A kősóbányák nem alkalmas helyek nukleáris hulladék tárolására

Kősó sziklák között tárolják a radioaktív hulladékot Németországban és az Egyesült Államokban, mert eddig úgy vélték a tudósok, hogy azok áthatolhatatlan réteget képeznek a talajvíz számára akkor is, ha a kapszula vagy a szigetelőanyag megsérülne.

A University of Texas (Austin) kutatói most a terepen is, és a legkorszerűbb laboratóriumi eszközökkel (3-D mikro-CT képalkotó eljárással) is kimutatták, hogy a folyadékok számára a sótömbök átjárhatóak.

„Eredményünkből az a fontos új információ származik, hogy az áteresztés képességének lehetősége létezik, és fontolóra kell venni, hogy szabad-e ilyen helyen nukleáris hulladékot tárolni” – mondta Masa Prodanovi, az egyetem tanársegédje.
„És ha ilyen helyen van egy létező nukleáris hulladéktárolónk, az új információ a helyzet újraértékelését igényli.”

A só általában blokkolja a folyadékok átáramlását – kis mélységben. Ez a tulajdonsága az, ami olajtárolásra alkalmassá teszi. De már egy ideje gyanakodtak a tudósok, hogy a só nagyobb mélységekben áteresztővé válik.

Terepen tesztelték a természetes kősó tömböket: egy doktorandusz megvizsgálta a sóoldat és az olaj eloszlását 48 szénhidrogént termelő kútnál, amelyek a Statoil tulajdonát képezték. A vizsgálat eredménye megerősítette, hogy nagyobb mélységben a só valóban áteresztővé válik.
(James E. Gardner professzor ezt az elméletet igazolta szintetikus sótömbökkel, laboratóriumi kutatásokban.)

Azon viszont meglepődtek a kutatók, hogy olykor még kis mélységben is átereszti a só a folyadékot.
A kutatók úgy magyarázzák, hogy a deformáció lehet az oka a sótömbök áteresztő képességének.
A sókristályok közötti, sóoldattal teli pórusközöket megnyújtja a deformáció, összekapcsolódnak az egyes pórusok, így már a folyadék áramolhat a hálózatban.

Bár ezt a kutatást eredetileg arra szánták, hogy a kősó szénhidrogén tárolására való alkalmasságát vizsgálják, a végeredmény nagyon fontos tanulságokkal jár a nukleáris hulladék tárolására nézve.
Ugyanis ez a kutatás arra mutatott rá, hogy a természetes, háborítatlan kősó is áteresztő lehet.

„Az a fontos üzenet, hogy a kősó még bányászat nélkül is válhat áteresztővé” – vonta le a következtetést Marc A. Hesse tanársegéd (Földtudományok tanszék). „A folyadékáteresztés mennyiségének meghatározására további kutatások kellenek.”

A kutatók remélik, hogy „felfedezésünk arra készteti majd az illetékeseket, hogy kérdéseket tegyenek föl a jelenlegi és a jövőbeni atomhulladék-lerakó helyek biztonságosságáról.”

Forrás: http://www.eurekalert.org/pub_releases/2015-11/uota-nws112415.php