A nano méretű műanyag részecskék agykárosodást okoznak az őket elfogyasztó halaknak

A Lund Egyetem kimutatta, hogy a vízben úszó plasztik hulladék nano méretű részecskéi végül a halak agyában kötnek ki, agykárosodást okozhatnak nekik, és valószínűleg ez az oka a halaknál megfigyelt viselkedési rendellenességeknek.

Számítások szerint az összes műanyag tíz százaléka az óceánokba kerül. A tengeri hulladék legnagyobb része – műanyag. Az ember gyártotta mesterséges anyag környezetileg aggályos, mégis kevés kutatás irányul a nano méretű plasztikrészecskék hatásának tanulmányozására.

„Kutatásunk kimutatta, hogy a nano plasztikrészecskék felgyűlnek a halak agyában” – mondja Tommy Cedervall, kémikus.

A Lund Egyetem kutatói tanulmányozták a kérdést, hogyan szállítják a nano részecskéket a különféle organizmusok a vízi ökoszisztémákban: például az algák vagy az állati planktonok (zooplanktonok) útján hogyan kerülnek a nagyobb halakba. Az apró plasztik részecskéket megeszik a planktonok,  a planktonokat pedig megeszik a halak.

Cedervall elmondása szerint a kutatás több érdekes eredményre jutott azzal kapcsolatban, hogyan érintik a különböző méretű plasztik darabok a vízi élőlényeket. A legfontosabb felfedezésük azonban az, hogy bizonyítékuk van rá, a nano plasztikrészecskék képesek átjutni a vér-agy gáton a halak esetében,és összegyűlnek az agyszöveteikben.

Sikerült összekapcsolniuk a nanorészecskék jelenlétét a halak viselkedési rendellenességeivel.

Az agyszövetben tárolt nano plasztik okozhatja a lelassult táplálkozást és a redukálódott felfedező hajlamot. A kutatók úgy vélik, ezek a viselkedésbeli változások összefüggésben lehetnek az agykárosodással, amit a nanoméretű műanyag jelenléte okozott az agyban.

A kutatás folyamán azt is felfedezték, hogy az állati plankton – a zooplankton – elpusztul a nano méretű plasztiktól, míg a nagyobb méretűeknek nincs rá ilyen hatásuk. A műanyag mérete szerint különböző hatást fejthet ki az ökoszisztémára.

„Rendkívül fontos, hogy megvizsgáljuk, hogyan hat a plasztik az ökoszisztémára, mert láthatólag sokkal veszélyesebbek a vízi élőlényekre a nano méretű műanyag részecskék, mint a nagyobbak.”

Cedervall véleménye szerint ebből a kutatásból még nem vonható le az a következtetés, hogy a nano plasztikrészecskék a halnak más szöveteiben is akkumulálódhatnak, és így potenciálisan átvihetők lennének az emberbe a hal fogyasztásával.

„Nem tudunk egyetlen hasonló kutatásról sem, ezért aztán nagyon óvatosak vagyunk az eredmények értelmezésében”- fűzte hozzá Cedervall.

Forrás: https://www.sciencedaily.com/releases/2017/09/170925104730.htmhu