Független.hu

Ember- és környezetvédelmi, internetes napilap

Lőjük ki a tűzijátékot!

Posted by Suggestor - 2018. augusztus 27. hétfő

Átvéve a greenfo.hu-ról (forrása: https://gardenista.hu/2018/08/20/marpedig-a-tuzijatek-nem-meno/)

El kellene felejtenünk a nemzeti ünnepek, szilveszteréjek és celebesküvők kötelező tartozékát, a hetedhétországra szóló füst- és hangorgiát, amelyet tűzijátéknak nevezünk. A tűzijátéknak nem a társadalmi vonatkozásait illetjük kritikával, hanem a környezetieket.

A nehézfémek meg a szén-dioxid nem ízlés dolga, hanem a tűzijátékok alkotórészei, illetve reakciótermékei.

Mi kerül abba a kis csőbe, amiből a lélegzetelállító tulipánmotívum lesz a budapesti égbolton?

Perklorátok

Az alkálifémek perklórsavval alkotott sói (elsősorban a kálium-perklorát) nagyon erős oxidálószerek, ami azt jelenti, hogy magas hőmérsékleten oxigén fejlesztése mellett elbomlanak, ha pedig éghető anyagokkal keverik őket, a bomlás robbanásszerű gyorsasággal játszódik le. Ezért használnak perklorátokat a tűzijátékeszközök gyártásához – gyakorlatilag ettől robban a robbanószer. A perklorátok viszont nagyon mérgező vegyületek is egyben: egyrészt akadályozzák a pajzsmirigyet a növekedést és fejlődést serkentő hormonok termelésében, másrészt valószínűleg rákkeltőek is.

És akkor képzeljük el, ahogyan ma este a mintegy 5700 pirobomba perkloráttartalma szépen belevitorlázik az ámuló szemünkbe, meg a Duna kék vizébe. Mert mondhatjuk mi azt, hogy ugyan már, a tűzijáték 200 méter magasan robban, nem jut abból semennyi a Duna vizébe, de sajnos az a helyzet, hogy ez nem igaz.

Az amerikai Környezetvédelmi Hivatal (EPA) kutatói 2004 és 2006 között vizsgálták egy kis oklahomai tó vizének összetételét a július 4-i tűzijátékok után. 14 órával a show után a víz perklorát-tartalma helyenként több mint ezerszeresére (!) nőtt. A mérgező anyagok mennyisége a víz hőmérsékletétől függően 20-80 nap alatt állt vissza a normál értékre.

Mikroszemcsék

A levegőben szállongó, 2,5 mikron alatti méretű szilárd részecskék néhány éve kerültek a figyelem középpontjába – mióta bebizonyosodott szerepük a légzőszervi és keringési megbetegedések kialakulásában. 2015-ben két amerikai kutató 315 légszennyezettség-vizsgáló állomás adatait vetette össze a július 4-i tűzijátékokat követő 24 órára vonatkozóan. Minden kommentár nélkül közöljük a grafikont. Mint Peking legrosszabb napjaiban.

Nehézfémek

A csodaszép színes tűzijáték olyan anyagoktól lesz csodaszép színes, mint a lítium és a stroncium (piros), az alumínium (fehér) vagy a bárium-nitrát (zöld), hogy csak a saját színeinknél maradjunk.

Az 1996-os Stockholmi Vízi Fesztivál tűzijáték-parádéja után a levegő arzéntartalma a normál érték duplájára emelkedett, a szintén nem túl barátságos higany vagy az ólom koncentrációja meg egyenesen 500-szorosára nőtt. A higany és az ólom tűzijáték-alapanyagként történő használatát szerencsére egy ideje már betiltották, de egyik sem arról híres, hogy magától csak úgy felszívódna… és mondjuk arzén és stroncium azért maradt bőven az „étlapon”.

Szén-dioxid és ózon

Szintén amerikai az a kutatás, amely szerint a Függetlenség Napján eldurrogtatott 120 millió tonna tűzijáték – elsősorban annak lőportartalma – miatt körülbelül 50.000 tonna szén-dioxid került a levegőbe. Ez kb. annyi, mintha 2700 hektár erdő égett volna le. 

(szerkesztve)

Forrás: http://greenfo.hu/hirek/2018/08/20/lojjuk-ki-orokre-a-tuzijatekot

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s