Forradalmasíthatja a műanyagok újrafelhasználását egy felfedezés

Infostart / InfoRádió – Sárközi Mátyás (London)

2018. április 18. 06:03

Angol vegyészek olyan, a természetben előforduló enzimet tökéletesítenek, amely képes megemészteni a legtöbbet használt plasztikfajtát. A világot így talán mégsem önti el az hosszú életű műanyagszemét.

Reklámok

Mi lehet az oka annak, hogy műanyaggal szennyezettek a palackozott vizeink?

Átvéve az inforadio.hu-ról

Infostart 2018. április 17. 17:10

Az ember akkor is képes műanyagot bevinni a szervezetébe, ha a kupakot, plasztikpalackot nem is tudja elrágni. Jelenleg úgy tűnik, a legtöbb mikróműanyag veszélytelen, de vannak köztük kockázatot rejtők, és az apró felületen remekül megtapadnak különböző mérgező anyagok.

A műanyag felfedezése a 30-as, 40-es években ugyan új távlatokat nyitott az emberiség előtt, de a következményekkel senki se számolt. Tudósok, és számos civil szervezet évtizedek óta figyelmeztet arra, hogy ezek az anyagok veszélyes környezeti terhelést jelentenek – írja a 24.hu. Egyelőre úgy tűnik, hiába a figyelmeztetés, a közvéleményt nehéz tudományos eredményekkel befolyásolni akkor, ha a másik oldal a mértéktelen fogyasztást kínálja.

Műanyag a természetben

1988-ban egy műanyagokból álló szemétszigetet fedeztek fel a Csendes-óceán északi részén, majd 2017-ben egy másikat az óceán déli területén.

Egyes becslések szerint 2050-re több műanyag szemét lesz tengereinkben, mint hal.

A két szemétsziget területe ma összesen 6 millió négyzetkilométer, ami 1,3-szor méretesebb az Európai Uniónál, 60 Magyarország férne el rajta.

Ezen kívül egyre több hír érkezik a lenyelt műanyagdarabok miatt elpusztult halakról, vízi madarakról és tengeri hüllőkről, emlősökről. Legutóbb egy 10 méter hosszú, hat tonnás bálna pusztulása borzolta a kedélyeket, miután kiderült, halálát 29 kilogrammnyi lenyelt műanyag okozta.

Mikroműanyag, az új veszélyforrás

Azzal, hogy az emberek tengeri élőlényeket fogyasztanak, a mi szervezetünk is bőven tele van műanyaggal, és a csapból folyó víz is világszerte mikroműanyagokkal szennyezett.

Kiderült egy kutatásból is, amelyet az ENSZ egészségügyi szervezete (WHO) kezdeményezett, hogy a palackozott vizek 93 százaléka volt szennyezett műanyaggal. Kilenc ország 19 forrásából származó, 11 különböző márkához tartozó ásványvizét vizsgáltak a kutatók. Kiderült, hogy a palackozott vizek 93 százaléka volt szennyezett műanyaggal. A WHO jelenlegi álláspontja szerint a műanyagdarabkák fogyasztásának nincs egészségügyi kockázata, de nem tisztázott, hogy milyen hatással vannak az emberi szervezetre.

De hogyan kerül a vízbe?

A rövid válasz sajnos az, hogy az ember a hibás, de van tudományos magyarázat is: “A mikroműanyagok meghatározására ugyan nincs általánosan elfogadott definíció, de a 0,5 mm-nél kisebb részecskéket értjük alatta. Ezek keletkezhetnek az eldobált műanyagok aprózódásával és közvetlenül az emberi tevékenység során is” – mondta a 24.hu-nak Simon Gergely, a Greenpeace közép- és kelet-európai regionális vegyianyag-szakértője.

Hatások-veszélyek

A mikroműanyagokat tehát vízi élőlényeket fogyasztva megesszük, a csapvízzel megisszuk, de hogyan kerül a palackozott vizekbe, arra pontos magyarázat nincs.

“Az ásványvizekben leggyakrabban polipropilént találtak, ebből az anyagból készül a kupak. A mikroműanyagok feltehetően fizikai hatásra, a fel- és/vagy lecsavarásra nyíródnak a palackba. És hogy nem mindegyik termékben találtak szennyeződést, az arra utal, hogy a jelenség a gyártási technológiától függ” – magyarázza a szakértő.

Tehát ebből az következik, hogy a vízkészleteink tényleg tiszták, a szennyezés a gyártás során keletkezik.

A WHO kutatásában nem vizsgálta Magyarországon a csapvizet, így saját érintettségünkről nincs információnk. De világméretű problémáról van szó, és a Duna mikroműanyag-hozamát ausztriai mérések alapján évi 1500 tonnára becsülik.

A polipropilén jelen tudásunk szerint ártalmatlan, de a vizekbe, és az élőlények szervezetébe is kijuthatnak káros vegyületek a műanyagokból. A Laboratórium.hu cikke szerint ilyenek például a gyártás során használt toxikus vagy hormonháztartást zavaró anyagok, mint a biszfenol-A, ftalátok és polibrómozott-difenil-éter égésgátlók.

Forrás: https://infostart.hu/tudomany/2018/04/17/az-asvanyvizes-palackok-kupakja-szennyezi-az-asvanyvizeket

 

A környezetbarát autók száma és a széndioxid-kibocsátás is nő – a kamionok kibocsátására nincsenek szabályok

Átvéve a g7.24.hu-ról

Bucsky Péter

2018. április 15. 07:30

A rendszerváltást követően megszabadultunk a környezetszennyező kétütemű Trabantoktól és Wartburgoktól, a modern autók fogyasztása pedig sokkal kisebb a régi keleti blokk járműveinél. Mégis, 1990 és 2014 között a kelet-európai uniós tagállamokban nőtt leginkább a közlekedésből származó üvegházhatású gázok kibocsátása. Ennek az a legfőbb oka, hogy a keleti tagállamokban ugrásszerűen megnőtt a közlekedési-fuvarozási igény, ám a vasút aránya csökkent, a közúti közlekedésé pedig nőtt.

A közlekedés helyzete európai szinten azért érdekes, mert 1990 és 2014 között az üvegházhatású gázok kibocsátása az unióban összességében 22,4 százalékkal csökkent, ám ezen belül a közlekedésből származó üvegházhatású gázok 13,3 százalékkal növekedtek. Így ma már a teljes kibocsátás ötödéért a közlekedés felelős, és második helyen áll az energiaszektor után.

Mivel a szénerőműveket az unióban (Németország és Lengyelország kivételével) már sok helyen leállították, nehéz lesz további módokat találni a klímaváltozásért felelős gázok csökkentésére anélkül, hogy a közlekedéssel kezdenének valamit.

Mégsem értéktelenednek majd el a dízelautók?

 Árvéve a portfolio.hu-ról

2018. április 14. 10:10

 Merkel kiadta a parancsot, el kell kerülni a dízelautók kitiltását

A német kormányzat szeretné elkerülni a dízelautók kitiltását és használatuk korlátozását is, Angela Merkel a kétnapos kormányülést követően közvetve arra utalt, hogy a német autógyártókkal közösen oldanák meg a dízelautókkal összefüggő problémákat.

Merkel szerint a kormányzat egyetért abban, hogy el kell kerülni a dízelautók kitiltását és használatuk korlátozását is.

Merkel nyilatkozata utalás a német kormányzat dízelautók lehetséges kitiltására vonatkozó törekvések megakadályozására, amelyet a német régiók és városok alkalmaznának a dízelautókkal szemben ott, ahol a levegő szennyezettsége ezt indokolná.A kormányzat igyekezete nem véletlen, mivel márciusban 3 százalékkal csökkent az újautó értékesítések száma Németországban, bár a benzines gépjárművek eladásai 9,3 százalékkal emelkedtek, a dízelautó-eladások a korábbi év hasonló időszakával összehasonlítva 25 százalékos visszaesést mutattak, míg a benzines autók részaránya 64 százalékra nőtt, a dízeleké viszont 31,1 százalékra csökkent. A vevőket a német szabályozás tervezett változása bizonytalaníthatta el, miután korábban több német nagyváros is jelezte, hogy kitilthatja a területéről a kevésbé korszerű dízelautókat (Euro-4-esig), azonban szóba került az Euro 6-os besorolású dízelek kitiltása is.

A probléma azonban nem csupán az új, hanem a használtautó értékesítések esetében is érzékelhető, miután márciusban a német használtautó eladások is jelentősen csökkentek, a korábbi év hasonló időszakával összehasonlítva 11,6 százalékkal esetek vissza az eladások. Az eladások hanyatlása mögött a dízelekkel összefüggő bizonytalanság állhatott, a német kereskedők vélekedése szerint a régi dízelautókat csak jelentős kedvezmények mellett lehet értékesíteni.

A régi dízelüzemű gépjárművek árát stabilizálhatná, ha ezeket hardveresen úgy alakítanák át, hogy azt  követően jelentősen csökkenthetővé válna ezen autók károsanyag-kibocsátása. Egy hasonló átalakítás költsége azonban több ezer euró is lehet, amely a használt gépjármű árához képest jelentős költségtényezőt jelent, továbbá arról is megoszlanak a vélemények, hogy a lehetséges átalakítások költségét az autótulajdonosok, az autógyárak, vagy az állam állja-e.

A német Landesbank Baden-Württemberg (LBBW) számításai szerint a dízelautók belvárosokból közelgő kitiltásának költsége akár a 45 milliárd eurót is elérheti, mivel a dízelautók 75 százalékát érinti, míg a benzines társaik esetében ez az arány csupán 20 százalékos. Az LBBW szerint a német autótulajdonosok kára elérheti a 20 milliárd eurót és úgy számolnak, hogy az autók ára 15 százalékkal eshet azt követően, hogy az első gépjárműkitiltás életbe lép.

(CleanTechnica)

Forrás: https://www.portfolio.hu/vallalatok/merkel-kiadta-a-parancsot-el-kell-kerulni-a-dizelautok-kitiltasat.282380.html

 

Lezárják a turisták elől a legkedveltebb Fülöp-szigeteki üdülőhelyet

Átvéve a greenfo.hu-ról

2018. április 7. 10:55

Pöcegödör lett a legjobb Fülöp-szigeteki üdülősziget

A túltolt tömegturizmus miatt fél évre bezárják a Fülöp-szigetek legismertebb üdülőszigetét – Boracayt – miután kiderült, hogy a helyi szállodák és éttermek jó része mindenféle szűrés és tisztítás nélkül engedi be a szennyvizet a tengerbe.

A Fülöp-szigeteki elnök Rodrigo Duterte határozata értelmében április 26-ától zárják le a szigetet, s csak akkor nyitják meg újra, ha megoldódik a szennyvízkezelés kérdése. A döntés tízezrek megélhetését sodorja veszélybe. Duterte a The Guardian című brit lap szerint közölte, megengedhetetlen, hogy a helyi vállalkozók „emésztőgödröt” csináljanak a tengerből.

A dolmányos varjú gyéríti a mocsári teknős ivadékokat a Feneketlen-tóban

Átvéve a greenfo.hu-ról

2018. április 7.

Teknősbébit lakmározó varjú

Ritka pillanatot kapott lencsevégre a budapesti Feneketlen-tónál Halpern Bálint. Így ritkítja a mocsári teknős szaporulatot egy dolmányos varjú.

A fotókhoz Halpern Bálint, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület hüllő és kétéltű védelmi szakembere, LIFE-programvezető az FB oldalán ezt írta:
Mindig emlegetjük, hogy a varjúfélék bizony igen sok védett fajt zsákmányolnak. Először nem is láttam, hogy miért hagyja magát ilyen közelről fotózni ez a dolmányos varjú a Feneketlen-tónál. Gondoltam megszokta az emberek közelségét… Aztán ráközelítve a képekre megvilágosodtam, hogy épp az idei évi mocsári teknős szaporulat túlélési rátáját redukálja!
Ez némiképp árnyalja, hogy miért látni ritkán kisteknőst az ilyen városi tavakban. Eddig azt gondoltuk, hogy kikelésükre sincs esély, de úgy tűnik ezt az akadályt még veszik néhányan, de ez korántsem az egyetlen, amit le kell küzdeniük…

Forrás: http://greenfo.hu/hirek/2018/04/07/teknosbebit-lakmarozo-varju

 

Kilakoltatják a Magyar Természettudományi Múzeum Növénytárát

Átvéve a greenfo.hu-ról

Költözz, de hova? Likvidálnák az MTM Növénytárát?

A  Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek kell a teljes Ludovika épülete, és a Tündérpalotának is más funkciót szánnak. Az Orczy-kert beépítése mellett elzavarják Európa egyik leghíresebb természettudományi múzeumát. Hamarosan konténerekbe kerülhet az alga-, moha-, zuzmó- és gombagyűjtemény. Nagy kérdés, mi lesz a gombagénbankkal és az elektronmikroszkóppal, amelyek a mozgatástól tönkremehetnek. Az eddigi milliárdos fejlesztések mennek a lecsóba.

A Magyar Természettudományi Múzeum helyzete az utóbbi évtizedben egyre nehezebbé vált, s különösen súlyos gondokkal néz szembe a Növénytár. Fenntartójának legfrissebb utasításai alapján területének egyharmadát az idén ki kell ürítenie. Mindez súlyosan veszélyezteti a közgyűjteményi, közművelődési és tudományos feladatok ellátását és a teljes működésképtelenség felé sodorja az intézetet.

Felfoghatatlan következményei lehetnek a mesterséges intelligencia előretörésének

Infostart 2018. április 6. 05:30

Szakértői vélemények szerint hamarosan elérhetjük a szingularitást – azt az állapotot, amikor a gépek okosabbak lesznek, mint az ember – ami száz év alatt húszezer évnyi fejlődést hozhat – fogalmazott előadásában Pintér Róbert, az eNet kutatási igazgatója a SMART 2018 konferencián tartott előadásában, Budapesten.

Elemzések szerint a jelenleg zajló negyedik ipari forradalomnak körülbelül háromezerszer akkora hatása lesz, mint a gőzgép feltalálásának. A technológiai fejlődés egyik motorja a mesterséges intelligencia, amit jelentősége miatt az új elektromosságnak is neveznek.

Honnan származik a rengeteg mikroműanyag, amit nap mint nap megeszünk?

Átvéve a vg.hu-ról

2018. 04. 05. 20:29 MTI

Akár száznál több mikroműanyag-szemcsét is lenyelhet az ember minden egyes főétkezéskor – állapították meg a skóciai Heriot-Watt Egyetem kutatói.

A szakemberek szerint a műanyagszemcsék, amelyek egyebek között a bútorszövetekből és szintetikus textíliákból származnak, a házi porral keveredve hullanak az ételekre – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.

Menthetetlennek tűnik a sarki jég

Átvéve a vg.hu-ról

2018. 04. 04. 15:13 MTI

Az északi-sarki jeget a két Celsius-fokos hőmérsékleti limit betartása sem mentheti meg szakértők figyelmeztetése szerint

A klíma két Celsius-fokkal történő melegedésének hatására a Jeges-tenger négyévente teljesen jégtelenné válik a nyári hónapokban – olvasható a Nature Climate Change című szaklapban megjelent két tanulmányban. Ha viszont az iparosodás előtti időkhöz képest csak 1,5 Celsius-fokban sikerülne korlátozni a Föld felmelegedését, a Jeges-tenger csupán 40 évente lenne teljesen jégmentes.

Az 1,5 Celsius-fokos célt a 2015-ös párizsi ENSZ-klímakonferencián a klímaváltozás által erőteljesen érintett államok nyomására foglalták a szerződés szövegébe. Eszerint

a felmelegedést lehetőség szerint 1,5 Celsius-fokban, de legalábbis jóval 2 Celsius-fok alatt kell tartani.

Május elsejétől jégelhárító rendszer védi az országot a jégkártól

Infostart / InfoRádió – Sipos Ildikó 2018. április 1.

Május elsejétől az egész országra kiterjedően működik a jégkármérséklő rendszer.

A 986 jégkármérséklő talajgenerátor közül 222 automata, vagyis az Országos Meteorológiai Szolgálattól érkező jelzés alapján, emberi közreműködés nélkül juttatja fel 2-3000 méter magasra a jeget elaprózó vagy akár teljesen megsemmisítő ezüst-jodidot. A nem automata berendezéseket helyi gazdálkodók kezelik majd, megfelelő képesítéssel.

Használt okostelefonokból lesznek a tokiói olimpia érmei

Átvéve a Propeller.hu-ról

Az aranyérem, ezüstérem, bronzérem szép, de nem környezettudatos. Elektromos hulladékból készülnek majd az érmek.

Egészen sajátos ötlettel álltak elő a következő nyári olimpia szervezői: az a terv, hogy összegyűjtenek 8 tonna elektromos hulladékot, mobilokat és más kütyüket, hogy majd ezekből készíthessék el az érmeket.

Még mindig sugárszennyezett víz szivárog a tengerbe Fukusimánál

Átvéve a vg-hu-ról

2018. 03. 29. 08:28.

MTI-hír

Hét évvel a fukusimai atomkatasztrófa után még mindig szivárog sugárszennyezett víz a tengerbe a fukusimai erőműből – állapította meg tanulmányában egy japán tudós.

A Kyodo hírügynökség csütörtöki jelentése szerint Aojama Micsio, a fukusimai egyetemen működő, környezeti sugárzással foglalkozó kutatóintézet professzora egy oszakai konferencián mutatta be kutatásainak eredményét.

A sugárszennyezett vízzel a tengerbe ömlő cézium 137-es izotóp napi mennyisége kétmilliárd becquerel, ami jelentős csökkenést jelent a hűtőfal üzembe helyezése előtt, 2013-ban mért 30 milliárd becquereles értékhez képest. A tanulmány szerint a fukusimai atomerőműtől nyolc kilométerre délre fekvő egyik településnél egy liter tengervízben, 0,02 becquerel sugárzóanyag-koncentrációt mértek.

Áremeléssel mentesítik a Plitvicei-tavakat a turistaáradattól

Átvéve a vg.hu-ról

2018. 03. 27.  MTI-hír

A vezetésnek tehermentesítenie kell a nemzeti parkot, hogy a térség ne kerüljön le az UNESCO világörökségi listájáról, ezért emelik a belépők árát.

Az UNESCO korábban azt kérte a nemzeti park vezetésétől, hogy készítsen akciótervet arról, a turisták mekkora számban, milyen feltételek mellett látogathatják a Plitvicei-tavakat, továbbá a térség területrendezési tervét is összhangba kell hozni az előírásokkal, ellenkező esetben a térség lekerülhet az UNESCO világörökségi listájáról – írta a Vecernji List című horvát napilap kedden.

Hol fogjuk tárolni 250 ezer évig Paks 2 atomhulladékát?

Átvéve az index.hu-ról

2018.03.25.

Az atomerőművek elhasznált üzemanyagainak 250 ezer évig biztosítani kell a sérthetetlenséget, ám a legidősebb ismert emberi építmények romjai is csak 10 ezer évesek.

Erről tartott figyelemfelhívó akciót ma a Greenpeace Magyarország a Dunán, ahol egy óriás atomhulladékot jelképező hordót úsztattak. A civil szervezet szóvivője kifejtette, hogy az atomhulladékok végleges tárolását eddig a világon sehol sem tudták megoldani.

Magyarországon a végleges atomhulladék-tároló kialakítását 2047-re ígérték, de aztán eltolták 2064-re. De azt sem lehet tudni, hogy találnak-e erre alkalmas helyet és technológiát.