Lassan, de biztosan fogyatkozik az emberiség értelmi és érzelmi intelligenciája
Posted by Suggestor - 2012. november 15. csütörtök
Az emberi intelligencia fenntartásához hatalmas evolúciós nyomás szükségeltetik – szögezi le provokatív elméletében Dr. Gerald Crabtree. Mivel a modern társadalmakban nem működik a szelekciós nyomás, és mivel az agy különösen erősen hajlamos a mutálódásra, fokról fokra elveszítjük intellektuális és érzelmi képességeinket.
„Intellektuális képességeink fejlődése, az ezernyi intelligenciát hordozó gén optimalizált működése valószínűleg még azelőtt létre jött, mielőtt őseink szétszóródtak volna Afrikából. Ezeknél a – többnyire szavak nélkül, non-verbálisan kommunikáló – egymástól távol élő embercsoportoknál, ebben a környezetben, kritikus szerepe volt a túlélésben az intelligenciának. Így valószínűleg, óriási szelekciós nyomás alatt álltak azok a gének, amelyek az intellektuális fejlődést szolgálták. Ez vezetett az emberi ‘csúcs’-intelligenciához” – magyarázza a Cell Press folyóiratban megjelent írás szerzője, Dr. Crabtree (Stanford University).
Ebből a szemszögből nézve, valószínű, hogy már elkezdődött a lassú képességvesztés. A mezőgazdaság fejlődésével, a városiasodással egyre gyengült a kiválogatódás (a szelekció) ereje, nem volt, ami kigyomlálja az intellektuális képességek gyengülését okozó mutációkat.
A mutációk gyakoriságát és azt a feltételezést figyelembe véve, hogy az emberi genomban 2000-5000 gén szükséges az intellektuális képességekhez, Crabtree szerint 3000 év – vagy 120 generáció alatt, az emberiség minden tagja 2 vagy több olyan mutációval rendelkezik majd, ami aláássa az intellektuális és érzelmi stabilitást.
Az idegtudományi kutatások legfrissebb eredményei arra utalnak, hogy az agyműködésért felelős gének kivételesen hajlamosak a mutációra.
Dr. Crabtree ebből arra a következtetésre jut, hogy a kisebb szelekciós nyomás és a könnyen mutálódó gének nagy száma teszi tönkre intellektuális és érzelmi képességeinket.
Mégse aggódjunk, mondja a szerző. Eléggé lassú a képességvesztési folyamat, és az emberi társadalom haladásának gyors ütemét megtapasztalva, a jövő technikai lehetőségeivel bizonyosan meg fogjuk oldani a problémát.
„Gondolom, ismerni fogjuk a mutációk millióit , amelyek fenyegetik intellektuális működésünket, és tudni fogjuk azt is, hogyan kapcsolódnak egymáshoz ezek a mutációk, ismerni fogjuk a folyamatokat, a környezeti befolyást. Akkor majd képesek leszünk mágikus módon kijavítani bármely mutációt bármely organizmus bármely sejtjében, bármely fejlődési szakaszban. Úgyhogy a természetes szelekció brutális folyamatára nem lesz szükség” – zárta le Dr. Crabtree.
Forrás: http://www.eurekalert.org/pub_releases/2012-11/cp-rst110912.php
Névtelen said
A mesterséges szelekció az “emberi gyarlóság” miatt sose olyan alapos és olyan pártatlan, mint a természetes.
Gábor said
Ez egy nagyon kegyetlen és provokatív írás, de attól tartok sok igazság van benne.
UNIOHID said
Jövő?