, amely az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) jelent meg hétfőn.

Látványos változások felé tartunk rendkívül rövid belül

– mondta Jack Williams, a wisconsini egyetem klimatológusa. A mintegy ötmillió évvel ezelőtt kezdődött és két és fél millió évvel ezelőtt véget ért pliocén közepén, vagyis hozzávetőleg hárommillió éve száraz és meleg éghajlat volt uralkodó. Észak- és Dél-Amerika ekkor még nem rendelkezett szárazföldi összeköttetéssel, Grönlandot nem fedte jégtakaró, s a tengerszint a mainál 18 méterrel magasabb volt.

Reklámok

Beköltöztek a baglyok a városba

Infostart 2018. december 10. 20:55

20-30 ezer kártevőt fog elpusztítani egy százas csapat, de ezek ezren is vannak. Az emberre pedig nem veszélyesek, cserébe jól néznek ki.

Túrkeve valóságos bagolyfőváros – vélekedik a Szoljon.hu cikkírója; igaz, ami igaz, a téli hónapokban ezernél is több bagoly tölti itt a napokat. A hideg idő beköszöntével már idén is megjelentek a nagyobb fákon.

Van, ami a felmelegedésnél is pusztítóbb

Infostart / InfoRádió

2018. december 9. 18:50

Fehér Anna

A héten kezdődött és jövő héten is tart az ENSZ 24. Klímacsúcsa Katowicében. A cél, hogy a párizsi klímaegyezmény végrehajtásának részleteit kidolgozzák. De van két további globális környezeti probléma, ami a klímaváltozáshoz mérhető, ez a biodiverzitás-vesztés és a műanyagszennyezés.

Hatvan százalékkal csökkent a gerinces állatfajok száma a Földön a hetvenes évek óta – mondta az InfoRádiónak Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója.

Rég eljárt az idő a GDP hegemóniája fölött

Joseph E. Stiglitz, a Columbia Egyetem közgazdasági Nobel-díjas professzora

2018. 12. 10. 19:10

Átvéve a vg.hu-ról

Nem egészen tíz évvel ezelőtt adta ki a Gazdasági Teljesítmény és Társadalmi Haladás Mérésének Nemzetközi Bizottsága (International Commission on the Measurement of Economic Performance and Social Progress) a GDP-mutató korlátairól szóló jelentését. (A cikk szerzője a testület elnöke volt – a szerk.) Ahogy a jelentés címéből – Mismeasuring Our Lives: Why GDP Doesn’t Add Up – is kiderült, a GDP nem jó mutató a jólét mérésére.

Amit mérünk, az kihat arra, hogy mit teszünk. Ha rossz dolgot mérünk, akkor rossz dolgot fogunk tenni. Ha csak az anyagi jólétre – például a termelésre és nem az egészségügyre, az oktatásra és a környezet állapotára – fókuszálunk, akkor az érzékelésünk ugyanúgy eltorzul, mint amennyire torzít ez a mérőszám, és anyagiasabbá is válunk.

Termeljünk génmódosítatlan szóját, hogy eladjuk gazdag európai országoknak…

Átvéve a greenfo.hu-ról

(rövidítve)

Még több GMO-mentes szójára van szükség- írta a Magyar Idők.

De miért? És kinek jó biznisz ez?

Darvas Béla ökotoxikológus professzor írása.

2018. december 5.

A kormánylapban tegnap megjelent Még több GMO-mentes szójára van szükség c. cikkhez (MTI híre) az alábbi véleményt írta a Környezetbarát mezőgazdaság FB oldalán Darvas Béla:

A glyphosate-tűrő GM-szója hazánkba (Európába) való beszállítása hazánk ’fondorlatos’ GMO-mentességének jelképe. Kétségtelen, hogy nem vetünk GM-növényeket (csak a MON 810-es kukoricának van az EU-ban vetési engedélye), sőt nincsenek kísérleti kibocsátások sem.

Géntörvényünk közel húsz éve elavult, de nincs ez másként az Európai Unió géntörvényével sem.

A hazánkba beszállított GM-szója ügye jelentéktelennek tűnik, de gazdaságilag igencsak jelentős, mert növényi fehérje tekintetében rá vagyunk szorulva a vásárlásra.

Enélkül az állattenyésztésünk takarmányozása összeomlana.

Egyetértesz azzal, hogy Budapest 200 éves közparkját meg kell óvnunk a következő generációk számára is?

Átvéve a greenfo.hu-ról

Közmeghallgatás

Tájékozódj és kérdezz!

2018.12.12., szerda, 15.30.

Budapest V. kerület, Városház utca 9-11.

Ne tegyünk szívességet azoknak, akik a Városligeti Építési Szabályzatot létrehozták! Évente egyszer van csak rá lehetőség, hogy jelezzük a budapesti városvezetésnek: nem nyugszunk bele a városligeti építkezésekbe!

A jövőre esedékes önkormányzati választások előtt örülnének, ha idén a közmeghallgatáson már nem jönne elő a Városliget ügye. Ne tegyük meg ezt a szívességet!

Jelenlétünkkel tiltakozzunk az ellen, hogy nélkülünk döntenek.

Nem csak a klímánk, nem csak a levegőnk romlik, a talajunk is pusztul

Infostart / InfoRádió

Rozgonyi Ádám 2018. december 8. 21:02

Európában több millió hektárnyi területet érint a talaj minőségromlása, ami az élelmiszer-termelés mellett az éghajlat szempontjából, a vidéki létben és a biodiverzitás fenntartásában is fontos szerepet játszik – figyelmeztet az MTA.

Van, ami szennyezőbb a gépkocsiknál, és mégsincs rá külön adó

Infostart / MTI 2018. december 5. 16:49

Noha a légi forgalom egységnyi , utaskilométerenkénti szén-dioxid-kibocsátása duplája a személygépkocsikénak, és 1990 óta abszolút tételben meg is duplázódott a kibocsátás, a kerozinra mégsem vetnek ki ásványolaj-adót, a nemzetközi repülőjegyekre pedig áfát – kifogásolta a Verkehrsclub Österreich (VCÖ) osztrák környezetvédelmi szervezet szerdán publikált jelentése szerint.

Az osztrák környezetvédelmi hivatal, az Umweltbundesamt adatai szerint a légiforgalom teljesítményegységenként, utaskilométerenként 451 gramm szén-dioxidot bocsát ki, dupláját a dízeles és benzines autókénak, nyolcszorosát a távolsági autóbuszokénak és több mint harmincszorosát a vasúténak.

WHO: A klímaváltozás miatt máris egészségügyi vészhelyzet van, és csak rosszabb jöhet

Qubit.hu

2018.12.03.

Máris érvényesül a klímaváltozás emberi egészségre gyakorolt hatása, ami a halálos hőhullámoktól a járványok megváltozásáig terjedő skálán nyilvánul meg.

Élelmezési válságot is előrevetít a földek globális felmelegedés miatt csökkenő termőképessége, valamint az, hogy milliárd órákban mérhető a mezőgazdaságban a szélsőséges időjárás miatt kiesett munka mennyisége. Mindez abból a jelentésből derül ki, amelyet 27 egyetem 150 szakértője, illetve az ENSZ egészségügyi szervezete (WHO) és a Világbank képviselői állítottak össze.

„A megállapítások egyértelműek, a kockázat maximális. Nem késleltethetjük tovább a klímaváltozás elleni lépéseket,

A kínaiak szép csendben kivágják a szibériai tajgát

Átvéve a greenfo.hu-ról

2018. november 27. 22:13

Pavol Paškov orosz blogger nyár elején a szibériai tajga félreeső vidékeire utazott, hogy utána járjon az orosz vállalkozók túlzott erdőirtásaival kapcsolatos híreknek. Meglepetésére azonban egyetlen orosz favágó vállalkozóval sem találkozott.

„Az oroszoknak Szibériában szinte egyetlen vállalatuk sincs. Ezek mind kínai cégek – ők vágják a fát, majd szállítják Kínába“ – számolt be a helyzetről Paškov az orosz Nové správy napilapnak.

Kína számára Oroszország a legnagyobb faimportőr. (értsd: fatartalék, faforrás – szerk.)

Az ENSZ adatai szerint 2017-ben Kína 22 millió tonna fát vásárolt fel Oroszországtól. A szakemberek azonban felhívják a figyelmet arra, hogy a kínaiak a fák 70%-át illegálisan vágják ki Szibériában, így a kivágott fák mennyisége ennél sokkal több lehet.

A helyzetet az a tény súlyosbítja, hogy a kínai vállalatok olyan területeket választanak ki a fakivágásra, amelyek a tajga legnehezebben hozzáférhető részein fekszenek. „Szibériában egy hektárt bérbe venni és észrevétlenül kettőt kivágni mindennapos dolog“ – írja a Rusmonitor napilap.

Kevesebb energiát termeltünk, viszont többet fogyasztottunk, mint tavaly, a zöldenergia termelésünk továbbra is alacsony

Átvéve a vg.hu-ról

2018. 11. 21.

Tavaly csökkent Magyarországon a megújuló alapú energia termelése, azaz a zöldáram és a zöldhő együttes előállítása a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) kiadványa szerint. A 128,1 petajoule mennyiség 10 petajoule-lal maradt el az egy évvel korábbitól. Ehhez hasonlóan gyenge értéket az utóbbi öt évben csak 2014-ben jegyzett fel a hivatal.

Igaz, érezhetően esett a teljes energiatermelés is, a 2016-os 480 petajoule-ról 462,1-re.

A csökkenéshez érezhetően hozzájárult, hogy az ország erőművei szénnel kevesebb energiát állítottak elő.

Mindent figyelembe véve, az ország teljes elsődleges energiafelhasználása a termelés csökkenése mellett is emelkedett: a 2016-os 1080,5 petajoule-t 1121,3 petajoule követte.

Élelmiszer-fenntarthatósági toplista: messze lekörözzük Amerikát és Kínát

Átvéve a portfolio.hu-ról

2018. december 1. 16:10

Franciaország nyerte az élelmiszeripari fenntarthatósági versenyt idén a világ országai között – írja a World Economic Forum az Economist Intelligence Unit és a Barilla Center közös rangsorára hivatkozva.

Franciaország meg is érdemelte a címet, hiszen hatalmas lépéseket tett annak érdekében, hogy megakadályozza az élelmiszerpazarlást, támogassa az egészséges életmódot és az ökológiai gazdálkodási technológiák meghonosítását, ami mind segíti az élelmiszeripari fenntarthatóságot. 2016-ban például törvényben szabályozta, hogy a szupermarketeknek jótékony célra újra kell osztania a megmaradt élelmiszereket.

Lassan elhúz mellettünk az egész régió: értékelték a magyarországi jólétet

Pénzcentrum

2018. november 30. péntek 17:30

A középmezőnyben van Magyarország a régióban a 2018-as Prosperity Index rangsora szerint. Az összeállítás kilenc szempont alapján állítja össze a világ országainak jóléti rangsorát: vizsgálják a gazdasági helyzetet, az üzleti környezetet, a kormányzati munka minőségét, az oktatást, az egészségügyet, a biztonságot, a személyi szabadságot, a társadalmi tőkét, illetve a környezettudatosságot.

Ezeknek a mutatóknak az átlaga adja ki a nagy egészet, és sorolta be Magyarországot a jóléti rangsor 42. helyére. Mögöttünk a régióban csak Románia (45.), Szerbia (56.) és Ukrajna (111.) áll. Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy utóbbiban jelenleg is háborús helyzet van, így a legtöbb mutatóban is a lista hátsó traktusába tették (a biztonság tekintetében például a 128. helyen vannak).

A régióban, ahogyan arra számítani lehetett, Ausztria vezet (világviszonylatban 15. hely), majd pedig Szlovénia (18.) és Csehország következik (27.). A helyezéseket összevetve kijelenthető: hazánk a 42. pozíciója jólétügyileg inkább áll közelebb a balkáni országokhoz, mintsem az északi és nyugati szomszédokhoz. Ugyanis míg az előttünk tanyázó Horvátország 41. az őelőtte következő Lengyelország már 33., Szlovákia pedig 32. Így tehát míg az első helyezettől 26 hely választ el minket, az utolsó szerbektől (az évek óta káoszos Ukrajnát nem számítva) csak 14.

Folytatódik a szemétkrízis? Úgy tűnik, nincs szükség a szelektíven gyűjtött hulladékra

Átvéve a penzcentrum.hu-ról

Alig egy hónapja számoltunk be arról, hogy több mint száz település maradt szemétszállítás nélkül.

A bajt gyorsan orvosolták, azonban ez inkább tűzoltás volt mintsem valódi problémamegoldás, ugyanis időről időre hallani híreket arról, hogy több helyen is döcög a szemétszállítási rendszer, még Budapesten is előfordult, hogy sokáig gyűlik a hulladék egyes területeken a forrás- és munkaerőhiány miatt. Ha valaki szeretné a kezébe venni az irányítást, és úgy dönt, nem vár arra, hogy az FKF elvigye a hulladékot és inkább maga vinné el a legközelebbi hulladékudvarba a felhalmozott szemetet, lehet csalódni fog.

Az FKF ugyanis megkeresésünkre megerősítette, a hulladékudvari kiszállításaik bizonyos anyagfajták tekintetében akadoznak,

Van jogi lehetőség fellépni a légszennyezés ellen

Átvéve a levego.hu-ról

2018.11.26.

Az állampolgároknak, civil szervezeteknek érdemes az eddiginél sokkal inkább kihasználni a jogi fellépés lehetőségeit a levegőminőség javítására. Ez az egyik fontos következtetés, amely az Állampolgári Jogok Biztosának Hivatalában (AJBH) november 26-án megrendezett nemzetközi munkaértekezleten hangzott el.

„A közlekedés légszennyezése – jogi lehetőségek a jobb levegőminőség és éghajlatvédelem érdekében” című konferencia Magyarországon első alkalommal biztosított lehetőséget arra, hogy különböző uniós országok kormányzati és civil szakértői kicseréljék tapasztalataikat arról, miként tudnak az egyes állampolgárok, illetve szerveződéseik jogi úton fellépni a mindannyiunk egészségét fenyegető légszennyezés ellen. A rendezvényt az AJBH, a Levegő Munkacsoport, az Ügyfél a Föld (ClientEarth), a Német Környezeti Segély Egyesület (Deutsche Umwelthilfe), valamint az Európai Közlekedési és Környezetvédelmi Szövetség (Transport&Environment, T&E) rendezte.

Bándi Gyula, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettes bevezető előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy az Alaptörvény P) cikke értelmében a jövő nemzedékek érdekében szükséges törekvések nemcsak az államot, de mindenkit, így valamennyi magánszemélyt is terhelik. Ennek értelmében a természeti erőforrások, köztük a tiszta levegő védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése is az állam és mindenki kötelessége.