Két külön idegi áramkör vezérli azt, hogy jobb és ballábbal, váltakozva lépjünk

A legtöbb szárazföldi állat úgy jár, hogy váltakozva használja a bal és a jobb lábát, de van néhány olyan állat, például a nyúl, amelyik mindkét pár lábával egyszerre mozdul: ugrik.

A svéd Karolinska Intézet tudósai fedezték fel azokat az idegi áramköröket a gerincben, amelyek képessé teszik  az egeret arra, hogy váltakozó mozgást végezzen a lábaival – járjon.

Genetikai módszerek alkalmazásával kutatóknak sikerült külön választaniuk az idegsejtek két csoportját, amelyek kontrollálják a lábak váltakozását, különböző mozgási sebességeknél, és azt is demonstrálták, hogy ha hiányoznak ezek a sejtcsoportok, a mozgás zavart szenved.

“A klasszikus elmélet szerint csak egy idegcsoport kontrollálja a bal-jobb váltakozást. Érdekes volt látni, hogy valójában két specifikus idegcsoport végzi ezt, és mindkettő a lábkoordináció különböző aspektusait kontrollálja” – mondja Ole Kiehn professzor, idegtudós.

A Dbx1 gén két különböző idegsejt-csoportban fejeződik ki: az egyik gátló, a másik serkentő hatású. Az egyik idegsejt-csoport az egér mozgását kis sebességnél kontrollálja, míg a másik akkor lép működésbe, amikor az állat gyorsabban mozog.

Ha az állatnál mind a két sejtcsoportot eltávolították, az egér nem volt képes többé lábait felváltva mozgatni, ugrással közlekedett, mint a nyúl. A kutatók úgy vélekednek, hogy a nyúl vagy a kenguru mozgása a Dbx1 gén hiányára utal.

A tanulmány a Nature című folyóiratban jelent meg.

Forrás: http://www.eurekalert.org/pub_releases/2013-06/ki-dng062713.php