Egymás sarkát tapossák Pesten a sztárépítészek

A Portfolio november 22-i számából

“Már régóta dolgoznak a munkagépek a Városligetben és környékén, ahol a Liget Budapest projekt keretében mintegy 250 milliárd forintból újul meg teljesen a közpark és intézményei. Dr. Gyorgyevics Benedek, a program megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója ismertette a városfejlesztési projekt legfontosabb elemeit.

Milyen mandátumot kapott a Liget Budapest Projekt a főváros egyik kiemelkedő, pihenést és rekreációt szolgáló negyedének felújításában?

      A Városliget sosem volt klasszikus közpark. Az érdekességét, a vonzerejét létrehozása óta annak köszönheti, hogy egyszerre találhatók meg benne a hatalmas zöld felületek és a kulturális élményeket, rekreációs lehetőségeket biztosító intézmények. A tapasztalatok szerint a Szépművészeti Múzeumot, a Műszaki és Közlekedési Múzeumot, a Mezőgazdasági Múzeumot, a Műcsarnokot, az Állatkertet, a Műjégpályát vagy a Széchenyi fürdőt legalább annyian, de inkább többen keresik fel, mint ahányan sportolásra, kikapcsolódásra, pihenésre használják a csaknem százhektáros parkot.

A Városliget az elmúlt évtizedekben hagyományaihoz és feladataihoz méltatlan állapotba került, intézményeinek többsége felújításra szorul, és a park sem tudja betölteni igazi hivatását, hiszen növényzete halódik, eszközei lepusztultak, levegőjét naponta gépjárművek tízezrei szennyezik.

A Városliget intézményeit és vele összhangban a park zöld felületének megújítását szolgáló Liget Budapest Projekt azt a feladatot kapta, hogy az ország történetének legnagyobb léptékű park- és tájépítészeti munkáját ötvözze a millenniumi idők óta nem látott intézményfejlesztési programmal. Ennek keretében rehabilitálja a százhektáros park teljes növényzetét, alakítsa ki a ligetet sportolásra, családi programokra, pihenésre használók számára a 21. századi elvárásoknak megfelelő felületeket, létesítményeket, biztonságot. Emellett távolítsa el a használaton kívüli, korszerűtlen technológiával létrehozott épületeket, a túlméretezett aszfaltutakat, a vásári hangulatot idéző kiszolgáló funkciókat, valamint a város szívéből a P+R parkolót. Ezek helyére hozzon létre hiánypótló kulturális intézményeket, valamint ezeket befogadó, egyedülálló idegenforgalmi vonzerővel bíró ikonikus épületeket, és alakítsa ki azt a korszerű közlekedési infrastruktúrát, amely lehetővé teszi a hatékony megközelítést, miközben emissziómentessé teszi a parkot. Mindezt úgy, hogy a végeredmény a Városliget zöld felületeinek növekedésével járjon. Mindezek alapján bizton állíthatom, hogy a Liget Budapest Projekt hatására a Városliget Európában egyedülálló komplexitású és minőségű élményparkká, nemzetközi vonzerejű turisztikai célponttá fog válni.

(… a sztárépítészek nevét és munkáinak felsorolását itt olvashatja: https://www.portfolio.hu/ingatlan/varos/egymas-sarkat-tapossak-pesten-a-sztarepiteszek.268705.html  )

Milyen elemekből épül fel a projekt fejlesztési koncepciója?

A projekt fejlesztési koncepciója egy folyamatosan megújuló attrakciókat kínáló intézményi háló és zöld szövet létrehozásán alapul, amely a budapesti közösség meghatározó kulturális és társadalmi helyszínévé válik, miközben a létesítmények által generált nemzetközi érdeklődés hozzájárul az országimázshoz. A projekt részeként a Magyar Zene Háza az egykori Hungexpo épületek helyén épül fel, Sou Fujimoto világhírű japán építész tervei alapján. Ennek a zenei “csodák palotájának” egyik különlegességét az adja majd, hogy a természettel történő minél szorosabb kapcsolat érdekében a hatalmas üveghomlokzatnak köszönhetően az épület szinte teljesen áttetsző. A Petőfi Csarnok helyén felépülő Új Nemzeti Galéria terveit a Pritzker-díjas japán SANAA (Sejima and Nishizawa and Associates) építésziroda készítette, melynek magyar tervezőpartnere a Bánáti és Hartvig Építész Iroda volt. Az Ötvenhatosok terén kap helyet a Néprajzi Múzeum új épülete, amelynek nemzetközi zsűrije a tervpályázat nyerteséül a magyar Napur Architect Kft. által vezetett konzorciumot választotta.

A Magyar Innováció Háza a liget régi-új épülete lesz, hiszen korábban is ezen a helyen állt, és most eredeti formájában épül újjá a Pfaff Ferenc által tervezett létesítmény, melynek új terveit a Mérték Építészeti Stúdió készítette el.

Az Ajtósi Dürer sor és a Dózsa György út találkozásánál, szintén régi-új helyén, Vágó József és László 1909-es, eredeti tervei alapján épül fel a Városligeti Színház, így több mint 60 év után ismét lesz színház a Városligetben. A Liget Budapest Projekthez tartozik a Szépművészeti Múzeum megújítása, több ezer négyzetméter új kiállítótér létrehozásával, amelynek keretében sor kerül többek közt a Román csarnok restaurálására is, amely évtizedeken keresztül nem volt látogatható, és most a kiállítótér szerves részévé válik. A Városliget belsejében az Olof Palme Ház nyeri vissza méltó formáját, amely hamarosan a Budapest aranykorát megelevenítő kiállításnak és egy millenniumi hangulatot idéző kávézónak ad otthont. Az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ (OMRRK) a ligeten kívül, az egykori Szabolcs utcai kórház területén kerül kialakításra, és a Néprajzi Múzeum, a Szépművészeti Múzeum, valamint a Magyar Nemzeti Galéria műtárgyainak megőrzését biztosítja majd.

Milyen hatása lesz a Liget Budapest Projektnek a főváros gazdaságára, élhetőségére, turisztikai vonzerejére, illetve az ingatlanpiaci pozíciójára?

Fontos kapcsolat figyelhető meg egy város gazdasági teljesítménye és kulturális felkészültsége között. A múzeumok, interaktív kiállítóterek ereje nemcsak az ott bemutatott műkincsekben és gyűjteményekben rejlik, társadalmi szerepük többrétű. Az oktatás forrásaként növelik a helyi közösségek értékét, a gazdaság lokális motorjaként a fejlődés kulturális katalizátorai, hatásukkal a nekik helyet adó városok attraktivitása hazai és nemzetközi szinten is nő, emellett vonzzák a szakképzett munkaerőt. Egy ilyen léptékű, 250 milliárd forintos beruházás jelentős hazai keresletet generál, és pozitív hatással van a GDP növelésére, illetve az adóbevételekre is.

A KPMG által végzett számítások szerint a Liget Budapest Projekt esetében a nemzetgazdasági szinten megjelenő többletbevételek kiegyenlítik a beruházási költségeket, vagyis a projekt 10-15 éves időtávon megtérül. Mindemellett a projektnek fontos közösségformáló ereje is van, hiszen Budapesten nem létezik hasonló összetételű kulturális és turisztikai intézményegyüttes, ezért a Városliget szerepe a helyi közösség számára is jelentősen felértékelődik. Elmondható, hogy mostanra egy valódi világváros szinte elképzelhetetlen világszínvonalú kulturális központok, interaktív kiállítóterek és kapcsolódó minőségi gasztrofunkciók kínálata nélkül.

Milyen hatással van a projekt a környező kerületek ingatlanáraira, az ingatlanok funkcióinak változására, a tulajdonosi, lakáshasználói kör változására?

Az átfogó városfejlesztési projektek nemcsak a térképeket rajzolják át gyökeresen, hanem jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre is. Számos külföldi és hazai példa bizonyítja, hogy az érintett városrészek felértékelődését okozzák a környezet javításának céljával megvalósított nagyszabású közberuházások. A Corvin-negyed, a IX. kerület középső részének átalakulása, az V. kerület megújítása, a VII. vagy éppen a VIII. kerület belső részeinek funkcióváltásai jól mutatják, hogy a komplex városrehabilitációs programok hatásai soha nem állnak meg a tervezési területek határainál. Természetes tehát, hogy a Liget Projekt is jelentős hatást gyakorol a Városliget vonzáskörzetére. A városi szövet átalakulása ezekben az esetekben organikus folyamat. A térségben a kereskedelmi intézmények a megváltozó kereslethez igazodva ‒ minőségi javulás mellett ‒ funkcióváltáson is keresztülmennek. A használt lakások forgási sebessége megnő, ami felújításokat, idővel pedig akár teljes tömbrehabilitációkat eredményez. Ennek következtében egész házak, háztömbök, utcák értékelődnek fel. Színesedik a kulturális és gasztronómiai kínálat, hotelek és egyéb kereskedelmi szálláshelyek jelennek meg.

A korábbi budai rozsdaövezet beruházásait ‒ a MOM vagy a Millenáris környékét ‒ megnézve látható, hogy a Lövőház utca például egy ipari terület mellékutcájából rövid idő alatt kulturális, gasztronómiai, szabadidős funkciójú közösségi térré vált. A Liget Budapest Projekt közvetlen környezetében is hasonló jelenségek mehetnek majd végbe, további beruházókat vonzva a területre, ami a környező ingatlanok felértékelődésében is megmutatkozhat. Emellett várható némi átrendeződés a tulajdonosi és lakáshasználói körben is, hiszen az ilyen a kulturális, családbarát és gasztrofunkciók vonzzák a fiatal, magas szintű városi élményeket aktívan kereső urbánus családokat. A Városliget átalakulása, a zöld felület arányának növelése, a parkban megvalósított fejlesztések, illetve a kikapcsolódási lehetőségek növelése a Városligetet körülölelő kerületek felértékelődését fogja eredményezni.

Az interjú megjelenését a Liget Budapest Projekt fejlesztője a Városliget Zrt. támogatta.” (!!! – a szerk.)

Forrás: https://www.portfolio.hu/ingatlan/varos/egymas-sarkat-tapossak-pesten-a-sztarepiteszek.268705.html

Suggestor: Európa első városi parkját nonszensz a budai rozsdaövezethez hasonlítani. Mint ahogy az a kitétel is hamis a Városligetre vonatkoztatva, hogy „egy valódi világváros szinte elképzelhetetlen világszínvonalú kulturális központok, interaktív kiállítóterek és kapcsolódó minőségi gasztrofunkciók nélkül”, mert azonnal mellé kívánkozik a kérdés:

Miért nem egy rozsdaövezetet emelnek fel világvárosi szintre?

és miért egy régóta működő, szeretett városi parkot rontanak le ‘építményi’ szintre?