Kimérák: az ember-állat lények előtt szabad az út az USA-ban

A Case Western Reserve Orvosegyetem tudósai felhívást intéztek a tudóstársadalomhoz, hogyan folytassák az állat-ember kísérleteket:  az állatvédelem maximális figyelembe vételével.

A kiméra-kutatás azzal a reménnyel folyik, hogy sikerül emberi szerveket növeszteni génmódosított, nagytestű állatokban, például sertésben vagy juhban, amivel megoldódhat az állandóan fennálló szervhiány a transzplantációkhoz.

Insoo Hyun bioetika professzor arra szólítja fel a kutatókat, hogy „legyenek tudatában, hogy érző lényekkel dolgoznak”, amelyek „komplex tulajdonságokkal rendelkeznek.”

Hyun professzor ajánlása a Nature-ben egy héttel azután jelenik meg (éppen ma), hogy az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet lezárta az egy hónapos időszakot, amelyben a nagyközönség kommentálhatta az új szabályozást. Eleve azt várták, hogy széles körben elfogadják a moratórium feloldását, ami jelenleg megtiltja a kiméra-embrió kutatás szövetségi támogatását.

Évtizedek óta folynak már állat-ember kiméra kutatások az Egyesült Államokban, különösebb felháborodás nélkül (például egérbe beültetett emberi ráksejtek formájában).

Akkor merültek fel aggályok, amikor a kutatásban a pluripotens őssejtekre került sor – a pluripotens őssejtekből bármilyen típusú sejt képes kifejlődni.

Ezekre vonatkozott a moratórium.

Hyun ajánlása ezekre az aggályokra reagált: az emberi őssejtek bevitele állati gazdaszervezetbe egy emberi szervvel rendelkező állatot eredményez, amelynek legalábbis részben emberi morális státusa van, különösképpen akkor, ha a beültetés a központi idegrendszert is érinti.

„Az ember morális státusát nem automatikusan a genetikai összetételünk vagy a sejtjeink elrendeződése biztosítja. Inkább a mentális vonások komplexitásától függ, ami nem fejlődhet ki egy kimérában.”

A professzor megjegyzi, hogy a kiméra kutatások, amelyeket érző állatokon végeznek, már szigorúan szabályozva vannak az USA Animal Welfare törvényével, és egyéb nemzeti és nemzetközi kutatási előírásokkal.

Ugyanakkor, mivel az „emberi őssejtek beültetése előre be nem jósolható hatásokat okozhat a kimérában, annak egyensúlyában, szenvedésre való képességében, igen fontos, hogy képzett állatorvosi személyzet felügyelje a kísérleteket,” és ha szükséges, gyors, emberi orvosi ellátás nyújtására is lehetőség legyen.

Hyun kiemel egy érvet, amit az emberi őssejtek állat-embrióba való átültetése ellen szoktak bevetni: hogy ezt a kutatást nem felügyeli kutatóbizottság.

„De miért is kellene az állat-embriót – amely emberi sejtet tartalmaz – komoly morális figyelemmel követni, elég, ha a felhasználását szabályozzuk, hiszen a standard humán embriót fel lehet használni más projektekben.”

Forrás: https://www.sciencedaily.com/releases/2016/09/160914142025.htm

Hírdetés